| dbo:abstract
|
- A rétegvulkán másnéven sztratovulkán egy magas, kúp alakú vulkán, amely keverve tartalmaz megkeményedett lávát és vulkáni hamut. Az ezeket a vulkánokat kialakító láva nagyon viszkózus, és még azelőtt lehűl és megkeményedik, mielőtt nagyon eltávolodna. Ez a láva savas, szilikátokban gazdag. Sok rétegvulkán magassága meghaladja a 2500 métert. Ezeket gyakran a tektonikus lemezek szubdukciója hozza létre. A vulkánok másik típusa a pajzsvulkán (mint például a hawaii Mauna Loa), amelyek kevésbé viszkózus, bázikus (fémekben, főleg magnéziumban és vasban gazdag) lávából alakultak ki. A „rétegvulkán” név nem közvetlenül a rétegzettség tényéből adódik. Minden vulkántípus mutat rétegzettséget. Azonban a pajzsvulkánok rétegei csak a kiömlések egyes lávaárjainak rétegeit tartalmazza, esetleg az egyes kitörések közti szünetben a talajosodás során létrejött üledékréteget. A rétegvulkánok kitörési jellemzői viszont változatosak, akár egy kitörésen belül is több különböző szakaszból állnak. A rétegvulkánok sűrű magmája nehezebben talál utat a felszín felé, ezért a kitörések robbanásos jellegűek (explozív működés), a lávaömlést általában kisebb-nagyobb méretű törmelékek, tufa és hamu („piroklasztitok”) kidobása előzi meg, ilyen például a piroklaszt ár is. A rétegvulkán kúpjának rétegsora ezért változatos, szendvicsszerű rendszer, amelyben viszonylag ritka a láva, annál több a különböző szemcseméretű törmelék. Általában magas, meredek oldalú hegyformákat hoz létre. (hu)
- A rétegvulkán másnéven sztratovulkán egy magas, kúp alakú vulkán, amely keverve tartalmaz megkeményedett lávát és vulkáni hamut. Az ezeket a vulkánokat kialakító láva nagyon viszkózus, és még azelőtt lehűl és megkeményedik, mielőtt nagyon eltávolodna. Ez a láva savas, szilikátokban gazdag. Sok rétegvulkán magassága meghaladja a 2500 métert. Ezeket gyakran a tektonikus lemezek szubdukciója hozza létre. A vulkánok másik típusa a pajzsvulkán (mint például a hawaii Mauna Loa), amelyek kevésbé viszkózus, bázikus (fémekben, főleg magnéziumban és vasban gazdag) lávából alakultak ki. A „rétegvulkán” név nem közvetlenül a rétegzettség tényéből adódik. Minden vulkántípus mutat rétegzettséget. Azonban a pajzsvulkánok rétegei csak a kiömlések egyes lávaárjainak rétegeit tartalmazza, esetleg az egyes kitörések közti szünetben a talajosodás során létrejött üledékréteget. A rétegvulkánok kitörési jellemzői viszont változatosak, akár egy kitörésen belül is több különböző szakaszból állnak. A rétegvulkánok sűrű magmája nehezebben talál utat a felszín felé, ezért a kitörések robbanásos jellegűek (explozív működés), a lávaömlést általában kisebb-nagyobb méretű törmelékek, tufa és hamu („piroklasztitok”) kidobása előzi meg, ilyen például a piroklaszt ár is. A rétegvulkán kúpjának rétegsora ezért változatos, szendvicsszerű rendszer, amelyben viszonylag ritka a láva, annál több a különböző szemcseméretű törmelék. Általában magas, meredek oldalú hegyformákat hoz létre. (hu)
|
