| dbo:abstract
|
- Az ókori Rómában használt szerint a patrícius férfiak neve általában három részből állt (latinul tria nomina, innen trinominális). Ezek: 1.
* a kapott név, praenomen (előnév); 2.
* a nemzetség (gens) neve, a nomen gentile vagy gentilicium; 3.
* a nemzetségen belüli család neve, a cognomen – ezekhez néha egy második cognoment, úgynevezett agnoment is hozzáadtak. Ez a rendszer az etruszkoktól eredt. Gyakran jelölték a teljes, hosszabb névben az apa, illetve adoptálás esetén az örökbefogadó nevét is. A nők esetében apjuk nemzetségnevét használták nőnemű alakban, amelyet az apai cognomen követett genitivus alakban (Iulia Caesaris), illetve férjezett nőknél házastársuké, és jelölték a névben a nővérek születésének sorrendjét is (Prima, Secunda, Tertia). A késői Római Köztársaság idejére a nők gyakran apjuk cognomenjének nőnemű alakját használták a birtokos alak helyett, esetleg kicsinyítő alakban (Livia Drusilla). (hu)
- Az ókori Rómában használt szerint a patrícius férfiak neve általában három részből állt (latinul tria nomina, innen trinominális). Ezek: 1.
* a kapott név, praenomen (előnév); 2.
* a nemzetség (gens) neve, a nomen gentile vagy gentilicium; 3.
* a nemzetségen belüli család neve, a cognomen – ezekhez néha egy második cognoment, úgynevezett agnoment is hozzáadtak. Ez a rendszer az etruszkoktól eredt. Gyakran jelölték a teljes, hosszabb névben az apa, illetve adoptálás esetén az örökbefogadó nevét is. A nők esetében apjuk nemzetségnevét használták nőnemű alakban, amelyet az apai cognomen követett genitivus alakban (Iulia Caesaris), illetve férjezett nőknél házastársuké, és jelölték a névben a nővérek születésének sorrendjét is (Prima, Secunda, Tertia). A késői Római Köztársaság idejére a nők gyakran apjuk cognomenjének nőnemű alakját használták a birtokos alak helyett, esetleg kicsinyítő alakban (Livia Drusilla). (hu)
|
