About: Rómeó és Júlia (színmű)

Property	Value
dbo:abstract	A Rómeó és Júlia William Shakespeare angol drámaíró egyik legismertebb tragédiája. Két ellenséges veronai család gyermekei között szövődött végzetes szerelem történetéről szól. A drámaíró életében a legnépszerűbb színdarabjai egyike volt, a Hamlettel együtt azóta is a legtöbbet játszott Shakespeare-mű. Eredete, mint a legtöbb korabeli történeté Itáliából származik, közvetlenül Matteo Bandello művéből került Angliába. A tragédia Arthur Brooke 1562-ben írt versének, a The Tragical History of Romeus and Julietnek és William Painter Palace of Pleasure című prózájának színpadi átirata. Ezek egyazon olasz mesén alapulnak, és bár Shakespeare mindkettőből kölcsönzött részleteket, a történet bővítése érdekében új szereplőket is létrehozott, például Mercutiót és Párist. A színmű feltehetően 1591 és 1595 között íródott, először 1597-ben jelent meg. Shakespeare a feszültség növelése érdekében gyakran váltogatja a komédia és a tragédia elemeit, mellékszereplőit ugyanolyan érzékenységgel ábrázolja, mint a főszereplőket, a cselekmény így még több szálon fut. Minden karakter sajátos verselést kapott, ami a jellemfejlődéssel együtt változik, Rómeó szavai például a történet során egyre inkább szonettformában öltenek testet. A Rómeó és Júliát számtalanszor feldolgozták. William Davenant és a 18. században David Garrick többször is változtatott rajta, elhagytak bizonyos jeleneteket a műből, Georg Anton Benda pedig boldog végkifejlettel zárja le az operaadaptációt. A 19. században már törekedtek az eredeti szöveg visszaadására, a 20. század elején korhű is megjelentek a színpadon. A színdarabból több film is készült, mint például az MGM Stúdió 1936-os filmje, Franco Zeffirelli 1968-as adaptációja, vagy az 1996-ban készült Rómeó + Júlia című alkotás, amely modern környezetbe helyezi a történetet. A Rómeó és Júlia alapján a musical műfajában is születtek darabok, az egyik legismertebb a West Side Story. (hu) A Rómeó és Júlia William Shakespeare angol drámaíró egyik legismertebb tragédiája. Két ellenséges veronai család gyermekei között szövődött végzetes szerelem történetéről szól. A drámaíró életében a legnépszerűbb színdarabjai egyike volt, a Hamlettel együtt azóta is a legtöbbet játszott Shakespeare-mű. Eredete, mint a legtöbb korabeli történeté Itáliából származik, közvetlenül Matteo Bandello művéből került Angliába. A tragédia Arthur Brooke 1562-ben írt versének, a The Tragical History of Romeus and Julietnek és William Painter Palace of Pleasure című prózájának színpadi átirata. Ezek egyazon olasz mesén alapulnak, és bár Shakespeare mindkettőből kölcsönzött részleteket, a történet bővítése érdekében új szereplőket is létrehozott, például Mercutiót és Párist. A színmű feltehetően 1591 és 1595 között íródott, először 1597-ben jelent meg. Shakespeare a feszültség növelése érdekében gyakran váltogatja a komédia és a tragédia elemeit, mellékszereplőit ugyanolyan érzékenységgel ábrázolja, mint a főszereplőket, a cselekmény így még több szálon fut. Minden karakter sajátos verselést kapott, ami a jellemfejlődéssel együtt változik, Rómeó szavai például a történet során egyre inkább szonettformában öltenek testet. A Rómeó és Júliát számtalanszor feldolgozták. William Davenant és a 18. században David Garrick többször is változtatott rajta, elhagytak bizonyos jeleneteket a műből, Georg Anton Benda pedig boldog végkifejlettel zárja le az operaadaptációt. A 19. században már törekedtek az eredeti szöveg visszaadására, a 20. század elején korhű is megjelentek a színpadon. A színdarabból több film is készült, mint például az MGM Stúdió 1936-os filmje, Franco Zeffirelli 1968-as adaptációja, vagy az 1996-ban készült Rómeó + Júlia című alkotás, amely modern környezetbe helyezi a történetet. A Rómeó és Júlia alapján a musical műfajában is születtek darabok, az egyik legismertebb a West Side Story. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink	http://romeoesjulia.lap.hu/ https://web.archive.org/web/20080430082837/http:/www.playbill.com/news/article/47546.html https://web.archive.org/web/20110203045121/http:/www.vivalamusical.com/musical.php%3Fid=romeobudapest http://mek.oszk.hu/07000/07036/ http://query.nytimes.com/gst/fullpage.html%3Fres=9501E1DE123AF93AA1575AC0A961958260&pagewanted=all http://www.archive.org/details/lifeartofedwinbo00mattuoft http://www.zeneszoveg.hu/egyuttes/1043/romeo-es-julia---operettszinhaz-dalszovegei.html https://archive.org/details/cambridgecompani00jack_577 https://archive.org/details/cambridgecompani00jack_577/page/n150 https://archive.org/details/cambridgecompani00jack_577/page/n310 https://archive.org/details/cambridgecompani00shau https://archive.org/details/cambridgecompani00shau/page/150 https://archive.org/details/cambridgecompani00shau/page/230 https://archive.org/details/cambridgecompani00shau/page/93 https://archive.org/details/isbn_9780670812929 https://archive.org/details/isbn_9780965686822 https://archive.org/details/lifeadventuresof0000edga https://archive.org/details/lookingforsexins0000well https://archive.org/details/romeojuliet0000shak_o2d9 https://archive.org/details/romeojulietguide0000hali https://archive.org/details/romeojulietnotes0000keeb https://archive.org/details/theatricalpublic00pedi https://archive.org/details/tragicforminshak0000nevo_r3a9 http://www.merriam-webster.com/dictionary/Romeo http://www.personal.psu.edu/users/h/b/hb1/London%20Stage%202001/ http://www.playbill.com/news/article/47546.html
dbo:wikiPageID	176770 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength	88621 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID	23903657 (xsd:integer)
prop-hu:accessmonth	August (hu) August (hu)
prop-hu:accessyear	2008 (xsd:integer)
prop-hu:author	Holden, Amanda et al (hu) Scott, Mark W. (hu) Stites, Richard (hu) Van Lennep, William (hu) Holden, Amanda et al (hu) Scott, Mark W. (hu) Stites, Richard (hu) Van Lennep, William (hu)
prop-hu:authorlink	David Edgar (hu) F. E. Halliday (hu) David Edgar (hu) F. E. Halliday (hu)
prop-hu:chapter	Musical Shakespeares: attending to Ophelia, Juliet, and Desdemona (hu) 1600.0 Twentieth-century Performance: the Stratford and London companies (hu) International Shakespeare (hu) Pictorial Shakespeare (hu) Shakespeare Illustrated (hu) Shakespeare from the Restoration to Garrick (hu) Shakespeare in North America (hu) Shakespeare in the Theatre, 1660-1900 (hu) Shakespeare in the Twentieth-Century Theatre (hu) Shakespeare plays on Renaissance Stages (hu) Shakespeare's Cinematic Offshoots (hu) Shakespeare™: myth and biographical fiction (hu) The tragedies of love on film (hu) Touring Shakespeare (hu) Women and Shakespearean Performance (hu)
prop-hu:coauthors	Avery, Emmett L.; Scouten, Arthur H. (hu) Schoenbaum, S. (hu) Terris, Olwen (hu) Avery, Emmett L.; Scouten, Arthur H. (hu) Schoenbaum, S. (hu) Terris, Olwen (hu)
prop-hu:cím	Rómeó és Júlia (hu) Rómeó és Júlia (hu)
prop-hu:editor	Jackson, Russell (hu) Margaret M. S. Alexander; Wells, Stanley (hu) Shaughnessy, Robert (hu) Wells, Stanley; Stanton, Sarah (hu) Wells, Stanley; deGrazia Margreta (hu) Jackson, Russell (hu) Margaret M. S. Alexander; Wells, Stanley (hu) Shaughnessy, Robert (hu) Wells, Stanley; Stanton, Sarah (hu) Wells, Stanley; deGrazia Margreta (hu)
prop-hu:editors	Wells, Stanley; Stanton, Sarah (hu) Wells, Stanley; Stanton, Sarah (hu)
prop-hu:eredetiCím	An Excellent Conceited Tragedie of Romeo and Juliet (hu) An Excellent Conceited Tragedie of Romeo and Juliet (hu)
prop-hu:first	Beatrice (hu) Brian (hu) Mary (hu) Richard (hu) Robert (hu) Daniel (hu) David (hu) Gary (hu) Israel (hu) Peter (hu) Tony (hu) William (hu) Douglas (hu) Jonathan (hu) Ruth (hu) Luke (hu) Stephen (hu) Stanley (hu) Stephen M. (hu) Harold (hu) Kenneth (hu) Michael A. (hu) Rohan (hu) Patricia (hu) Penny (hu) Richard W. (hu) Jay (hu) Anthony B. (hu) Julie (hu) Lois (hu) F.E. (hu) Frankie (hu) Harry William (hu) Jean I. (hu) Jill L. (hu) Mireia (hu) N.H. (hu) T.J.B. (hu) Beatrice (hu) Brian (hu) Mary (hu) Richard (hu) Robert (hu) Daniel (hu) David (hu) Gary (hu) Israel (hu) Peter (hu) Tony (hu) William (hu) Douglas (hu) Jonathan (hu) Ruth (hu) Luke (hu) Stephen (hu) Stanley (hu) Stephen M. (hu) Harold (hu) Kenneth (hu) Michael A. (hu) Rohan (hu) Patricia (hu) Penny (hu) Richard W. (hu) Jay (hu) Anthony B. (hu) Julie (hu) Lois (hu) F.E. (hu) Frankie (hu) Harry William (hu) Jean I. (hu) Jill L. (hu) Mireia (hu) N.H. (hu) T.J.B. (hu)
prop-hu:helyszín	Verona és Mantova (hu) Verona és Mantova (hu)
prop-hu:isbn	69106217 (xsd:integer) 192814966 (xsd:integer) 199208980 (xsd:integer) 313300895 (xsd:integer) 333488660 (xsd:integer) 425181766 (xsd:integer) 521540399 (xsd:integer) 521639751 (xsd:integer) 521658810 (xsd:integer) 521804752 (xsd:integer) 582781019 (xsd:integer) 670812927 (xsd:integer) 810361299 (xsd:integer) 822208172 (xsd:integer) 822313855 (xsd:integer) 851704867 (xsd:integer) 1573221201 (xsd:integer) 9780140707014 (xsd:decimal) 9780253209498 (xsd:decimal) 9780415353250 (xsd:decimal) 9780521605809 (xsd:decimal) 9780521797115 (xsd:decimal) 9780745632971 (xsd:decimal) 9780820440613 (xsd:decimal) 9781561592289 (xsd:decimal) 9781844571703 (xsd:decimal) 9781903436417 (xsd:decimal) 9789042019577 (xsd:decimal)
prop-hu:kapcsolódóMűvek	dbpedia-hu:West_Side_Story_(musical)
prop-hu:kép	RJ First Folio .jpg (hu) RJ First Folio .jpg (hu)
prop-hu:képaláírás	Az első fólióban megjelent változat részlete (hu) Az első fólióban megjelent változat részlete (hu)
prop-hu:last	Holland (hu) Potter (hu) Rosenthal (hu) Spencer (hu) Taylor (hu) Winter (hu) Dawson (hu) Howard (hu) Morrison (hu) Edgar (hu) Halliday (hu) Smallwood (hu) Wells (hu) Gay (hu) Sadie (hu) Bloom (hu) Orgel (hu) Groves (hu) Sanders (hu) Bly (hu) Marsden (hu) Gibbons (hu) Goldberg (hu) Rubinstein (hu) Brode (hu) Arafay (hu) Buhler (hu) Halio (hu) Hosley (hu) Keeble (hu) Lanier (hu) Levenson (hu) McKernan (hu) Muir (hu) Nestyev (hu) Nevo (hu) Pedicord (hu) Quince (hu) Schoch (hu) Tatspaugh (hu) Holland (hu) Potter (hu) Rosenthal (hu) Spencer (hu) Taylor (hu) Winter (hu) Dawson (hu) Howard (hu) Morrison (hu) Edgar (hu) Halliday (hu) Smallwood (hu) Wells (hu) Gay (hu) Sadie (hu) Bloom (hu) Orgel (hu) Groves (hu) Sanders (hu) Bly (hu) Marsden (hu) Gibbons (hu) Goldberg (hu) Rubinstein (hu) Brode (hu) Arafay (hu) Buhler (hu) Halio (hu) Hosley (hu) Keeble (hu) Lanier (hu) Levenson (hu) McKernan (hu) Muir (hu) Nestyev (hu) Nevo (hu) Pedicord (hu) Quince (hu) Schoch (hu) Tatspaugh (hu)
prop-hu:location	Detroit (hu) London (hu) New York (hu) Oxford (hu) Cambridge (hu) Baltimore (hu) Stanford (hu) New Haven (hu) Bloomington (hu) Durham (hu) Oxford, England (hu) Princeton, NJ (hu) Carbondale (hu) Westport (hu) Detroit (hu) London (hu) New York (hu) Oxford (hu) Cambridge (hu) Baltimore (hu) Stanford (hu) New Haven (hu) Bloomington (hu) Durham (hu) Oxford, England (hu) Princeton, NJ (hu) Carbondale (hu) Westport (hu)
prop-hu:műfaj	tragédia (hu) tragédia (hu)
prop-hu:nyelv	angol (hu) angol (hu)
prop-hu:pages	1 (xsd:integer) 21 (xsd:integer) 52 (xsd:integer) 62 (xsd:integer) 93 (xsd:integer) 98 (xsd:integer) 135 (xsd:integer) 150 (xsd:integer) 155 (xsd:integer) 174 (xsd:integer) 183 (xsd:integer) 194 (xsd:integer) 199 (xsd:integer) 230 (xsd:integer) 295 (xsd:integer)
prop-hu:premierHelye	dbpedia-hu:London
prop-hu:premierIdeje	1597 (xsd:integer)
prop-hu:publisher	dbpedia-hu:Oxford_University_Press dbpedia-hu:Stanford_University_Press dbpedia-hu:Yale_University_Press dbpedia-hu:Duke_University_Press dbpedia-hu:Greenwood_Press dbpedia-hu:King's_Crown_Press Macmillan (hu) Oxford University Press (hu) Princeton University Press (hu) Cambridge University Press (hu) Routledge (hu) Viking (hu) Indiana University Press (hu) Penguin (hu) Polity Press (hu) Riverhead Books (hu) Longman (hu) Peter Lang (hu) Southern Illinois University Press (hu) MacMillan and Co (hu) British Film Institute (hu) Gale Research Inc. (hu) Berkley Boulevard Books (hu) Dramatists' Play Service (hu) Editions Rodopi BV (hu) Thomson Learning (hu)
prop-hu:series	The Arden Shakespeare Second Series (hu) The New Penguin Shakespeare (hu) The Oxford Shakespeare (hu) York Notes (hu) The Arden Shakespeare Second Series (hu) The New Penguin Shakespeare (hu) The Oxford Shakespeare (hu) York Notes (hu)
prop-hu:szerző	dbpedia-hu:William_Shakespeare
prop-hu:title	The New Grove Dictionary of Opera (hu) Romeo and Juliet (hu) The Cambridge Companion to Shakespeare and Popular Culture (hu) A Dictionary of Shakespeare's Sexual Puns and their Significance (hu) A Shakespeare Companion 1564–1964 (hu) BFI Screen Guides: 100 Shakespeare Films (hu) Culture and Entertainment in Wartime Russia (hu) Looking for Sex in Shakespeare (hu) Prokofiev (hu) Queering the Renaissance (hu) Romeo and Juliet: A Guide to the Play (hu) Romeo and Juliet: Study Notes (hu) Shakespeare and Music: Afterlives and Borrowings (hu) Shakespeare and Sexuality (hu) Shakespeare's Tragic Sequence (hu) Shakespeare: The Invention of the Human (hu) Shakespearean Criticism (hu) The Cambridge Companion to Shakespeare (hu) The Cambridge Companion to Shakespeare on Film (hu) The Cambridge Companion to Shakespeare on Stage (hu) The Life and Adventures of Nicholas Nickleby (hu) The Life and Art of Edwin Booth (hu) The London Stage, 1660–1800 (hu) The Theatrical Public in the Time of David Garrick (hu) The Viking Opera Guide (hu) Tragic Form in Shakespeare (hu) Shakespeare in the Movies: From the Silent Era to Today (hu) Books in Motion: Adaptation, Adaptability, Authorship (hu) Texts and Traditions: Religion in Shakespeare, 1592-1604 (hu) Shakespeare in South Africa: Stage Productions During the Apartheid Era (hu) Walking Shadows: Shakespeare in the National Film and Television Archive (hu) The New Grove Dictionary of Opera (hu) Romeo and Juliet (hu) The Cambridge Companion to Shakespeare and Popular Culture (hu) A Dictionary of Shakespeare's Sexual Puns and their Significance (hu) A Shakespeare Companion 1564–1964 (hu) BFI Screen Guides: 100 Shakespeare Films (hu) Culture and Entertainment in Wartime Russia (hu) Looking for Sex in Shakespeare (hu) Prokofiev (hu) Queering the Renaissance (hu) Romeo and Juliet: A Guide to the Play (hu) Romeo and Juliet: Study Notes (hu) Shakespeare and Music: Afterlives and Borrowings (hu) Shakespeare and Sexuality (hu) Shakespeare's Tragic Sequence (hu) Shakespeare: The Invention of the Human (hu) Shakespearean Criticism (hu) The Cambridge Companion to Shakespeare (hu) The Cambridge Companion to Shakespeare on Film (hu) The Cambridge Companion to Shakespeare on Stage (hu) The Life and Adventures of Nicholas Nickleby (hu) The Life and Art of Edwin Booth (hu) The London Stage, 1660–1800 (hu) The Theatrical Public in the Time of David Garrick (hu) The Viking Opera Guide (hu) Tragic Form in Shakespeare (hu) Shakespeare in the Movies: From the Silent Era to Today (hu) Books in Motion: Adaptation, Adaptability, Authorship (hu) Texts and Traditions: Religion in Shakespeare, 1592-1604 (hu) Shakespeare in South Africa: Stage Productions During the Apartheid Era (hu) Walking Shadows: Shakespeare in the National Film and Television Archive (hu)
prop-hu:url	http://www.archive.org/details/lifeartofedwinbo00mattuoft https://archive.org/details/cambridgecompani00jack_577 https://archive.org/details/cambridgecompani00shau https://archive.org/details/isbn_9780670812929 https://archive.org/details/isbn_9780965686822 https://archive.org/details/lifeadventuresof0000edga https://archive.org/details/lookingforsexins0000well https://archive.org/details/romeojulietguide0000hali https://archive.org/details/romeojulietnotes0000keeb https://archive.org/details/theatricalpublic00pedi https://archive.org/details/tragicforminshak0000nevo_r3a9 http://www.personal.psu.edu/users/h/b/hb1/London%20Stage%202001/ 172800.0
prop-hu:volume	5 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate	dbpedia-hu:Sablon:Bővebben dbpedia-hu:Sablon:Cite_book dbpedia-hu:Sablon:Cite_journal dbpedia-hu:Sablon:Cite_news dbpedia-hu:Sablon:Cite_web dbpedia-hu:Sablon:Commonskat dbpedia-hu:Sablon:Egyért2 dbpedia-hu:Sablon:Fordítás dbpedia-hu:Sablon:Források dbpedia-hu:Sablon:ISBN dbpedia-hu:Sablon:Idézet_3 dbpedia-hu:Sablon:Kiemelt dbpedia-hu:Sablon:Nemzetközi_katalógusok dbpedia-hu:Sablon:Oszloplista dbpedia-hu:Sablon:Portál dbpedia-hu:Sablon:Rquote dbpedia-hu:Sablon:Wd dbpedia-hu:Sablon:Shakespeare dbpedia-hu:Sablon:Színdarab_infobox dbpedia-hu:Sablon:MEK
prop-hu:year	1893 (xsd:integer) 1954 (xsd:integer) 1960 (xsd:integer) 1964 (xsd:integer) 1965 (xsd:integer) 1967 (xsd:integer) 1972 (xsd:integer) 1980 (xsd:integer) 1982 (xsd:integer) 1987 (xsd:integer) 1989 (xsd:integer) 1992 (xsd:integer) 1993 (xsd:integer) 1994 (xsd:integer) 1995 (xsd:integer) 1998 (xsd:integer) 2000 (xsd:integer) 2001 (xsd:integer) 2002 (xsd:integer) 2004 (xsd:integer) 2005 (xsd:integer) 2007 (xsd:integer)
dct:subject	dbpedia-hu:Kategória:Kezdőlapon_szerepelt_szócikkek dbpedia-hu:Kategória:Reneszánsz dbpedia-hu:Kategória:Shakespeare_drámái dbpedia-hu:Kategória:16._századi_irodalom
rdfs:label	Rómeó és Júlia (színmű) (hu) Rómeó és Júlia (színmű) (hu)
prov:wasDerivedFrom	wikipedia-hu:Rómeó_és_Júlia_(színmű)?oldid=23903657&ns=0
foaf:isPrimaryTopicOf	wikipedia-hu:Rómeó_és_Júlia_(színmű)
is prop-hu:alapmű of	dbpedia-hu:Az_oroszlánkirály_2._–_Simba_büszkesége dbpedia-hu:Rómeó_+_Júlia dbpedia-hu:Rómeó_és_Júlia_(film,_1936) dbpedia-hu:Rómeó_és_Júlia_(musical) dbpedia-hu:Rómeó_és_Júlia_–_Csókkal_megpecsételve
is prop-hu:híresSzerep of	dbpedia-hu:Bálint_Ádám dbpedia-hu:Csőre_Gábor dbpedia-hu:Farkas_Zsuzsa dbpedia-hu:Ferencz_László_(színművész) dbpedia-hu:Mácsai_Pál dbpedia-hu:Vass_Éva dbpedia-hu:Veszeley_Mária
is prop-hu:kihatás of	dbpedia-hu:Arthur_Brooke
is foaf:primaryTopic of	wikipedia-hu:Rómeó_és_Júlia_(színmű)