Property Value
dbo:abstract
  • A Rómeó és Júlia William Shakespeare angol drámaíró egyik legismertebb tragédiája. Két ellenséges veronai család gyermekei között szövődött végzetes szerelem történetéről szól. A drámaíró életében a legnépszerűbb színdarabjai egyike volt, a Hamlettel együtt azóta is a legtöbbet játszott Shakespeare-mű. Eredete, mint a legtöbb korabeli történeté Itáliából származik, közvetlenül Matteo Bandello művéből került Angliába. A tragédia Arthur Brooke 1562-ben írt versének, a The Tragical History of Romeus and Julietnek és William Painter Palace of Pleasure című prózájának színpadi átirata. Ezek egyazon olasz mesén alapulnak, és bár Shakespeare mindkettőből kölcsönzött részleteket, a történet bővítése érdekében új szereplőket is létrehozott, például Mercutiót és Párist. A színmű feltehetően 1591 és 1595 között íródott, először 1597-ben jelent meg. Shakespeare a feszültség növelése érdekében gyakran váltogatja a komédia és a tragédia elemeit, mellékszereplőit ugyanolyan érzékenységgel ábrázolja, mint a főszereplőket, a cselekmény így még több szálon fut. Minden karakter sajátos verselést kapott, ami a jellemfejlődéssel együtt változik, Rómeó szavai például a történet során egyre inkább szonettformában öltenek testet. A Rómeó és Júliát számtalanszor feldolgozták. William Davenant és a 18. században David Garrick többször is változtatott rajta, elhagytak bizonyos jeleneteket a műből, Georg Anton Benda pedig boldog végkifejlettel zárja le az operaadaptációt. A 19. században már törekedtek az eredeti szöveg visszaadására, a 20. század elején korhű is megjelentek a színpadon. A színdarabból több film is készült, mint például az MGM Stúdió 1936-os filmje, Franco Zeffirelli 1968-as adaptációja, vagy az 1996-ban készült Rómeó + Júlia című alkotás, amely modern környezetbe helyezi a történetet. A Rómeó és Júlia alapján a musical műfajában is születtek darabok, az egyik legismertebb a West Side Story. (hu)
  • A Rómeó és Júlia William Shakespeare angol drámaíró egyik legismertebb tragédiája. Két ellenséges veronai család gyermekei között szövődött végzetes szerelem történetéről szól. A drámaíró életében a legnépszerűbb színdarabjai egyike volt, a Hamlettel együtt azóta is a legtöbbet játszott Shakespeare-mű. Eredete, mint a legtöbb korabeli történeté Itáliából származik, közvetlenül Matteo Bandello művéből került Angliába. A tragédia Arthur Brooke 1562-ben írt versének, a The Tragical History of Romeus and Julietnek és William Painter Palace of Pleasure című prózájának színpadi átirata. Ezek egyazon olasz mesén alapulnak, és bár Shakespeare mindkettőből kölcsönzött részleteket, a történet bővítése érdekében új szereplőket is létrehozott, például Mercutiót és Párist. A színmű feltehetően 1591 és 1595 között íródott, először 1597-ben jelent meg. Shakespeare a feszültség növelése érdekében gyakran váltogatja a komédia és a tragédia elemeit, mellékszereplőit ugyanolyan érzékenységgel ábrázolja, mint a főszereplőket, a cselekmény így még több szálon fut. Minden karakter sajátos verselést kapott, ami a jellemfejlődéssel együtt változik, Rómeó szavai például a történet során egyre inkább szonettformában öltenek testet. A Rómeó és Júliát számtalanszor feldolgozták. William Davenant és a 18. században David Garrick többször is változtatott rajta, elhagytak bizonyos jeleneteket a műből, Georg Anton Benda pedig boldog végkifejlettel zárja le az operaadaptációt. A 19. században már törekedtek az eredeti szöveg visszaadására, a 20. század elején korhű is megjelentek a színpadon. A színdarabból több film is készült, mint például az MGM Stúdió 1936-os filmje, Franco Zeffirelli 1968-as adaptációja, vagy az 1996-ban készült Rómeó + Júlia című alkotás, amely modern környezetbe helyezi a történetet. A Rómeó és Júlia alapján a musical műfajában is születtek darabok, az egyik legismertebb a West Side Story. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 176770 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 88621 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23903657 (xsd:integer)
prop-hu:accessmonth
  • August (hu)
  • August (hu)
prop-hu:accessyear
  • 2008 (xsd:integer)
prop-hu:author
  • Holden, Amanda et al (hu)
  • Scott, Mark W. (hu)
  • Stites, Richard (hu)
  • Van Lennep, William (hu)
  • Holden, Amanda et al (hu)
  • Scott, Mark W. (hu)
  • Stites, Richard (hu)
  • Van Lennep, William (hu)
prop-hu:authorlink
  • David Edgar (hu)
  • F. E. Halliday (hu)
  • David Edgar (hu)
  • F. E. Halliday (hu)
prop-hu:chapter
  • Musical Shakespeares: attending to Ophelia, Juliet, and Desdemona (hu)
  • 1600.0
  • Twentieth-century Performance: the Stratford and London companies (hu)
  • International Shakespeare (hu)
  • Pictorial Shakespeare (hu)
  • Shakespeare Illustrated (hu)
  • Shakespeare from the Restoration to Garrick (hu)
  • Shakespeare in North America (hu)
  • Shakespeare in the Theatre, 1660-1900 (hu)
  • Shakespeare in the Twentieth-Century Theatre (hu)
  • Shakespeare plays on Renaissance Stages (hu)
  • Shakespeare's Cinematic Offshoots (hu)
  • Shakespeare™: myth and biographical fiction (hu)
  • The tragedies of love on film (hu)
  • Touring Shakespeare (hu)
  • Women and Shakespearean Performance (hu)
prop-hu:coauthors
  • Avery, Emmett L.; Scouten, Arthur H. (hu)
  • Schoenbaum, S. (hu)
  • Terris, Olwen (hu)
  • Avery, Emmett L.; Scouten, Arthur H. (hu)
  • Schoenbaum, S. (hu)
  • Terris, Olwen (hu)
prop-hu:cím
  • Rómeó és Júlia (hu)
  • Rómeó és Júlia (hu)
prop-hu:editor
  • Jackson, Russell (hu)
  • Margaret M. S. Alexander; Wells, Stanley (hu)
  • Shaughnessy, Robert (hu)
  • Wells, Stanley; Stanton, Sarah (hu)
  • Wells, Stanley; deGrazia Margreta (hu)
  • Jackson, Russell (hu)
  • Margaret M. S. Alexander; Wells, Stanley (hu)
  • Shaughnessy, Robert (hu)
  • Wells, Stanley; Stanton, Sarah (hu)
  • Wells, Stanley; deGrazia Margreta (hu)
prop-hu:editors
  • Wells, Stanley; Stanton, Sarah (hu)
  • Wells, Stanley; Stanton, Sarah (hu)
prop-hu:eredetiCím
  • An Excellent Conceited Tragedie of Romeo and Juliet (hu)
  • An Excellent Conceited Tragedie of Romeo and Juliet (hu)
prop-hu:first
  • Beatrice (hu)
  • Brian (hu)
  • Mary (hu)
  • Richard (hu)
  • Robert (hu)
  • Daniel (hu)
  • David (hu)
  • Gary (hu)
  • Israel (hu)
  • Peter (hu)
  • Tony (hu)
  • William (hu)
  • Douglas (hu)
  • Jonathan (hu)
  • Ruth (hu)
  • Luke (hu)
  • Stephen (hu)
  • Stanley (hu)
  • Stephen M. (hu)
  • Harold (hu)
  • Kenneth (hu)
  • Michael A. (hu)
  • Rohan (hu)
  • Patricia (hu)
  • Penny (hu)
  • Richard W. (hu)
  • Jay (hu)
  • Anthony B. (hu)
  • Julie (hu)
  • Lois (hu)
  • F.E. (hu)
  • Frankie (hu)
  • Harry William (hu)
  • Jean I. (hu)
  • Jill L. (hu)
  • Mireia (hu)
  • N.H. (hu)
  • T.J.B. (hu)
  • Beatrice (hu)
  • Brian (hu)
  • Mary (hu)
  • Richard (hu)
  • Robert (hu)
  • Daniel (hu)
  • David (hu)
  • Gary (hu)
  • Israel (hu)
  • Peter (hu)
  • Tony (hu)
  • William (hu)
  • Douglas (hu)
  • Jonathan (hu)
  • Ruth (hu)
  • Luke (hu)
  • Stephen (hu)
  • Stanley (hu)
  • Stephen M. (hu)
  • Harold (hu)
  • Kenneth (hu)
  • Michael A. (hu)
  • Rohan (hu)
  • Patricia (hu)
  • Penny (hu)
  • Richard W. (hu)
  • Jay (hu)
  • Anthony B. (hu)
  • Julie (hu)
  • Lois (hu)
  • F.E. (hu)
  • Frankie (hu)
  • Harry William (hu)
  • Jean I. (hu)
  • Jill L. (hu)
  • Mireia (hu)
  • N.H. (hu)
  • T.J.B. (hu)
prop-hu:helyszín
  • Verona és Mantova (hu)
  • Verona és Mantova (hu)
prop-hu:isbn
  • 69106217 (xsd:integer)
  • 192814966 (xsd:integer)
  • 199208980 (xsd:integer)
  • 313300895 (xsd:integer)
  • 333488660 (xsd:integer)
  • 425181766 (xsd:integer)
  • 521540399 (xsd:integer)
  • 521639751 (xsd:integer)
  • 521658810 (xsd:integer)
  • 521804752 (xsd:integer)
  • 582781019 (xsd:integer)
  • 670812927 (xsd:integer)
  • 810361299 (xsd:integer)
  • 822208172 (xsd:integer)
  • 822313855 (xsd:integer)
  • 851704867 (xsd:integer)
  • 1573221201 (xsd:integer)
  • 9780140707014 (xsd:decimal)
  • 9780253209498 (xsd:decimal)
  • 9780415353250 (xsd:decimal)
  • 9780521605809 (xsd:decimal)
  • 9780521797115 (xsd:decimal)
  • 9780745632971 (xsd:decimal)
  • 9780820440613 (xsd:decimal)
  • 9781561592289 (xsd:decimal)
  • 9781844571703 (xsd:decimal)
  • 9781903436417 (xsd:decimal)
  • 9789042019577 (xsd:decimal)
prop-hu:kapcsolódóMűvek
prop-hu:kép
  • RJ First Folio .jpg (hu)
  • RJ First Folio .jpg (hu)
prop-hu:képaláírás
  • Az első fólióban megjelent változat részlete (hu)
  • Az első fólióban megjelent változat részlete (hu)
prop-hu:last
  • Holland (hu)
  • Potter (hu)
  • Rosenthal (hu)
  • Spencer (hu)
  • Taylor (hu)
  • Winter (hu)
  • Dawson (hu)
  • Howard (hu)
  • Morrison (hu)
  • Edgar (hu)
  • Halliday (hu)
  • Smallwood (hu)
  • Wells (hu)
  • Gay (hu)
  • Sadie (hu)
  • Bloom (hu)
  • Orgel (hu)
  • Groves (hu)
  • Sanders (hu)
  • Bly (hu)
  • Marsden (hu)
  • Gibbons (hu)
  • Goldberg (hu)
  • Rubinstein (hu)
  • Brode (hu)
  • Arafay (hu)
  • Buhler (hu)
  • Halio (hu)
  • Hosley (hu)
  • Keeble (hu)
  • Lanier (hu)
  • Levenson (hu)
  • McKernan (hu)
  • Muir (hu)
  • Nestyev (hu)
  • Nevo (hu)
  • Pedicord (hu)
  • Quince (hu)
  • Schoch (hu)
  • Tatspaugh (hu)
  • Holland (hu)
  • Potter (hu)
  • Rosenthal (hu)
  • Spencer (hu)
  • Taylor (hu)
  • Winter (hu)
  • Dawson (hu)
  • Howard (hu)
  • Morrison (hu)
  • Edgar (hu)
  • Halliday (hu)
  • Smallwood (hu)
  • Wells (hu)
  • Gay (hu)
  • Sadie (hu)
  • Bloom (hu)
  • Orgel (hu)
  • Groves (hu)
  • Sanders (hu)
  • Bly (hu)
  • Marsden (hu)
  • Gibbons (hu)
  • Goldberg (hu)
  • Rubinstein (hu)
  • Brode (hu)
  • Arafay (hu)
  • Buhler (hu)
  • Halio (hu)
  • Hosley (hu)
  • Keeble (hu)
  • Lanier (hu)
  • Levenson (hu)
  • McKernan (hu)
  • Muir (hu)
  • Nestyev (hu)
  • Nevo (hu)
  • Pedicord (hu)
  • Quince (hu)
  • Schoch (hu)
  • Tatspaugh (hu)
prop-hu:location
  • Detroit (hu)
  • London (hu)
  • New York (hu)
  • Oxford (hu)
  • Cambridge (hu)
  • Baltimore (hu)
  • Stanford (hu)
  • New Haven (hu)
  • Bloomington (hu)
  • Durham (hu)
  • Oxford, England (hu)
  • Princeton, NJ (hu)
  • Carbondale (hu)
  • Westport (hu)
  • Detroit (hu)
  • London (hu)
  • New York (hu)
  • Oxford (hu)
  • Cambridge (hu)
  • Baltimore (hu)
  • Stanford (hu)
  • New Haven (hu)
  • Bloomington (hu)
  • Durham (hu)
  • Oxford, England (hu)
  • Princeton, NJ (hu)
  • Carbondale (hu)
  • Westport (hu)
prop-hu:műfaj
  • tragédia (hu)
  • tragédia (hu)
prop-hu:nyelv
  • angol (hu)
  • angol (hu)
prop-hu:pages
  • 1 (xsd:integer)
  • 21 (xsd:integer)
  • 52 (xsd:integer)
  • 62 (xsd:integer)
  • 93 (xsd:integer)
  • 98 (xsd:integer)
  • 135 (xsd:integer)
  • 150 (xsd:integer)
  • 155 (xsd:integer)
  • 174 (xsd:integer)
  • 183 (xsd:integer)
  • 194 (xsd:integer)
  • 199 (xsd:integer)
  • 230 (xsd:integer)
  • 295 (xsd:integer)
prop-hu:premierHelye
prop-hu:premierIdeje
  • 1597 (xsd:integer)
prop-hu:publisher
prop-hu:series
  • The Arden Shakespeare Second Series (hu)
  • The New Penguin Shakespeare (hu)
  • The Oxford Shakespeare (hu)
  • York Notes (hu)
  • The Arden Shakespeare Second Series (hu)
  • The New Penguin Shakespeare (hu)
  • The Oxford Shakespeare (hu)
  • York Notes (hu)
prop-hu:szerző
prop-hu:title
  • The New Grove Dictionary of Opera (hu)
  • Romeo and Juliet (hu)
  • The Cambridge Companion to Shakespeare and Popular Culture (hu)
  • A Dictionary of Shakespeare's Sexual Puns and their Significance (hu)
  • A Shakespeare Companion 1564–1964 (hu)
  • BFI Screen Guides: 100 Shakespeare Films (hu)
  • Culture and Entertainment in Wartime Russia (hu)
  • Looking for Sex in Shakespeare (hu)
  • Prokofiev (hu)
  • Queering the Renaissance (hu)
  • Romeo and Juliet: A Guide to the Play (hu)
  • Romeo and Juliet: Study Notes (hu)
  • Shakespeare and Music: Afterlives and Borrowings (hu)
  • Shakespeare and Sexuality (hu)
  • Shakespeare's Tragic Sequence (hu)
  • Shakespeare: The Invention of the Human (hu)
  • Shakespearean Criticism (hu)
  • The Cambridge Companion to Shakespeare (hu)
  • The Cambridge Companion to Shakespeare on Film (hu)
  • The Cambridge Companion to Shakespeare on Stage (hu)
  • The Life and Adventures of Nicholas Nickleby (hu)
  • The Life and Art of Edwin Booth (hu)
  • The London Stage, 1660–1800 (hu)
  • The Theatrical Public in the Time of David Garrick (hu)
  • The Viking Opera Guide (hu)
  • Tragic Form in Shakespeare (hu)
  • Shakespeare in the Movies: From the Silent Era to Today (hu)
  • Books in Motion: Adaptation, Adaptability, Authorship (hu)
  • Texts and Traditions: Religion in Shakespeare, 1592-1604 (hu)
  • Shakespeare in South Africa: Stage Productions During the Apartheid Era (hu)
  • Walking Shadows: Shakespeare in the National Film and Television Archive (hu)
  • The New Grove Dictionary of Opera (hu)
  • Romeo and Juliet (hu)
  • The Cambridge Companion to Shakespeare and Popular Culture (hu)
  • A Dictionary of Shakespeare's Sexual Puns and their Significance (hu)
  • A Shakespeare Companion 1564–1964 (hu)
  • BFI Screen Guides: 100 Shakespeare Films (hu)
  • Culture and Entertainment in Wartime Russia (hu)
  • Looking for Sex in Shakespeare (hu)
  • Prokofiev (hu)
  • Queering the Renaissance (hu)
  • Romeo and Juliet: A Guide to the Play (hu)
  • Romeo and Juliet: Study Notes (hu)
  • Shakespeare and Music: Afterlives and Borrowings (hu)
  • Shakespeare and Sexuality (hu)
  • Shakespeare's Tragic Sequence (hu)
  • Shakespeare: The Invention of the Human (hu)
  • Shakespearean Criticism (hu)
  • The Cambridge Companion to Shakespeare (hu)
  • The Cambridge Companion to Shakespeare on Film (hu)
  • The Cambridge Companion to Shakespeare on Stage (hu)
  • The Life and Adventures of Nicholas Nickleby (hu)
  • The Life and Art of Edwin Booth (hu)
  • The London Stage, 1660–1800 (hu)
  • The Theatrical Public in the Time of David Garrick (hu)
  • The Viking Opera Guide (hu)
  • Tragic Form in Shakespeare (hu)
  • Shakespeare in the Movies: From the Silent Era to Today (hu)
  • Books in Motion: Adaptation, Adaptability, Authorship (hu)
  • Texts and Traditions: Religion in Shakespeare, 1592-1604 (hu)
  • Shakespeare in South Africa: Stage Productions During the Apartheid Era (hu)
  • Walking Shadows: Shakespeare in the National Film and Television Archive (hu)
prop-hu:url
prop-hu:volume
  • 5 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1893 (xsd:integer)
  • 1954 (xsd:integer)
  • 1960 (xsd:integer)
  • 1964 (xsd:integer)
  • 1965 (xsd:integer)
  • 1967 (xsd:integer)
  • 1972 (xsd:integer)
  • 1980 (xsd:integer)
  • 1982 (xsd:integer)
  • 1987 (xsd:integer)
  • 1989 (xsd:integer)
  • 1992 (xsd:integer)
  • 1993 (xsd:integer)
  • 1994 (xsd:integer)
  • 1995 (xsd:integer)
  • 1998 (xsd:integer)
  • 2000 (xsd:integer)
  • 2001 (xsd:integer)
  • 2002 (xsd:integer)
  • 2004 (xsd:integer)
  • 2005 (xsd:integer)
  • 2007 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Rómeó és Júlia (színmű) (hu)
  • Rómeó és Júlia (színmű) (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is prop-hu:alapmű of
is prop-hu:híresSzerep of
is prop-hu:kihatás of
is foaf:primaryTopic of