Property |
Value |
dbo:abstract
|
- A Rómeó és Júlia William Shakespeare angol drámaíró egyik legismertebb tragédiája. Két ellenséges veronai család gyermekei között szövődött végzetes szerelem történetéről szól. A drámaíró életében a legnépszerűbb színdarabjai egyike volt, a Hamlettel együtt azóta is a legtöbbet játszott Shakespeare-mű. Eredete, mint a legtöbb korabeli történeté Itáliából származik, közvetlenül Matteo Bandello művéből került Angliába. A tragédia Arthur Brooke 1562-ben írt versének, a The Tragical History of Romeus and Julietnek és William Painter Palace of Pleasure című prózájának színpadi átirata. Ezek egyazon olasz mesén alapulnak, és bár Shakespeare mindkettőből kölcsönzött részleteket, a történet bővítése érdekében új szereplőket is létrehozott, például Mercutiót és Párist. A színmű feltehetően 1591 és 1595 között íródott, először 1597-ben jelent meg. Shakespeare a feszültség növelése érdekében gyakran váltogatja a komédia és a tragédia elemeit, mellékszereplőit ugyanolyan érzékenységgel ábrázolja, mint a főszereplőket, a cselekmény így még több szálon fut. Minden karakter sajátos verselést kapott, ami a jellemfejlődéssel együtt változik, Rómeó szavai például a történet során egyre inkább szonettformában öltenek testet. A Rómeó és Júliát számtalanszor feldolgozták. William Davenant és a 18. században David Garrick többször is változtatott rajta, elhagytak bizonyos jeleneteket a műből, Georg Anton Benda pedig boldog végkifejlettel zárja le az operaadaptációt. A 19. században már törekedtek az eredeti szöveg visszaadására, a 20. század elején korhű is megjelentek a színpadon. A színdarabból több film is készült, mint például az MGM Stúdió 1936-os filmje, Franco Zeffirelli 1968-as adaptációja, vagy az 1996-ban készült Rómeó + Júlia című alkotás, amely modern környezetbe helyezi a történetet. A Rómeó és Júlia alapján a musical műfajában is születtek darabok, az egyik legismertebb a West Side Story. (hu)
- A Rómeó és Júlia William Shakespeare angol drámaíró egyik legismertebb tragédiája. Két ellenséges veronai család gyermekei között szövődött végzetes szerelem történetéről szól. A drámaíró életében a legnépszerűbb színdarabjai egyike volt, a Hamlettel együtt azóta is a legtöbbet játszott Shakespeare-mű. Eredete, mint a legtöbb korabeli történeté Itáliából származik, közvetlenül Matteo Bandello művéből került Angliába. A tragédia Arthur Brooke 1562-ben írt versének, a The Tragical History of Romeus and Julietnek és William Painter Palace of Pleasure című prózájának színpadi átirata. Ezek egyazon olasz mesén alapulnak, és bár Shakespeare mindkettőből kölcsönzött részleteket, a történet bővítése érdekében új szereplőket is létrehozott, például Mercutiót és Párist. A színmű feltehetően 1591 és 1595 között íródott, először 1597-ben jelent meg. Shakespeare a feszültség növelése érdekében gyakran váltogatja a komédia és a tragédia elemeit, mellékszereplőit ugyanolyan érzékenységgel ábrázolja, mint a főszereplőket, a cselekmény így még több szálon fut. Minden karakter sajátos verselést kapott, ami a jellemfejlődéssel együtt változik, Rómeó szavai például a történet során egyre inkább szonettformában öltenek testet. A Rómeó és Júliát számtalanszor feldolgozták. William Davenant és a 18. században David Garrick többször is változtatott rajta, elhagytak bizonyos jeleneteket a műből, Georg Anton Benda pedig boldog végkifejlettel zárja le az operaadaptációt. A 19. században már törekedtek az eredeti szöveg visszaadására, a 20. század elején korhű is megjelentek a színpadon. A színdarabból több film is készült, mint például az MGM Stúdió 1936-os filmje, Franco Zeffirelli 1968-as adaptációja, vagy az 1996-ban készült Rómeó + Júlia című alkotás, amely modern környezetbe helyezi a történetet. A Rómeó és Júlia alapján a musical műfajában is születtek darabok, az egyik legismertebb a West Side Story. (hu)
|
dbo:wikiPageExternalLink
| |
dbo:wikiPageID
| |
dbo:wikiPageLength
|
- 88621 (xsd:nonNegativeInteger)
|
dbo:wikiPageRevisionID
| |
prop-hu:accessmonth
| |
prop-hu:accessyear
| |
prop-hu:author
|
- Holden, Amanda et al (hu)
- Scott, Mark W. (hu)
- Stites, Richard (hu)
- Van Lennep, William (hu)
- Holden, Amanda et al (hu)
- Scott, Mark W. (hu)
- Stites, Richard (hu)
- Van Lennep, William (hu)
|
prop-hu:authorlink
|
- David Edgar (hu)
- F. E. Halliday (hu)
- David Edgar (hu)
- F. E. Halliday (hu)
|
prop-hu:chapter
|
- Musical Shakespeares: attending to Ophelia, Juliet, and Desdemona (hu)
- 1600.0
- Twentieth-century Performance: the Stratford and London companies (hu)
- International Shakespeare (hu)
- Pictorial Shakespeare (hu)
- Shakespeare Illustrated (hu)
- Shakespeare from the Restoration to Garrick (hu)
- Shakespeare in North America (hu)
- Shakespeare in the Theatre, 1660-1900 (hu)
- Shakespeare in the Twentieth-Century Theatre (hu)
- Shakespeare plays on Renaissance Stages (hu)
- Shakespeare's Cinematic Offshoots (hu)
- Shakespeare™: myth and biographical fiction (hu)
- The tragedies of love on film (hu)
- Touring Shakespeare (hu)
- Women and Shakespearean Performance (hu)
|
prop-hu:coauthors
|
- Avery, Emmett L.; Scouten, Arthur H. (hu)
- Schoenbaum, S. (hu)
- Terris, Olwen (hu)
- Avery, Emmett L.; Scouten, Arthur H. (hu)
- Schoenbaum, S. (hu)
- Terris, Olwen (hu)
|
prop-hu:cím
|
- Rómeó és Júlia (hu)
- Rómeó és Júlia (hu)
|
prop-hu:editor
|
- Jackson, Russell (hu)
- Margaret M. S. Alexander; Wells, Stanley (hu)
- Shaughnessy, Robert (hu)
- Wells, Stanley; Stanton, Sarah (hu)
- Wells, Stanley; deGrazia Margreta (hu)
- Jackson, Russell (hu)
- Margaret M. S. Alexander; Wells, Stanley (hu)
- Shaughnessy, Robert (hu)
- Wells, Stanley; Stanton, Sarah (hu)
- Wells, Stanley; deGrazia Margreta (hu)
|
prop-hu:editors
|
- Wells, Stanley; Stanton, Sarah (hu)
- Wells, Stanley; Stanton, Sarah (hu)
|
prop-hu:eredetiCím
|
- An Excellent Conceited Tragedie of Romeo and Juliet (hu)
- An Excellent Conceited Tragedie of Romeo and Juliet (hu)
|
prop-hu:first
|
- Beatrice (hu)
- Brian (hu)
- Mary (hu)
- Richard (hu)
- Robert (hu)
- Daniel (hu)
- David (hu)
- Gary (hu)
- Israel (hu)
- Peter (hu)
- Tony (hu)
- William (hu)
- Douglas (hu)
- Jonathan (hu)
- Ruth (hu)
- Luke (hu)
- Stephen (hu)
- Stanley (hu)
- Stephen M. (hu)
- Harold (hu)
- Kenneth (hu)
- Michael A. (hu)
- Rohan (hu)
- Patricia (hu)
- Penny (hu)
- Richard W. (hu)
- Jay (hu)
- Anthony B. (hu)
- Julie (hu)
- Lois (hu)
- F.E. (hu)
- Frankie (hu)
- Harry William (hu)
- Jean I. (hu)
- Jill L. (hu)
- Mireia (hu)
- N.H. (hu)
- T.J.B. (hu)
- Beatrice (hu)
- Brian (hu)
- Mary (hu)
- Richard (hu)
- Robert (hu)
- Daniel (hu)
- David (hu)
- Gary (hu)
- Israel (hu)
- Peter (hu)
- Tony (hu)
- William (hu)
- Douglas (hu)
- Jonathan (hu)
- Ruth (hu)
- Luke (hu)
- Stephen (hu)
- Stanley (hu)
- Stephen M. (hu)
- Harold (hu)
- Kenneth (hu)
- Michael A. (hu)
- Rohan (hu)
- Patricia (hu)
- Penny (hu)
- Richard W. (hu)
- Jay (hu)
- Anthony B. (hu)
- Julie (hu)
- Lois (hu)
- F.E. (hu)
- Frankie (hu)
- Harry William (hu)
- Jean I. (hu)
- Jill L. (hu)
- Mireia (hu)
- N.H. (hu)
- T.J.B. (hu)
|
prop-hu:helyszín
|
- Verona és Mantova (hu)
- Verona és Mantova (hu)
|
prop-hu:isbn
|
- 69106217 (xsd:integer)
- 192814966 (xsd:integer)
- 199208980 (xsd:integer)
- 313300895 (xsd:integer)
- 333488660 (xsd:integer)
- 425181766 (xsd:integer)
- 521540399 (xsd:integer)
- 521639751 (xsd:integer)
- 521658810 (xsd:integer)
- 521804752 (xsd:integer)
- 582781019 (xsd:integer)
- 670812927 (xsd:integer)
- 810361299 (xsd:integer)
- 822208172 (xsd:integer)
- 822313855 (xsd:integer)
- 851704867 (xsd:integer)
- 1573221201 (xsd:integer)
- 9780140707014 (xsd:decimal)
- 9780253209498 (xsd:decimal)
- 9780415353250 (xsd:decimal)
- 9780521605809 (xsd:decimal)
- 9780521797115 (xsd:decimal)
- 9780745632971 (xsd:decimal)
- 9780820440613 (xsd:decimal)
- 9781561592289 (xsd:decimal)
- 9781844571703 (xsd:decimal)
- 9781903436417 (xsd:decimal)
- 9789042019577 (xsd:decimal)
|
prop-hu:kapcsolódóMűvek
| |
prop-hu:kép
|
- RJ First Folio .jpg (hu)
- RJ First Folio .jpg (hu)
|
prop-hu:képaláírás
|
- Az első fólióban megjelent változat részlete (hu)
- Az első fólióban megjelent változat részlete (hu)
|
prop-hu:last
|
- Holland (hu)
- Potter (hu)
- Rosenthal (hu)
- Spencer (hu)
- Taylor (hu)
- Winter (hu)
- Dawson (hu)
- Howard (hu)
- Morrison (hu)
- Edgar (hu)
- Halliday (hu)
- Smallwood (hu)
- Wells (hu)
- Gay (hu)
- Sadie (hu)
- Bloom (hu)
- Orgel (hu)
- Groves (hu)
- Sanders (hu)
- Bly (hu)
- Marsden (hu)
- Gibbons (hu)
- Goldberg (hu)
- Rubinstein (hu)
- Brode (hu)
- Arafay (hu)
- Buhler (hu)
- Halio (hu)
- Hosley (hu)
- Keeble (hu)
- Lanier (hu)
- Levenson (hu)
- McKernan (hu)
- Muir (hu)
- Nestyev (hu)
- Nevo (hu)
- Pedicord (hu)
- Quince (hu)
- Schoch (hu)
- Tatspaugh (hu)
- Holland (hu)
- Potter (hu)
- Rosenthal (hu)
- Spencer (hu)
- Taylor (hu)
- Winter (hu)
- Dawson (hu)
- Howard (hu)
- Morrison (hu)
- Edgar (hu)
- Halliday (hu)
- Smallwood (hu)
- Wells (hu)
- Gay (hu)
- Sadie (hu)
- Bloom (hu)
- Orgel (hu)
- Groves (hu)
- Sanders (hu)
- Bly (hu)
- Marsden (hu)
- Gibbons (hu)
- Goldberg (hu)
- Rubinstein (hu)
- Brode (hu)
- Arafay (hu)
- Buhler (hu)
- Halio (hu)
- Hosley (hu)
- Keeble (hu)
- Lanier (hu)
- Levenson (hu)
- McKernan (hu)
- Muir (hu)
- Nestyev (hu)
- Nevo (hu)
- Pedicord (hu)
- Quince (hu)
- Schoch (hu)
- Tatspaugh (hu)
|
prop-hu:location
|
- Detroit (hu)
- London (hu)
- New York (hu)
- Oxford (hu)
- Cambridge (hu)
- Baltimore (hu)
- Stanford (hu)
- New Haven (hu)
- Bloomington (hu)
- Durham (hu)
- Oxford, England (hu)
- Princeton, NJ (hu)
- Carbondale (hu)
- Westport (hu)
- Detroit (hu)
- London (hu)
- New York (hu)
- Oxford (hu)
- Cambridge (hu)
- Baltimore (hu)
- Stanford (hu)
- New Haven (hu)
- Bloomington (hu)
- Durham (hu)
- Oxford, England (hu)
- Princeton, NJ (hu)
- Carbondale (hu)
- Westport (hu)
|
prop-hu:műfaj
|
- tragédia (hu)
- tragédia (hu)
|
prop-hu:nyelv
| |
prop-hu:pages
|
- 1 (xsd:integer)
- 21 (xsd:integer)
- 52 (xsd:integer)
- 62 (xsd:integer)
- 93 (xsd:integer)
- 98 (xsd:integer)
- 135 (xsd:integer)
- 150 (xsd:integer)
- 155 (xsd:integer)
- 174 (xsd:integer)
- 183 (xsd:integer)
- 194 (xsd:integer)
- 199 (xsd:integer)
- 230 (xsd:integer)
- 295 (xsd:integer)
|
prop-hu:premierHelye
| |
prop-hu:premierIdeje
| |
prop-hu:publisher
| |
prop-hu:series
|
- The Arden Shakespeare Second Series (hu)
- The New Penguin Shakespeare (hu)
- The Oxford Shakespeare (hu)
- York Notes (hu)
- The Arden Shakespeare Second Series (hu)
- The New Penguin Shakespeare (hu)
- The Oxford Shakespeare (hu)
- York Notes (hu)
|
prop-hu:szerző
| |
prop-hu:title
|
- The New Grove Dictionary of Opera (hu)
- Romeo and Juliet (hu)
- The Cambridge Companion to Shakespeare and Popular Culture (hu)
- A Dictionary of Shakespeare's Sexual Puns and their Significance (hu)
- A Shakespeare Companion 1564–1964 (hu)
- BFI Screen Guides: 100 Shakespeare Films (hu)
- Culture and Entertainment in Wartime Russia (hu)
- Looking for Sex in Shakespeare (hu)
- Prokofiev (hu)
- Queering the Renaissance (hu)
- Romeo and Juliet: A Guide to the Play (hu)
- Romeo and Juliet: Study Notes (hu)
- Shakespeare and Music: Afterlives and Borrowings (hu)
- Shakespeare and Sexuality (hu)
- Shakespeare's Tragic Sequence (hu)
- Shakespeare: The Invention of the Human (hu)
- Shakespearean Criticism (hu)
- The Cambridge Companion to Shakespeare (hu)
- The Cambridge Companion to Shakespeare on Film (hu)
- The Cambridge Companion to Shakespeare on Stage (hu)
- The Life and Adventures of Nicholas Nickleby (hu)
- The Life and Art of Edwin Booth (hu)
- The London Stage, 1660–1800 (hu)
- The Theatrical Public in the Time of David Garrick (hu)
- The Viking Opera Guide (hu)
- Tragic Form in Shakespeare (hu)
- Shakespeare in the Movies: From the Silent Era to Today (hu)
- Books in Motion: Adaptation, Adaptability, Authorship (hu)
- Texts and Traditions: Religion in Shakespeare, 1592-1604 (hu)
- Shakespeare in South Africa: Stage Productions During the Apartheid Era (hu)
- Walking Shadows: Shakespeare in the National Film and Television Archive (hu)
- The New Grove Dictionary of Opera (hu)
- Romeo and Juliet (hu)
- The Cambridge Companion to Shakespeare and Popular Culture (hu)
- A Dictionary of Shakespeare's Sexual Puns and their Significance (hu)
- A Shakespeare Companion 1564–1964 (hu)
- BFI Screen Guides: 100 Shakespeare Films (hu)
- Culture and Entertainment in Wartime Russia (hu)
- Looking for Sex in Shakespeare (hu)
- Prokofiev (hu)
- Queering the Renaissance (hu)
- Romeo and Juliet: A Guide to the Play (hu)
- Romeo and Juliet: Study Notes (hu)
- Shakespeare and Music: Afterlives and Borrowings (hu)
- Shakespeare and Sexuality (hu)
- Shakespeare's Tragic Sequence (hu)
- Shakespeare: The Invention of the Human (hu)
- Shakespearean Criticism (hu)
- The Cambridge Companion to Shakespeare (hu)
- The Cambridge Companion to Shakespeare on Film (hu)
- The Cambridge Companion to Shakespeare on Stage (hu)
- The Life and Adventures of Nicholas Nickleby (hu)
- The Life and Art of Edwin Booth (hu)
- The London Stage, 1660–1800 (hu)
- The Theatrical Public in the Time of David Garrick (hu)
- The Viking Opera Guide (hu)
- Tragic Form in Shakespeare (hu)
- Shakespeare in the Movies: From the Silent Era to Today (hu)
- Books in Motion: Adaptation, Adaptability, Authorship (hu)
- Texts and Traditions: Religion in Shakespeare, 1592-1604 (hu)
- Shakespeare in South Africa: Stage Productions During the Apartheid Era (hu)
- Walking Shadows: Shakespeare in the National Film and Television Archive (hu)
|
prop-hu:url
| |
prop-hu:volume
| |
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
prop-hu:year
|
- 1893 (xsd:integer)
- 1954 (xsd:integer)
- 1960 (xsd:integer)
- 1964 (xsd:integer)
- 1965 (xsd:integer)
- 1967 (xsd:integer)
- 1972 (xsd:integer)
- 1980 (xsd:integer)
- 1982 (xsd:integer)
- 1987 (xsd:integer)
- 1989 (xsd:integer)
- 1992 (xsd:integer)
- 1993 (xsd:integer)
- 1994 (xsd:integer)
- 1995 (xsd:integer)
- 1998 (xsd:integer)
- 2000 (xsd:integer)
- 2001 (xsd:integer)
- 2002 (xsd:integer)
- 2004 (xsd:integer)
- 2005 (xsd:integer)
- 2007 (xsd:integer)
|
dct:subject
| |
rdfs:label
|
- Rómeó és Júlia (színmű) (hu)
- Rómeó és Júlia (színmű) (hu)
|
prov:wasDerivedFrom
| |
foaf:isPrimaryTopicOf
| |
is prop-hu:alapmű
of | |
is prop-hu:híresSzerep
of | |
is prop-hu:kihatás
of | |
is foaf:primaryTopic
of | |