| dbo:abstract
|
- A rózsafüzér (latinul rosarium, más szóval szentolvasó) a katolikus egyházban az imádság egyik közkedvelt formája, illetve az ehhez használt eszköz. Formáját tekintve lényege, hogy bizonyos imákat meghatározott számban és sorrendben kell mondani. A rózsafüzér ún. máriás ájtatosság (lásd: Szűz Máriás lelkület), amely már évszázadok (kb. a 15. század) óta a katolikusok egyik legkedvesebb és legelterjedtebb imádsága. II. János Pál pápa 2002. október 16-án kelt apostoli levele (Rosarium Virginis Mariae) 2002. októberétől 2003. októberéig a Rózsafüzér évét hirdette meg, a világ békéjéért és a családi élet szentségéért. János Pál pápa az apostoli levélben a szent rózsafüzérről – mondta: " A Boldogságos Szűz rózsafüzére, mely a második évezredben a Szentlélek indítására fokozatosan alakult ki, olyan imádság, melyet sok szent szeretett, és a Tanítóhivatal buzdít imádkozására. A maga egyszerűségében és mélységében most, az épp megkezdődött harmadik évezredben is nagyon jelentős imaforma, s az a rendeltetése, hogy az életszentség gyümölcseit teremje". "A rózsafüzér ugyanis – jóllehet jellegzetesen máriás imádság – lényegét tekintve krisztologikus. Alkotóelemeinek egyszerűségében sűrítve tartalmazza az egész evangéliumi üzenet mélységét, melynek mintegy rövid összefoglalása.[2] Benne visszhangzik Mária imádsága, az ő örök Magnifikátja, a megváltó megtestesülés művéért, mely az ő szűz méhében kezdődött el. A rózsafüzérrel a keresztény nép beiratkozik Mária iskolájába, hogy bevezessék Krisztus arca szépségének szemlélésébe és az ő szeretete mélységének megtapasztalásába. A rózsafüzér által a hívő kegyelmek bőségét nyeri el, mintegy magának a Megváltó Anyjának kezéből. A rózsafüzérhez hasonló szemlélődő imádságot segítő eszköz és imaszöveg más egyházakban, sőt más vallásokban (például hinduizmus, buddhizmus) is ismernek (→ málá). (hu)
- A rózsafüzér (latinul rosarium, más szóval szentolvasó) a katolikus egyházban az imádság egyik közkedvelt formája, illetve az ehhez használt eszköz. Formáját tekintve lényege, hogy bizonyos imákat meghatározott számban és sorrendben kell mondani. A rózsafüzér ún. máriás ájtatosság (lásd: Szűz Máriás lelkület), amely már évszázadok (kb. a 15. század) óta a katolikusok egyik legkedvesebb és legelterjedtebb imádsága. II. János Pál pápa 2002. október 16-án kelt apostoli levele (Rosarium Virginis Mariae) 2002. októberétől 2003. októberéig a Rózsafüzér évét hirdette meg, a világ békéjéért és a családi élet szentségéért. János Pál pápa az apostoli levélben a szent rózsafüzérről – mondta: " A Boldogságos Szűz rózsafüzére, mely a második évezredben a Szentlélek indítására fokozatosan alakult ki, olyan imádság, melyet sok szent szeretett, és a Tanítóhivatal buzdít imádkozására. A maga egyszerűségében és mélységében most, az épp megkezdődött harmadik évezredben is nagyon jelentős imaforma, s az a rendeltetése, hogy az életszentség gyümölcseit teremje". "A rózsafüzér ugyanis – jóllehet jellegzetesen máriás imádság – lényegét tekintve krisztologikus. Alkotóelemeinek egyszerűségében sűrítve tartalmazza az egész evangéliumi üzenet mélységét, melynek mintegy rövid összefoglalása.[2] Benne visszhangzik Mária imádsága, az ő örök Magnifikátja, a megváltó megtestesülés művéért, mely az ő szűz méhében kezdődött el. A rózsafüzérrel a keresztény nép beiratkozik Mária iskolájába, hogy bevezessék Krisztus arca szépségének szemlélésébe és az ő szeretete mélységének megtapasztalásába. A rózsafüzér által a hívő kegyelmek bőségét nyeri el, mintegy magának a Megváltó Anyjának kezéből. A rózsafüzérhez hasonló szemlélődő imádságot segítő eszköz és imaszöveg más egyházakban, sőt más vallásokban (például hinduizmus, buddhizmus) is ismernek (→ málá). (hu)
|
