| dbo:abstract
|
- Az SBB RBe 4/4 sorozat egy svájci motorkocsitípus, melyet a Svájci Államvasutak SBB használt, gyártói a svájci SIG, MFO, BBC. A motorkocsikat az SBB 1959-ben vásárolta a Gotthard vonal ingavonatainak továbbítására, legnagyobb teljesítménye 1988 kW 80 km/h sebességnél. 1993-1998 között az eredeti motorkocsikat az SBB újjáépítette, melyek már RBe 540 sorozatjelölést kaptak. A motorkocsikat az SBB elsősorban a Gotthard vonal ingavonatainak kiszolgálására szerezte be a régebbi Re 4/4 I mozdonyai helyett, nagyobb teljesítményük, visszatápláló fékezése, kétszárnyú ajtajai és a homlokfal átjárói miatt. A motorkocsikat felszerelték a Svájcban szokásos (Vst IIId) többes távvezérléssel, hogy együtt tudjanak működni a megfelelő vezérlőkocsikkal a Bt/BDt,az NPZ-vezérlőkocsijaival vagy az Re4/4I, Re4/4II(Re421), Re4/4 III, Re4/4 IV illetve Re6/6(Re620) mozdonyokkal is. A járművek eredetileg 64 ülőhellyel rendelkeztek melyek mind másodosztályúak voltak, 32 nemdohányzó, 32 dohányzó kivitelben. A motorkocsik az akkor szokásos zöld színre lettek festve. Az első hat jármű (1401-1406) volt a prototípus, ezek több mint hat millió Frankba kerültek, 1959-1960 között készültek el. Az első járművet 1959 május 24-én mutatták be a sajtó képviselőinek. A prototípusoknak voltak hiányosságaik amiket a sorozatjárművekben már kijavítottak. A 76 sorozatjárművet (1407-1482) 1963 és 1966 között állították forgalomba, melyek már négy tonnával nehezebbek voltak az elődjeiknél. (hu)
- Az SBB RBe 4/4 sorozat egy svájci motorkocsitípus, melyet a Svájci Államvasutak SBB használt, gyártói a svájci SIG, MFO, BBC. A motorkocsikat az SBB 1959-ben vásárolta a Gotthard vonal ingavonatainak továbbítására, legnagyobb teljesítménye 1988 kW 80 km/h sebességnél. 1993-1998 között az eredeti motorkocsikat az SBB újjáépítette, melyek már RBe 540 sorozatjelölést kaptak. A motorkocsikat az SBB elsősorban a Gotthard vonal ingavonatainak kiszolgálására szerezte be a régebbi Re 4/4 I mozdonyai helyett, nagyobb teljesítményük, visszatápláló fékezése, kétszárnyú ajtajai és a homlokfal átjárói miatt. A motorkocsikat felszerelték a Svájcban szokásos (Vst IIId) többes távvezérléssel, hogy együtt tudjanak működni a megfelelő vezérlőkocsikkal a Bt/BDt,az NPZ-vezérlőkocsijaival vagy az Re4/4I, Re4/4II(Re421), Re4/4 III, Re4/4 IV illetve Re6/6(Re620) mozdonyokkal is. A járművek eredetileg 64 ülőhellyel rendelkeztek melyek mind másodosztályúak voltak, 32 nemdohányzó, 32 dohányzó kivitelben. A motorkocsik az akkor szokásos zöld színre lettek festve. Az első hat jármű (1401-1406) volt a prototípus, ezek több mint hat millió Frankba kerültek, 1959-1960 között készültek el. Az első járművet 1959 május 24-én mutatták be a sajtó képviselőinek. A prototípusoknak voltak hiányosságaik amiket a sorozatjárművekben már kijavítottak. A 76 sorozatjárművet (1407-1482) 1963 és 1966 között állították forgalomba, melyek már négy tonnával nehezebbek voltak az elődjeiknél. (hu)
|
