Az SN1 reakci a szerves kmiai szubsztitcis reakcik egyik fajtja. Az ?SN? a nukleofil szubsztitci rvidtse, mg az ?1? azt jelenti, hogy a reakci sebessgmeghatroz lpse unimolekuls. A reakci sebessgi egyenlete emiatt tbbnyire els?rend? az elektrofilre s zrusrend? a nukleofilre nzve. Ez az sszefggs akkor igaz, ha a nukleofil mennyisge jval nagyobb, mint a karbokation kztitermk. A sebessgi egyenlet pontosabban felrhat a steady-state kinetika segtsgvel. A karbokation intermedieren t lejtszd SN1 mechanizmus gyakran el?fordul szekunder vagy tercier alkil-halogenidek er?sen bzikus kzegben lejtszd reakcinl vagy szekunder s tercier alkoholokkal er?sen savas krlmnyek kztt. Primer alkil-halogenidekkel SN2 reakci megy vgbe. A szervetlen kmiban a

Property Value
dbo:abstract
  • Az SN1 reakció a szerves kémiai szubsztitúciós reakciók egyik fajtája. Az „SN” a nukleofil szubsztitúció rövidítése, míg az „1” azt jelenti, hogy a reakció sebességmeghatározó lépése unimolekulás. A reakció sebességi egyenlete emiatt többnyire elsőrendű az elektrofilre és zérusrendű a nukleofilre nézve. Ez az összefüggés akkor igaz, ha a nukleofil mennyisége jóval nagyobb, mint a karbokation köztiterméké. A sebességi egyenlet pontosabban felírható a steady-state kinetika segítségével. A karbokation intermedieren át lejátszódó SN1 mechanizmus gyakran előfordul szekunder vagy tercier alkil-halogenidek erősen bázikus közegben lejátszódó reakciónál vagy szekunder és tercier alkoholokkal erősen savas körülmények között. Primer alkil-halogenidekkel SN2 reakció megy végbe. A szervetlen kémiában az SN1 reakciót többnyire disszociatív mechanizmusnak nevezik. Ezt a disszociációs reakcióutat jól leírja a cisz-hatás. Az első reakciómechanizmust és munkatársai javasolták 1940-ben. Ebben a reakcióban – az SN2 mechanizmussal ellentétben – nem annyira számít a nukleofil erőssége. (hu)
  • Az SN1 reakció a szerves kémiai szubsztitúciós reakciók egyik fajtája. Az „SN” a nukleofil szubsztitúció rövidítése, míg az „1” azt jelenti, hogy a reakció sebességmeghatározó lépése unimolekulás. A reakció sebességi egyenlete emiatt többnyire elsőrendű az elektrofilre és zérusrendű a nukleofilre nézve. Ez az összefüggés akkor igaz, ha a nukleofil mennyisége jóval nagyobb, mint a karbokation köztiterméké. A sebességi egyenlet pontosabban felírható a steady-state kinetika segítségével. A karbokation intermedieren át lejátszódó SN1 mechanizmus gyakran előfordul szekunder vagy tercier alkil-halogenidek erősen bázikus közegben lejátszódó reakciónál vagy szekunder és tercier alkoholokkal erősen savas körülmények között. Primer alkil-halogenidekkel SN2 reakció megy végbe. A szervetlen kémiában az SN1 reakciót többnyire disszociatív mechanizmusnak nevezik. Ezt a disszociációs reakcióutat jól leírja a cisz-hatás. Az első reakciómechanizmust és munkatársai javasolták 1940-ben. Ebben a reakcióban – az SN2 mechanizmussal ellentétben – nem annyira számít a nukleofil erőssége. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 1128799 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 9424 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 20600923 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:comment
  • Az SN1 reakció a szerves kémiai szubsztitúciós reakciók egyik fajtája. Az „SN” a nukleofil szubsztitúció rövidítése, míg az „1” azt jelenti, hogy a reakció sebességmeghatározó lépése unimolekulás. A reakció sebességi egyenlete emiatt többnyire elsőrendű az elektrofilre és zérusrendű a nukleofilre nézve. Ez az összefüggés akkor igaz, ha a nukleofil mennyisége jóval nagyobb, mint a karbokation köztiterméké. A sebességi egyenlet pontosabban felírható a steady-state kinetika segítségével. A karbokation intermedieren át lejátszódó SN1 mechanizmus gyakran előfordul szekunder vagy tercier alkil-halogenidek erősen bázikus közegben lejátszódó reakciónál vagy szekunder és tercier alkoholokkal erősen savas körülmények között. Primer alkil-halogenidekkel SN2 reakció megy végbe. A szervetlen kémiában a (hu)
  • Az SN1 reakció a szerves kémiai szubsztitúciós reakciók egyik fajtája. Az „SN” a nukleofil szubsztitúció rövidítése, míg az „1” azt jelenti, hogy a reakció sebességmeghatározó lépése unimolekulás. A reakció sebességi egyenlete emiatt többnyire elsőrendű az elektrofilre és zérusrendű a nukleofilre nézve. Ez az összefüggés akkor igaz, ha a nukleofil mennyisége jóval nagyobb, mint a karbokation köztiterméké. A sebességi egyenlet pontosabban felírható a steady-state kinetika segítségével. A karbokation intermedieren át lejátszódó SN1 mechanizmus gyakran előfordul szekunder vagy tercier alkil-halogenidek erősen bázikus közegben lejátszódó reakciónál vagy szekunder és tercier alkoholokkal erősen savas körülmények között. Primer alkil-halogenidekkel SN2 reakció megy végbe. A szervetlen kémiában a (hu)
rdfs:label
  • SN1 reakció (hu)
  • SN1 reakció (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of