| dbo:abstract
|
- A SNARC-hatás (Spatial-Numerical Association of Response Codes) értelmében, az adott kontextuson belül (relatíve) „nagyként” reprezentált számokról a kísérleti résztvevők gyorsabban hoznak döntést a jobb oldali válaszgombbal, míg a „kicsiként” reprezentált számokról a bal oldalival. A nagyság-oldal asszociáció azonban kultúrafüggő, a jobbról balra író kultúrákban fordított irányú. A SNARC hatás nem csak akkor érvényesül, ha a feladat maga kisebb/nagyobb X-nél döntést igényel, hanem a nagyságtól függetlenül meghatározható páros/páratlan döntés esetében is. Továbbá, akkor is megjelenik, ha a szám csak irreleváns háttérként szerepel egy kognitív feladatban, feltéve, hogy a meghozandó döntés, a számosság reprezentációjához hasonlóan a parietális kéreg működéséhez kötött. Mindez arra utal, hogy a SNARC hatás automatikusan jön létre. A legtöbbet alkalmazott eljárás során a vizsgálati személyek a monitoron egyjegyű számokról hoznak párosság ítéleteket. Egyik kézzel a páros, másik kézzel a páratlan számokra kell gombot nyomniuk. Függetlenül attól, hogy melyik kézzel melyik választ kell jelezni, a bemutatott számsor nagyobb mennyiséget jelölő elemeire (6, 7, 8, 9) jobb kézzel, míg a kisebb mennyiséget jelölő elemeire (1, 2, 3, 4) bal kézzel reagálnak gyorsabban. A mennyiségintervallum középső eleme (a fenti példában az 5), rendszerint nem szerepel az ingerek között. Az intervallum közepe a kisebb/nagyobb döntést váró paradigmákban az összehasonlítás alapját képező referenciaszámot adja. (hu)
- A SNARC-hatás (Spatial-Numerical Association of Response Codes) értelmében, az adott kontextuson belül (relatíve) „nagyként” reprezentált számokról a kísérleti résztvevők gyorsabban hoznak döntést a jobb oldali válaszgombbal, míg a „kicsiként” reprezentált számokról a bal oldalival. A nagyság-oldal asszociáció azonban kultúrafüggő, a jobbról balra író kultúrákban fordított irányú. A SNARC hatás nem csak akkor érvényesül, ha a feladat maga kisebb/nagyobb X-nél döntést igényel, hanem a nagyságtól függetlenül meghatározható páros/páratlan döntés esetében is. Továbbá, akkor is megjelenik, ha a szám csak irreleváns háttérként szerepel egy kognitív feladatban, feltéve, hogy a meghozandó döntés, a számosság reprezentációjához hasonlóan a parietális kéreg működéséhez kötött. Mindez arra utal, hogy a SNARC hatás automatikusan jön létre. A legtöbbet alkalmazott eljárás során a vizsgálati személyek a monitoron egyjegyű számokról hoznak párosság ítéleteket. Egyik kézzel a páros, másik kézzel a páratlan számokra kell gombot nyomniuk. Függetlenül attól, hogy melyik kézzel melyik választ kell jelezni, a bemutatott számsor nagyobb mennyiséget jelölő elemeire (6, 7, 8, 9) jobb kézzel, míg a kisebb mennyiséget jelölő elemeire (1, 2, 3, 4) bal kézzel reagálnak gyorsabban. A mennyiségintervallum középső eleme (a fenti példában az 5), rendszerint nem szerepel az ingerek között. Az intervallum közepe a kisebb/nagyobb döntést váró paradigmákban az összehasonlítás alapját képező referenciaszámot adja. (hu)
|
