| dbo:abstract
|
- A Santa Maria del Giglio más néven (pontosabban velencei nyelven) Santa Maria dello Zobenigo-templom az olaszországi Velencében található. Nevében a "giglio" (liliom) az Angyali Üdvözlet-ábrázolásokon látható liliomra utal, a "Zobenigo" pedig a szláv eredetű Jubenico család nevének módosult változata. A kutatások szerint ez a család a 10. században jelentős összeggel támogatta a templom építését. Az épületet az évszázadok során többször felújították, majd a 17. században Antonio Barbaro, megrendelésére teljesen átépítette. Ekkor készült mozgalmas kétszintes barokk stílusú homlokzata, amely hasonlít a szintén Velencében épült -templom homlokzatára. A kettős oszlopokkal elválasztott fülkék szobordíszítése harmonikusan illeszkedik az épület szerkezetéhez. A szobrok elkészítésére kapott megbízást. Az alsó szinten a fülkékben található szobrok a Barbaro család férfi tagjait ábrázolják. A felső szinten a középső fülkében a családfő, Antonio Barbaro látható marsalbottal a kezében, a mellette lévő két fülkében Pallasz Athéné és Mars szobrait helyezték el. A két szintet elválasztó márványcsíkon tengeri csatákat megjelenítő domborművek kaptak helyet. A homlokzat talapzatába hat olyan város (Zára, Candia, Padova, Róma Korfu, és Split) alaprajzát vésték, ahol a család tagjai sikereket értek el. A templom harangtornyát 1775-ben lebontották, csak alapzata maradt meg. Az épület belseje egyhajós, oldalkápolnákkal. A főoltárt díadalívhez hasonló márványkeretbe foglalták. A padlót és a főoltárt márványintarziával borították, a padlón ornamentális, a főoltáron az Utolsó vacsorát ábrázoló intarzia látható. A templomban temették el a Contarini család egyik tagját, síremléke, műve a templom bal oldali falánál kapott helyet. A templomot Rubens, Tintoretto és festményeivel díszítették, melyek közül kiemelkednek Tintoretto a négy evangelistát ábrázoló fiatalkori alkotásai (1552-1557).
* A templom Campo.
* Antonio Barbaro szobra a templom homlokzatán
* Francesco Barbaro szobra a templom homlokzatán
* A templom főoltára
* Az orgona (Mascioni 1914) (hu)
- A Santa Maria del Giglio más néven (pontosabban velencei nyelven) Santa Maria dello Zobenigo-templom az olaszországi Velencében található. Nevében a "giglio" (liliom) az Angyali Üdvözlet-ábrázolásokon látható liliomra utal, a "Zobenigo" pedig a szláv eredetű Jubenico család nevének módosult változata. A kutatások szerint ez a család a 10. században jelentős összeggel támogatta a templom építését. Az épületet az évszázadok során többször felújították, majd a 17. században Antonio Barbaro, megrendelésére teljesen átépítette. Ekkor készült mozgalmas kétszintes barokk stílusú homlokzata, amely hasonlít a szintén Velencében épült -templom homlokzatára. A kettős oszlopokkal elválasztott fülkék szobordíszítése harmonikusan illeszkedik az épület szerkezetéhez. A szobrok elkészítésére kapott megbízást. Az alsó szinten a fülkékben található szobrok a Barbaro család férfi tagjait ábrázolják. A felső szinten a középső fülkében a családfő, Antonio Barbaro látható marsalbottal a kezében, a mellette lévő két fülkében Pallasz Athéné és Mars szobrait helyezték el. A két szintet elválasztó márványcsíkon tengeri csatákat megjelenítő domborművek kaptak helyet. A homlokzat talapzatába hat olyan város (Zára, Candia, Padova, Róma Korfu, és Split) alaprajzát vésték, ahol a család tagjai sikereket értek el. A templom harangtornyát 1775-ben lebontották, csak alapzata maradt meg. Az épület belseje egyhajós, oldalkápolnákkal. A főoltárt díadalívhez hasonló márványkeretbe foglalták. A padlót és a főoltárt márványintarziával borították, a padlón ornamentális, a főoltáron az Utolsó vacsorát ábrázoló intarzia látható. A templomban temették el a Contarini család egyik tagját, síremléke, műve a templom bal oldali falánál kapott helyet. A templomot Rubens, Tintoretto és festményeivel díszítették, melyek közül kiemelkednek Tintoretto a négy evangelistát ábrázoló fiatalkori alkotásai (1552-1557).
* A templom Campo.
* Antonio Barbaro szobra a templom homlokzatán
* Francesco Barbaro szobra a templom homlokzatán
* A templom főoltára
* Az orgona (Mascioni 1914) (hu)
|
