| dbo:abstract
|
- A feltételezések szerint a Schulek-család eredeti neve Sulyok lett volna (nem igaz, a kitelepítés során változtatták át magyarosra, sulyokra.) és a család a XVI. században a török elől húzódott volna fel Árva megyébe, Árvanagyfaluba, Velicsnaba. Neve itt alakult volna át először Sulyekké, majd ebből lett a Schulek név. A család nem élt nemesi jogaival, mert iratai 1683-ban tűzvész alkalmával elhamvadtak, amikor III. János lengyel király csapatai a török által megtámadott Bécs felmentésére Árvanagyfalun átvonultak, a lakossággal támadt nézeteltérés miatt a községet felgyújtották és a templom is leégett, amelynek oltárában a nemes családok fontos iratait őrizték. A katolikus anyakönyvek is elégtek, csak 1689-től vannak meg az anyakönyvek. Elpusztult nevezetes magyar dokumentumok listája Schulek család (felvidéki) iratai az 1683 előttiek 1683-ban tűzvészben elégtek. 1771 előtt a Schulek, Sulek, Sülek és Szulek, 1771 után már csak a Schulek nevet írták be az Árvanagyfalui anyakönyvekben a katolikus papok. 1689-ben az első megmaradt keresztelési és a halotti anyakönyvekben is a Schulek név található meg. A Schulekek az 1600-as évek elejétől az iparos, kézműves szakmát űzték, de közéleti feladatokat (bíró, ügyész, esküdt stb.) is vállaltak. Az 1700-as évek második felétől a Schulek család tagjai közül sokan, főleg, akik lelkészek és tanítók voltak, Árvanagyfalut elhagyták és szétszóródtak az egész Felvidéken, majd később a jelenlegi Magyarország északi részén települtek le. A nyolcadik generációtól kezdve a Schulek család értelmiségi foglalkozásúnak tekinthető, földbirtokkal nem rendelkeztek, állami hivatalokat nem vállaltak, független értelmiségiek voltak. A Schulek család tagjai közül többen nemzetközi hírnévre tettek szert kutatásaik, elsősorban az építészet, a természet-, a sport- és orvostudományok terén elért sikereik révén. (hu)
- A feltételezések szerint a Schulek-család eredeti neve Sulyok lett volna (nem igaz, a kitelepítés során változtatták át magyarosra, sulyokra.) és a család a XVI. században a török elől húzódott volna fel Árva megyébe, Árvanagyfaluba, Velicsnaba. Neve itt alakult volna át először Sulyekké, majd ebből lett a Schulek név. A család nem élt nemesi jogaival, mert iratai 1683-ban tűzvész alkalmával elhamvadtak, amikor III. János lengyel király csapatai a török által megtámadott Bécs felmentésére Árvanagyfalun átvonultak, a lakossággal támadt nézeteltérés miatt a községet felgyújtották és a templom is leégett, amelynek oltárában a nemes családok fontos iratait őrizték. A katolikus anyakönyvek is elégtek, csak 1689-től vannak meg az anyakönyvek. Elpusztult nevezetes magyar dokumentumok listája Schulek család (felvidéki) iratai az 1683 előttiek 1683-ban tűzvészben elégtek. 1771 előtt a Schulek, Sulek, Sülek és Szulek, 1771 után már csak a Schulek nevet írták be az Árvanagyfalui anyakönyvekben a katolikus papok. 1689-ben az első megmaradt keresztelési és a halotti anyakönyvekben is a Schulek név található meg. A Schulekek az 1600-as évek elejétől az iparos, kézműves szakmát űzték, de közéleti feladatokat (bíró, ügyész, esküdt stb.) is vállaltak. Az 1700-as évek második felétől a Schulek család tagjai közül sokan, főleg, akik lelkészek és tanítók voltak, Árvanagyfalut elhagyták és szétszóródtak az egész Felvidéken, majd később a jelenlegi Magyarország északi részén települtek le. A nyolcadik generációtól kezdve a Schulek család értelmiségi foglalkozásúnak tekinthető, földbirtokkal nem rendelkeztek, állami hivatalokat nem vállaltak, független értelmiségiek voltak. A Schulek család tagjai közül többen nemzetközi hírnévre tettek szert kutatásaik, elsősorban az építészet, a természet-, a sport- és orvostudományok terén elért sikereik révén. (hu)
|
