Property Value
dbo:abstract
  • A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikális jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikális jelentését, és egy másik, lexikális jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy. Egyes nyelvészek szerint a fenti meghatározás csak a morfológiainak nevezhető segédigére vonatkozik, és a segédigék közé sorolják az ún. modális igéket is, melyek eredeti vagy a helyzet által adott lexikai jelentésük révén olyan fogalmakat fejeznek ki, mint szükségesség, lehetőség, valószínűség, akarat, óhaj stb. Ugyancsak segédigéknek tekintik egyes nyelvészek az aspektuális igéket, azokat, melyek eredeti vagy a helyzet adta lexikális jelentésük révén igeszemléletet és/vagy igejelleget fejeznek ki. A segédigék közé sorolják egyes nyelvészek a kopulákat is, azokat, amelyek más szóval együtt névszói állítmányt alkotnak. Egyes szerzők, például francia grammatikákban, két morfológiai segédigén kívül (avoir ’birtokolni’ és être ’lenni’) az összes többit fél-segédigéknek nevezik, melyek között morfológiaiak is vannak. Más grammatikákban csak a modalitást és az igeszemléletet/igejelleget kifejező, tehát lexikális jelentéssel is bíró igéket nevezik fél-segédigéknek. (hu)
  • A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikális jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikális jelentését, és egy másik, lexikális jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy. Egyes nyelvészek szerint a fenti meghatározás csak a morfológiainak nevezhető segédigére vonatkozik, és a segédigék közé sorolják az ún. modális igéket is, melyek eredeti vagy a helyzet által adott lexikai jelentésük révén olyan fogalmakat fejeznek ki, mint szükségesség, lehetőség, valószínűség, akarat, óhaj stb. Ugyancsak segédigéknek tekintik egyes nyelvészek az aspektuális igéket, azokat, melyek eredeti vagy a helyzet adta lexikális jelentésük révén igeszemléletet és/vagy igejelleget fejeznek ki. A segédigék közé sorolják egyes nyelvészek a kopulákat is, azokat, amelyek más szóval együtt névszói állítmányt alkotnak. Egyes szerzők, például francia grammatikákban, két morfológiai segédigén kívül (avoir ’birtokolni’ és être ’lenni’) az összes többit fél-segédigéknek nevezik, melyek között morfológiaiak is vannak. Más grammatikákban csak a modalitást és az igeszemléletet/igejelleget kifejező, tehát lexikális jelentéssel is bíró igéket nevezik fél-segédigéknek. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 340935 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 13711 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 21754739 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Segédige (hu)
  • Segédige (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of