| dbo:abstract
|
- A Sejh Abd el-Kurna-i rejtekhely Egyiptomban található, Sejh Abd el-Kurnában. Egyike azoknak az „újrafelhasznált” síroknak, ahová a XXI. dinasztia idején az egyre gyakoribb sírrablások elől menekítették a királyi múmiákat (hasonló rejtekhelyek még a DB320 – az úgynevezett Dejr el-Bahari-i rejtekhely – és II. Amenhotep sírja, a Királyok völgye 35). Az itt talált tizenkét múmia mindegyike újbirodalmi hercegnőé; az a kevés közülük, akit sikerült időben elhelyezni, a XVIII. dinasztia második felére datálható. Ez bizonyítja, hogy nem ez volt az eredeti sírhelyük, a XVIII. dinasztia idején ugyanis nem fordult elő, hogy királyi családtagokat itt, a Nemesek völgyében helyeztek örök nyugalomra, csak az ellenkezőjére van példa. Erre a rejtekhelyre I. Pszuszennész uralkodásának 27. évében vitték a múmiákat korábbi sírhelyükről (a fáraót nem emílítik a hieratikus feliratok, de stílusuk alapján erre az időszakra tehetőek, és Pszuszennész dinasztiája egyetlen fáraója, aki 26 évnél tovább uralkodott). A sírt 1857-ben fedezte fel . A felfedező megtalálta a síron III. Amenhotep pecsétjét, és azt is észrevette, hogy a sírrablók betörtek ide. Maga a sír kétszintes, a felső szint kb. 15×15 méteres, tetejét hat oszlop tartja, az alsó szintre a felsőn át lehet lejutni egy folyosón. Ennek a lejáratán a nekropolisz pecsétje állt. A kifosztott múmiákat az alsó szinten találták, a múmiapólyát a sírrablók feltépték rajtuk, hogy hozzájussanak a rendszerint bennük elhelyezett amulettekhez. A múmiák mellett tizennégy, hieratikus írással ellátott facímkét találtak, rajta az elhunytak nevével. Ugyanitt találtak egy pecsétet III. Amenhotep trónnevével. A feliratok a címkéken az újratemetéskor készültek, mert némelyiken megnevezik azokat, akik segédkeztek a hercegnők újratemetésénél: Tugai, a felügyelő, Sza és Neferuerhatef, az őrök, és Neferronpet, a balzsamozó (több más név olvashatatlan). A nevek alapján először a XXI. dinasztia korára datálták a temetkezést, később azonban bebizonyosodott, hogy korábban élt emberek újratemetéséről van szó. Cyril Aldred úgy tartja, a sír III. Amenhotep 27. uralkodási évében készült, az ő gyermekei számára. A temetkezés szegényes volta miatt Rhind eredetileg azt gondolta, a múmiák a címkéken említett királyi hölgyek szolgálóinak a testei. (hu)
- A Sejh Abd el-Kurna-i rejtekhely Egyiptomban található, Sejh Abd el-Kurnában. Egyike azoknak az „újrafelhasznált” síroknak, ahová a XXI. dinasztia idején az egyre gyakoribb sírrablások elől menekítették a királyi múmiákat (hasonló rejtekhelyek még a DB320 – az úgynevezett Dejr el-Bahari-i rejtekhely – és II. Amenhotep sírja, a Királyok völgye 35). Az itt talált tizenkét múmia mindegyike újbirodalmi hercegnőé; az a kevés közülük, akit sikerült időben elhelyezni, a XVIII. dinasztia második felére datálható. Ez bizonyítja, hogy nem ez volt az eredeti sírhelyük, a XVIII. dinasztia idején ugyanis nem fordult elő, hogy királyi családtagokat itt, a Nemesek völgyében helyeztek örök nyugalomra, csak az ellenkezőjére van példa. Erre a rejtekhelyre I. Pszuszennész uralkodásának 27. évében vitték a múmiákat korábbi sírhelyükről (a fáraót nem emílítik a hieratikus feliratok, de stílusuk alapján erre az időszakra tehetőek, és Pszuszennész dinasztiája egyetlen fáraója, aki 26 évnél tovább uralkodott). A sírt 1857-ben fedezte fel . A felfedező megtalálta a síron III. Amenhotep pecsétjét, és azt is észrevette, hogy a sírrablók betörtek ide. Maga a sír kétszintes, a felső szint kb. 15×15 méteres, tetejét hat oszlop tartja, az alsó szintre a felsőn át lehet lejutni egy folyosón. Ennek a lejáratán a nekropolisz pecsétje állt. A kifosztott múmiákat az alsó szinten találták, a múmiapólyát a sírrablók feltépték rajtuk, hogy hozzájussanak a rendszerint bennük elhelyezett amulettekhez. A múmiák mellett tizennégy, hieratikus írással ellátott facímkét találtak, rajta az elhunytak nevével. Ugyanitt találtak egy pecsétet III. Amenhotep trónnevével. A feliratok a címkéken az újratemetéskor készültek, mert némelyiken megnevezik azokat, akik segédkeztek a hercegnők újratemetésénél: Tugai, a felügyelő, Sza és Neferuerhatef, az őrök, és Neferronpet, a balzsamozó (több más név olvashatatlan). A nevek alapján először a XXI. dinasztia korára datálták a temetkezést, később azonban bebizonyosodott, hogy korábban élt emberek újratemetéséről van szó. Cyril Aldred úgy tartja, a sír III. Amenhotep 27. uralkodási évében készült, az ő gyermekei számára. A temetkezés szegényes volta miatt Rhind eredetileg azt gondolta, a múmiák a címkéken említett királyi hölgyek szolgálóinak a testei. (hu)
|
