| dbo:abstract
|
- A Siemens Velaro a német ICE 3 nagysebességű villamos motorvonat exportra szánt változata. A motorvonatokat a Siemens Mobility gyártja 2001-től. A Velaro név a spanyol „nagysebesség” (Velocidad Alta) kifejezésből ered. A megbízói igényekhez továbbfejlesztett ICE 3 típus először Spanyolországba, a Spanyol Államvasutak (RENFE) megrendelésére került leszállításra. Az 1990-es években, több cég (Siemens, DUEWAG, Bombardier, , Alstom) közreműködésével is fejlesztett ICE 3 után a Velaro-t a Siemens egyedül fejlesztette ki - a fejlesztés gyakorlatilag teljes egészében az ICE 3 koncepción alapul. A vonatok a német Erlangenben kerülnek fejlesztésre, és többségük a szintén német Krefeld--ben megépítésre. A vonatok az üres váz („Leeren Hülle") elvre épülnek, azaz a forgóváz, a kocsi szerkezete és belső üres tere az eltérő típusok ellenére sem nagyon változik, a belső kialakítást viszont a megbízó igényeihez alakítják. A járművek váz-szerkezete szinte kizárólag alumíniumból (illetve alumínium ötvözetekből) épül fel. A belső tér átalakításai (pl. nagyobb csomagtér a szabadságolások idejére) szezonálisan is megvalósíthatók. Klasszikus kiépítésében a vonaton 510 férőhely található, ez a szám szükség esetén 1247 férőhelyre növelhető. A vonatokon jellemzően a forgóvázak 50%-a hajtott (a tízrészes Velaro RUS esetén ez csak 40%). A jármű külső magassága mindenütt azonos, ez csökkenti a hanglökést, amikor a vonat például az alagutakba hajt be. Az optimalizált aerodinamikus forma és az energia-visszatermelő örvényfék-rendszer (Velaro D) a Velaro-t kiemelkedően gazdaságossá teszi, így – az autók fogyasztásával összevetve – 100 kilométerenként minden utasra nagyjából 0,33 liter benzinnyi energiamennyiség jut. A vonatok irányítástehnikája a Sibas 32 vezénylésen alapul, a fedélzeti kommunikációnál pedig a (Train Communication Network) (WTB / MVB) került bevetésre. A modern pályabiztonsági rendszerekkel együtt tud működni, így alapvetően majdnem mindegyik típusa "ismeri" az ETCS (level 0 -1)-t, de a bevetési területtől függően konfigurálható az ATO/ATP működése (Németországban pl. a PZB / LZB, Kínában az ETCS kompatibilis CTCS). Ez az együttműködés a vonatokat egy "robotpilóta"-szerű működésre teszi képessé, azaz a pályabiztonsági rendszerrel együttműködve a vonat képes az automatikus sebesség optimalizációra. Egy 2010-es összesítés szerint a Velaro a világ legeredményesebb nagysebességű vonata, 209 db - 4,4 milliárd euró értékben - eladott példánnyal. A típus (szériavonat) sebesség-csúcsa pillanatnyilag 487,3 km/h, melyet egy 2011 januárban állított fel egy Velaro CN (CRH380BL) vonat a Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonalon. (hu)
- A Siemens Velaro a német ICE 3 nagysebességű villamos motorvonat exportra szánt változata. A motorvonatokat a Siemens Mobility gyártja 2001-től. A Velaro név a spanyol „nagysebesség” (Velocidad Alta) kifejezésből ered. A megbízói igényekhez továbbfejlesztett ICE 3 típus először Spanyolországba, a Spanyol Államvasutak (RENFE) megrendelésére került leszállításra. Az 1990-es években, több cég (Siemens, DUEWAG, Bombardier, , Alstom) közreműködésével is fejlesztett ICE 3 után a Velaro-t a Siemens egyedül fejlesztette ki - a fejlesztés gyakorlatilag teljes egészében az ICE 3 koncepción alapul. A vonatok a német Erlangenben kerülnek fejlesztésre, és többségük a szintén német Krefeld--ben megépítésre. A vonatok az üres váz („Leeren Hülle") elvre épülnek, azaz a forgóváz, a kocsi szerkezete és belső üres tere az eltérő típusok ellenére sem nagyon változik, a belső kialakítást viszont a megbízó igényeihez alakítják. A járművek váz-szerkezete szinte kizárólag alumíniumból (illetve alumínium ötvözetekből) épül fel. A belső tér átalakításai (pl. nagyobb csomagtér a szabadságolások idejére) szezonálisan is megvalósíthatók. Klasszikus kiépítésében a vonaton 510 férőhely található, ez a szám szükség esetén 1247 férőhelyre növelhető. A vonatokon jellemzően a forgóvázak 50%-a hajtott (a tízrészes Velaro RUS esetén ez csak 40%). A jármű külső magassága mindenütt azonos, ez csökkenti a hanglökést, amikor a vonat például az alagutakba hajt be. Az optimalizált aerodinamikus forma és az energia-visszatermelő örvényfék-rendszer (Velaro D) a Velaro-t kiemelkedően gazdaságossá teszi, így – az autók fogyasztásával összevetve – 100 kilométerenként minden utasra nagyjából 0,33 liter benzinnyi energiamennyiség jut. A vonatok irányítástehnikája a Sibas 32 vezénylésen alapul, a fedélzeti kommunikációnál pedig a (Train Communication Network) (WTB / MVB) került bevetésre. A modern pályabiztonsági rendszerekkel együtt tud működni, így alapvetően majdnem mindegyik típusa "ismeri" az ETCS (level 0 -1)-t, de a bevetési területtől függően konfigurálható az ATO/ATP működése (Németországban pl. a PZB / LZB, Kínában az ETCS kompatibilis CTCS). Ez az együttműködés a vonatokat egy "robotpilóta"-szerű működésre teszi képessé, azaz a pályabiztonsági rendszerrel együttműködve a vonat képes az automatikus sebesség optimalizációra. Egy 2010-es összesítés szerint a Velaro a világ legeredményesebb nagysebességű vonata, 209 db - 4,4 milliárd euró értékben - eladott példánnyal. A típus (szériavonat) sebesség-csúcsa pillanatnyilag 487,3 km/h, melyet egy 2011 januárban állított fel egy Velaro CN (CRH380BL) vonat a Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonalon. (hu)
|
