| dbo:abstract
|
- Silvio Berlusconi ( ) (MilánĂł, 1936. szeptember 29. —) olasz ĂĽzletember Ă©s politikus, nĂ©gy alkalommal Olaszország miniszterelnöke. A II. világháborĂş utáni Olaszország leghosszabb ideig hivatalban levĹ‘ miniszterelnöke volt. Három alkalommal töltötte be ezt a tisztsĂ©get: 1994-tĹ‘l 1995-ig, 2001-tĹ‘l 2006-ig, majd 2008-tĂłl 2011-ig. Technikailag ez nĂ©gy periĂłdusnak számĂt, mert után – ahogy ez Berlusconi kormányával 2005-ben törtĂ©nt – a rĂ©gi- Ăşj kormánynak ismĂ©t fel kellett eskĂĽdnie a bizalmatlansági szavazást követĹ‘en. AlapĂtĂłja Ă©s fĹ‘rĂ©szvĂ©nyese a cĂ©gnek, amelynek fĹ‘bb tevĂ©kenysĂ©gi körĂ©be tartozik a mĂ©dia Ă©s az ĂĽzleti világ, s amelyek három televĂziĂłs csatornát birtokolnak. Ezek egyĂĽtt az olasz tĂ©vĂ©piac majdnem felĂ©t teszik ki. 1986 Ăłta elnöke az AC Milan labdarĂşgĂłklubnak, amely ezen idĹ‘szak alatt több nemzeti bajnokságot Ă©s kupát, valamint nemzetközi tornát nyert. A Forbes magazin szerint 11 milliárd amerikai dollárra rĂşgĂł vagyonával Olaszország leggazdagabb embere, a világon pedig a 37. Politikai karrierje nagyon gyors volt. Az 1994. márciusi választásokon három hĂłnappal alapĂtása után a Forza Italia többsĂ©get szerzett, Berlusconit kineveztĂ©k a minisztertanács elnökĂ©vĂ©. Kormánya azonban nĂ©hány hĂłnap mĂşlva a belsĹ‘ ellentĂ©tek miatt megbukott. Az 1996-os általános választásokon ismĂ©t harcba szállt a miniszterelnöksĂ©gĂ©rt, de Romano Prodival szemben veresĂ©get szenvedett. A következĹ‘ öt Ă©vben a parlamenti ellenzĂ©k vezetĹ‘jekĂ©nt dolgozott. 2001-ben legyĹ‘zte a balközĂ©p jelöltjĂ©t, , aki pedig RĂłma fĹ‘polgármestere volt. Berlusconi három kormánya a 2001 Ă©s 2006 közötti öt Ă©vig maradt hatalmon, ami rekord az Olasz Köztársaság törtĂ©netĂ©ben. A 2006-os választásokon a választási szövetsĂ©g jelöltjekĂ©nt Ăşjra Romano Prodi gyĹ‘zte le, aki hivatalosan május 17-Ă©n vette át a miniszterelnöksĂ©get. Gazdaságpolitikájában a konzervatĂv elvek szerint hajtott vĂ©gre reformokat: csökkentette az adĂłkat Ă©s a (nagy)vállalatok terhelĂ©sĂ©t a nagyobb gazdasági növekedĂ©s Ă©rdekĂ©ben. KĂĽlpolitikája erĹ‘sen Amerika-barát volt, vállalva az összetűzĂ©seket más eurĂłpai országokkal is. Támogatta Irak 2003-as megszállását, olasz bĂ©kefenntartĂłkat kĂĽldött a missziĂł segĂtĂ©sĂ©re. Szociálpolitikája konzervatĂv volt: szigorĂtott a bevándorlásra, a droghasználatra Ă©s a mestersĂ©ges megtermĂ©kenyĂtĂ©sre vonatkozĂł szabályokon. Bár rengeteg kĂĽlönleges, gyakran ellentmondásos vonatkozása volt pályafutásának, talán a legĂ©rdekesebb az egy kĂ©zben megvalĂłsulĂł mĂ©diatulajdon Ă©s -befolyás, valamint politikai hatalom. nevű cĂ©ge döntĹ‘ szerepet játszott politikai sikereiben: a tulajdonában lĂ©vĹ‘ csatornák hĂradĂłi Ă©s más informáciĂłs műsorai gyakran tartalmaztak burkolt vagy nyĂlt politikai propagandát. A kĂ©rdĂ©s megosztotta az országot, kĂĽlönösen miniszterelnöksĂ©ge idejĂ©n. A baloldal az állami RAI televĂziĂłban lĂ©vĹ‘ befolyása kihasználásával vádolta. (hu)
- Silvio Berlusconi (MilánĂł, 1936. szeptember 29. —) olasz ĂĽzletember Ă©s politikus, nĂ©gy alkalommal Olaszország miniszterelnöke. A II. világháborĂş utáni Olaszország leghosszabb ideig hivatalban volt miniszterelnöke. Három alkalommal töltötte be ezt a tisztsĂ©get: 1994-tĹ‘l 1995-ig, 2001-tĹ‘l 2006-ig, majd 2008-tĂłl 2011-ig. Technikailag ez nĂ©gy periĂłdusnak számĂt, mert kormányátalakĂtás után – ahogy ez kormányával 2005-ben törtĂ©nt – a rĂ©gi-Ăşj kormánynak ismĂ©t fel kellett eskĂĽdnie a bizalmatlansági szavazást követĹ‘en. AlapĂtĂłja Ă©s fĹ‘rĂ©szvĂ©nyese a cĂ©gnek, amelynek fĹ‘bb tevĂ©kenysĂ©gi körĂ©be tartozik a mĂ©dia Ă©s az ĂĽzleti világ, s amely három televĂziĂłs csatornát birtokol. Ezek egyĂĽtt az olasz tĂ©vĂ©piac majdnem felĂ©t teszik ki. 1986 Ăłta elnöke az AC Milan labdarĂşgĂłklubnak, amely ezen idĹ‘szak alatt több nemzeti bajnokságot Ă©s kupát, valamint nemzetközi tornát nyert. A Forbes magazin szerint 11 milliárd amerikai dollárra rĂşgĂł vagyonával Olaszország leggazdagabb embere, a világon pedig a 37. Politikai karrierje nagyon gyors volt. Az 1994. márciusi választásokon három hĂłnappal alapĂtása után a Forza Italia többsĂ©get szerzett, Berlusconit kineveztĂ©k a minisztertanács elnökĂ©vĂ©. Kormánya azonban nĂ©hány hĂłnap mĂşlva a belsĹ‘ ellentĂ©tek miatt megbukott. Az 1996-os általános választásokon ismĂ©t harcba szállt a miniszterelnöksĂ©gĂ©rt, de Romano Prodival szemben veresĂ©get szenvedett. A következĹ‘ öt Ă©vben a parlamenti ellenzĂ©k vezetĹ‘jekĂ©nt dolgozott. 2001-ben legyĹ‘zte a balközĂ©p jelöltjĂ©t, , aki pedig RĂłma fĹ‘polgármestere volt. Berlusconi három kormánya a 2001 Ă©s 2006 közötti öt Ă©vig maradt hatalmon, ami rekord az Olasz Köztársaság törtĂ©netĂ©ben. A 2006-os választásokon a választási szövetsĂ©g jelöltjekĂ©nt Ăşjra Prodi gyĹ‘zte le, aki hivatalosan május 17-Ă©n vette át a miniszterelnöksĂ©get. Gazdaságpolitikájában a konzervatĂv elvek szerint hajtott vĂ©gre reformokat: csökkentette az adĂłkat Ă©s a (nagy)vállalatok terhelĂ©sĂ©t a nagyobb gazdasági növekedĂ©s Ă©rdekĂ©ben. KĂĽlpolitikája erĹ‘sen Amerika-barát volt, vállalva az összetűzĂ©seket más eurĂłpai országokkal is. Támogatta Irak 2003-as megszállását, olasz bĂ©kefenntartĂłkat kĂĽldött a missziĂł segĂtĂ©sĂ©re. Szociálpolitikája is konzervatĂv volt: szigorĂtott a bevándorlásra, a droghasználatra Ă©s a mestersĂ©ges megtermĂ©kenyĂtĂ©sre vonatkozĂł szabályokon. Bár rengeteg kĂĽlönleges, gyakran ellentmondásos vonatkozása volt pályafutásának, talán a legĂ©rdekesebb az egy kĂ©zben megvalĂłsulĂł mĂ©diatulajdon Ă©s -befolyás, valamint politikai hatalom. nevű cĂ©ge döntĹ‘ szerepet játszott politikai sikereiben: a tulajdonában lĂ©vĹ‘ csatornák hĂradĂłi Ă©s más informáciĂłs műsorai gyakran tartalmaztak burkolt vagy nyĂlt politikai propagandát. A kĂ©rdĂ©s megosztotta az országot, kĂĽlönösen miniszterelnöksĂ©ge idejĂ©n. A baloldal az állami RAI televĂziĂłban lĂ©vĹ‘ befolyása kihasználásával vádolta. (hu)
- Silvio Berlusconi ( ) (MilánĂł, 1936. szeptember 29. —) olasz ĂĽzletember Ă©s politikus, nĂ©gy alkalommal Olaszország miniszterelnöke. A II. világháborĂş utáni Olaszország leghosszabb ideig hivatalban levĹ‘ miniszterelnöke volt. Három alkalommal töltötte be ezt a tisztsĂ©get: 1994-tĹ‘l 1995-ig, 2001-tĹ‘l 2006-ig, majd 2008-tĂłl 2011-ig. Technikailag ez nĂ©gy periĂłdusnak számĂt, mert után – ahogy ez Berlusconi kormányával 2005-ben törtĂ©nt – a rĂ©gi- Ăşj kormánynak ismĂ©t fel kellett eskĂĽdnie a bizalmatlansági szavazást követĹ‘en. AlapĂtĂłja Ă©s fĹ‘rĂ©szvĂ©nyese a cĂ©gnek, amelynek fĹ‘bb tevĂ©kenysĂ©gi körĂ©be tartozik a mĂ©dia Ă©s az ĂĽzleti világ, s amelyek három televĂziĂłs csatornát birtokolnak. Ezek egyĂĽtt az olasz tĂ©vĂ©piac majdnem felĂ©t teszik ki. 1986 Ăłta elnöke az AC Milan labdarĂşgĂłklubnak, amely ezen idĹ‘szak alatt több nemzeti bajnokságot Ă©s kupát, valamint nemzetközi tornát nyert. A Forbes magazin szerint 11 milliárd amerikai dollárra rĂşgĂł vagyonával Olaszország leggazdagabb embere, a világon pedig a 37. Politikai karrierje nagyon gyors volt. Az 1994. márciusi választásokon három hĂłnappal alapĂtása után a Forza Italia többsĂ©get szerzett, Berlusconit kineveztĂ©k a minisztertanács elnökĂ©vĂ©. Kormánya azonban nĂ©hány hĂłnap mĂşlva a belsĹ‘ ellentĂ©tek miatt megbukott. Az 1996-os általános választásokon ismĂ©t harcba szállt a miniszterelnöksĂ©gĂ©rt, de Romano Prodival szemben veresĂ©get szenvedett. A következĹ‘ öt Ă©vben a parlamenti ellenzĂ©k vezetĹ‘jekĂ©nt dolgozott. 2001-ben legyĹ‘zte a balközĂ©p jelöltjĂ©t, , aki pedig RĂłma fĹ‘polgármestere volt. Berlusconi három kormánya a 2001 Ă©s 2006 közötti öt Ă©vig maradt hatalmon, ami rekord az Olasz Köztársaság törtĂ©netĂ©ben. A 2006-os választásokon a választási szövetsĂ©g jelöltjekĂ©nt Ăşjra Romano Prodi gyĹ‘zte le, aki hivatalosan május 17-Ă©n vette át a miniszterelnöksĂ©get. Gazdaságpolitikájában a konzervatĂv elvek szerint hajtott vĂ©gre reformokat: csökkentette az adĂłkat Ă©s a (nagy)vállalatok terhelĂ©sĂ©t a nagyobb gazdasági növekedĂ©s Ă©rdekĂ©ben. KĂĽlpolitikája erĹ‘sen Amerika-barát volt, vállalva az összetűzĂ©seket más eurĂłpai országokkal is. Támogatta Irak 2003-as megszállását, olasz bĂ©kefenntartĂłkat kĂĽldött a missziĂł segĂtĂ©sĂ©re. Szociálpolitikája konzervatĂv volt: szigorĂtott a bevándorlásra, a droghasználatra Ă©s a mestersĂ©ges megtermĂ©kenyĂtĂ©sre vonatkozĂł szabályokon. Bár rengeteg kĂĽlönleges, gyakran ellentmondásos vonatkozása volt pályafutásának, talán a legĂ©rdekesebb az egy kĂ©zben megvalĂłsulĂł mĂ©diatulajdon Ă©s -befolyás, valamint politikai hatalom. nevű cĂ©ge döntĹ‘ szerepet játszott politikai sikereiben: a tulajdonában lĂ©vĹ‘ csatornák hĂradĂłi Ă©s más informáciĂłs műsorai gyakran tartalmaztak burkolt vagy nyĂlt politikai propagandát. A kĂ©rdĂ©s megosztotta az országot, kĂĽlönösen miniszterelnöksĂ©ge idejĂ©n. A baloldal az állami RAI televĂziĂłban lĂ©vĹ‘ befolyása kihasználásával vádolta. (hu)
- Silvio Berlusconi (MilánĂł, 1936. szeptember 29. —) olasz ĂĽzletember Ă©s politikus, nĂ©gy alkalommal Olaszország miniszterelnöke. A II. világháborĂş utáni Olaszország leghosszabb ideig hivatalban volt miniszterelnöke. Három alkalommal töltötte be ezt a tisztsĂ©get: 1994-tĹ‘l 1995-ig, 2001-tĹ‘l 2006-ig, majd 2008-tĂłl 2011-ig. Technikailag ez nĂ©gy periĂłdusnak számĂt, mert kormányátalakĂtás után – ahogy ez kormányával 2005-ben törtĂ©nt – a rĂ©gi-Ăşj kormánynak ismĂ©t fel kellett eskĂĽdnie a bizalmatlansági szavazást követĹ‘en. AlapĂtĂłja Ă©s fĹ‘rĂ©szvĂ©nyese a cĂ©gnek, amelynek fĹ‘bb tevĂ©kenysĂ©gi körĂ©be tartozik a mĂ©dia Ă©s az ĂĽzleti világ, s amely három televĂziĂłs csatornát birtokol. Ezek egyĂĽtt az olasz tĂ©vĂ©piac majdnem felĂ©t teszik ki. 1986 Ăłta elnöke az AC Milan labdarĂşgĂłklubnak, amely ezen idĹ‘szak alatt több nemzeti bajnokságot Ă©s kupát, valamint nemzetközi tornát nyert. A Forbes magazin szerint 11 milliárd amerikai dollárra rĂşgĂł vagyonával Olaszország leggazdagabb embere, a világon pedig a 37. Politikai karrierje nagyon gyors volt. Az 1994. márciusi választásokon három hĂłnappal alapĂtása után a Forza Italia többsĂ©get szerzett, Berlusconit kineveztĂ©k a minisztertanács elnökĂ©vĂ©. Kormánya azonban nĂ©hány hĂłnap mĂşlva a belsĹ‘ ellentĂ©tek miatt megbukott. Az 1996-os általános választásokon ismĂ©t harcba szállt a miniszterelnöksĂ©gĂ©rt, de Romano Prodival szemben veresĂ©get szenvedett. A következĹ‘ öt Ă©vben a parlamenti ellenzĂ©k vezetĹ‘jekĂ©nt dolgozott. 2001-ben legyĹ‘zte a balközĂ©p jelöltjĂ©t, , aki pedig RĂłma fĹ‘polgármestere volt. Berlusconi három kormánya a 2001 Ă©s 2006 közötti öt Ă©vig maradt hatalmon, ami rekord az Olasz Köztársaság törtĂ©netĂ©ben. A 2006-os választásokon a választási szövetsĂ©g jelöltjekĂ©nt Ăşjra Prodi gyĹ‘zte le, aki hivatalosan május 17-Ă©n vette át a miniszterelnöksĂ©get. Gazdaságpolitikájában a konzervatĂv elvek szerint hajtott vĂ©gre reformokat: csökkentette az adĂłkat Ă©s a (nagy)vállalatok terhelĂ©sĂ©t a nagyobb gazdasági növekedĂ©s Ă©rdekĂ©ben. KĂĽlpolitikája erĹ‘sen Amerika-barát volt, vállalva az összetűzĂ©seket más eurĂłpai országokkal is. Támogatta Irak 2003-as megszállását, olasz bĂ©kefenntartĂłkat kĂĽldött a missziĂł segĂtĂ©sĂ©re. Szociálpolitikája is konzervatĂv volt: szigorĂtott a bevándorlásra, a droghasználatra Ă©s a mestersĂ©ges megtermĂ©kenyĂtĂ©sre vonatkozĂł szabályokon. Bár rengeteg kĂĽlönleges, gyakran ellentmondásos vonatkozása volt pályafutásának, talán a legĂ©rdekesebb az egy kĂ©zben megvalĂłsulĂł mĂ©diatulajdon Ă©s -befolyás, valamint politikai hatalom. nevű cĂ©ge döntĹ‘ szerepet játszott politikai sikereiben: a tulajdonában lĂ©vĹ‘ csatornák hĂradĂłi Ă©s más informáciĂłs műsorai gyakran tartalmaztak burkolt vagy nyĂlt politikai propagandát. A kĂ©rdĂ©s megosztotta az országot, kĂĽlönösen miniszterelnöksĂ©ge idejĂ©n. A baloldal az állami RAI televĂziĂłban lĂ©vĹ‘ befolyása kihasználásával vádolta. (hu)
|
