Property Value
dbo:abstract
  • A sipoly vagy fisztula két természetes testüregnek, vagy üreges szervnek kóros összeköttetése, illetve ezeknek rendellenes kivezetése a test felszínére. A sipolyok eredetüket tekintve lehetnek sérülések után visszamaradó, be nem gyógyult sebek, vagy gyulladásos gennygyülemek tályog spontán felfakadásából származóak. A magyar név a latin fistula szó magyar fordításából származik, jelentése „cső” vagy „síp”. A sipolyok pontosabb elnevezései származhatnak azon üreg nevéből, amelybe nyílik (mellsipoly, hólyagsipoly, húgycsősipoly, bélsipoly, stb.), vagy a rajta keresztül ürülő folyadék/váladék után (nyálsipoly, vizeletsipoly, bélsársipoly, tejsipoly, stb.). Akár külső sérülés után, akár gyulladás után keletkeztek, kezdetben mindig sarjszövet borítja a nyílás belső felszínét, később ezek a felszínek behámosodnak és hegesednek. A sipolyképződés folyamatának időrendjében megkülönböztetnek sarjadzó, gennyedő, vagy lobos és heges szakaszt. A sipoly régebben gyakori betegség volt. Minden testüregben és üreges szervben létrejöhet. Ma már a korszerű műtéti eljárásoknak, szakszerű sebellátásnak és utókezelésnek köszönhetően előfordulási gyakoriságuk is csökkent, és kialakulásuk esetén viszonylag egyszerűen gyógyíthatók, bár még ma is sok kellemetlenséget és gondot okozhatnak. Leggyakoribb a végbélsipoly, a húgycsősipoly. A végbélsipoly legtöbbször a végbél visszeres csomói (aranyeres csomók) körül keletkező gyulladásnak, vagy a végbél körüli kötőszövet gyulladásának következménye. Szakszerű orvosi beavatkozás nélkül nehezen gyógyul, mert a sipollyal közlekedő üregből folytonosan váladék kerül bele, és ez akadályozza a rés összeforrását. A gyógyulást hátráltathatja, hogy a környező izomzat a sipoly falait folytonosan mozgatja, így a gyógyuláshoz szükséges stabil nyugalmi állapot hiányzik. (hu)
  • A sipoly vagy fisztula két természetes testüregnek, vagy üreges szervnek kóros összeköttetése, illetve ezeknek rendellenes kivezetése a test felszínére. A sipolyok eredetüket tekintve lehetnek sérülések után visszamaradó, be nem gyógyult sebek, vagy gyulladásos gennygyülemek tályog spontán felfakadásából származóak. A magyar név a latin fistula szó magyar fordításából származik, jelentése „cső” vagy „síp”. A sipolyok pontosabb elnevezései származhatnak azon üreg nevéből, amelybe nyílik (mellsipoly, hólyagsipoly, húgycsősipoly, bélsipoly, stb.), vagy a rajta keresztül ürülő folyadék/váladék után (nyálsipoly, vizeletsipoly, bélsársipoly, tejsipoly, stb.). Akár külső sérülés után, akár gyulladás után keletkeztek, kezdetben mindig sarjszövet borítja a nyílás belső felszínét, később ezek a felszínek behámosodnak és hegesednek. A sipolyképződés folyamatának időrendjében megkülönböztetnek sarjadzó, gennyedő, vagy lobos és heges szakaszt. A sipoly régebben gyakori betegség volt. Minden testüregben és üreges szervben létrejöhet. Ma már a korszerű műtéti eljárásoknak, szakszerű sebellátásnak és utókezelésnek köszönhetően előfordulási gyakoriságuk is csökkent, és kialakulásuk esetén viszonylag egyszerűen gyógyíthatók, bár még ma is sok kellemetlenséget és gondot okozhatnak. Leggyakoribb a végbélsipoly, a húgycsősipoly. A végbélsipoly legtöbbször a végbél visszeres csomói (aranyeres csomók) körül keletkező gyulladásnak, vagy a végbél körüli kötőszövet gyulladásának következménye. Szakszerű orvosi beavatkozás nélkül nehezen gyógyul, mert a sipollyal közlekedő üregből folytonosan váladék kerül bele, és ez akadályozza a rés összeforrását. A gyógyulást hátráltathatja, hogy a környező izomzat a sipoly falait folytonosan mozgatja, így a gyógyuláshoz szükséges stabil nyugalmi állapot hiányzik. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 931273 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 5747 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23858207 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Sipoly (hu)
  • Sipoly (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of