| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Sir Gawain és a Zöld Lovag (angolul: Sir Gawain and the Green Knight) késő 14. századi, , alliteráló verses lovagregény avagy románc, amely Artúr király és a kerekasztal lovagjának, Sir Gawainnek kalandjairól szól. A költeményben Sir Gawain elfogadja egy rejtélyes harcos kihívását, aki tetőtől talpig, ruhájától a hajáig, a szakálláig, sőt egészen a bőréig zöld. Ez a Zöld Lovag felajánlja, hogy bárki csapást mérhet rá a bárdjával, amennyiben hajlandó vállalni a viszonzást egy évvel és egy nappal később. Gawain egyetlen suhintással leüti a fejét, ám a Zöld Lovag feláll, felveszi a fejét, és emlékezteti Gawaint, hogy a megadott időpontban találkoznak. Gawain igyekezete, hogy ígéretét betartsa, valamint úti kalandjai a és hűség eszményének tükrei. Noha a szöveg 14. századi, maga a történet az Artúr-legendák egyik legrégebbike. Az elbeszélő költemény egyetlen kéziratváltozatban, az úgynevezett Cotton Nero A. x.-ben maradt fenn, amely három vallási tárgyú verset is tartalmaz, ezek a Pearl (Gyöngy), a Cleanness (Tisztaság) és a Patience (Türelem). Általános vélekedés szerint mind a négynek ugyanaz az ismeretlen „Gyöngy-költő” vagy „Gawain-költő” a szerzője. Mind a négy költemény a középangol nyelv északnyugat- dialektusában íródott, ily módon a történet a tájegység walesi és angol hagyománykincséből merít, korábbi „lefejezősdi”-történetekből kölcsönöz, s a becsület és a lovagi eszmény által a veszélyekkel szemben megkívánt helytállást példázza. A mű bonyolult cselekménye és színpompás nyelvezete mellett elsősorban finom középkori szimbolikájával érdemel figyelmet. A Zöld Lovag, a lefejezés motívuma, az öv, amelyet Gawain a bárd elleni védelmül kap, mind-mind jelképi jelentőségű, s kelta, germán és egyéb folklórból és kulturális hagyományból táplálkozik. Maga a Zöld Lovag egyesek szerint a mitikus megfelelője, míg mások krisztusi allúziónak vélik. A Sir Gawain és a Zöld Lovag az egyik legfontosabb példája a középkori románc műfajának, amelynek hőse valamely áhított cél elérésére törekedve teszi próbára képességeit. A költemény többértelmű befejeződése révén azonban összetettebb a műfaj más képviselőinél. A keresztény értelmezés az apokalipszis ábrázolását látja benne, és párhuzamot von Gawain és Lady Bertilak, valamint Ádám és Éva története között. A feminista értelmezések egymásnak is ellentmondóak: egyik szerint elejétől végéig a nők uralják a cselekményt, másik szerint ez merőben illúzió. Kultúrtörténészek szemében leginkább a kor és a tájegység walesi és angol lakosai közti feszült viszonyt eleveníti meg a költemény. A mű hatása mindenesetre máig érvényesül, jelentős szerzők (J. R. R. Tolkien és ) fordították le modern angolra, színpadi és filmváltozatok is készültek belőle. (hu)
- A Sir Gawain és a Zöld Lovag (angolul: Sir Gawain and the Green Knight) késő 14. századi, , alliteráló verses lovagregény avagy románc, amely Artúr király és a kerekasztal lovagjának, Sir Gawainnek kalandjairól szól. A költeményben Sir Gawain elfogadja egy rejtélyes harcos kihívását, aki tetőtől talpig, ruhájától a hajáig, a szakálláig, sőt egészen a bőréig zöld. Ez a Zöld Lovag felajánlja, hogy bárki csapást mérhet rá a bárdjával, amennyiben hajlandó vállalni a viszonzást egy évvel és egy nappal később. Gawain egyetlen suhintással leüti a fejét, ám a Zöld Lovag feláll, felveszi a fejét, és emlékezteti Gawaint, hogy a megadott időpontban találkoznak. Gawain igyekezete, hogy ígéretét betartsa, valamint úti kalandjai a és hűség eszményének tükrei. Noha a szöveg 14. századi, maga a történet az Artúr-legendák egyik legrégebbike. Az elbeszélő költemény egyetlen kéziratváltozatban, az úgynevezett Cotton Nero A. x.-ben maradt fenn, amely három vallási tárgyú verset is tartalmaz, ezek a Pearl (Gyöngy), a Cleanness (Tisztaság) és a Patience (Türelem). Általános vélekedés szerint mind a négynek ugyanaz az ismeretlen „Gyöngy-költő” vagy „Gawain-költő” a szerzője. Mind a négy költemény a középangol nyelv északnyugat- dialektusában íródott, ily módon a történet a tájegység walesi és angol hagyománykincséből merít, korábbi „lefejezősdi”-történetekből kölcsönöz, s a becsület és a lovagi eszmény által a veszélyekkel szemben megkívánt helytállást példázza. A mű bonyolult cselekménye és színpompás nyelvezete mellett elsősorban finom középkori szimbolikájával érdemel figyelmet. A Zöld Lovag, a lefejezés motívuma, az öv, amelyet Gawain a bárd elleni védelmül kap, mind-mind jelképi jelentőségű, s kelta, germán és egyéb folklórból és kulturális hagyományból táplálkozik. Maga a Zöld Lovag egyesek szerint a mitikus megfelelője, míg mások krisztusi allúziónak vélik. A Sir Gawain és a Zöld Lovag az egyik legfontosabb példája a középkori románc műfajának, amelynek hőse valamely áhított cél elérésére törekedve teszi próbára képességeit. A költemény többértelmű befejeződése révén azonban összetettebb a műfaj más képviselőinél. A keresztény értelmezés az apokalipszis ábrázolását látja benne, és párhuzamot von Gawain és Lady Bertilak, valamint Ádám és Éva története között. A feminista értelmezések egymásnak is ellentmondóak: egyik szerint elejétől végéig a nők uralják a cselekményt, másik szerint ez merőben illúzió. Kultúrtörténészek szemében leginkább a kor és a tájegység walesi és angol lakosai közti feszült viszonyt eleveníti meg a költemény. A mű hatása mindenesetre máig érvényesül, jelentős szerzők (J. R. R. Tolkien és ) fordították le modern angolra, színpadi és filmváltozatok is készültek belőle. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 82269 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:accessdate
|
- 2010-03-16 (xsd:date)
- 2010-12-14 (xsd:date)
- 2010-12-27 (xsd:date)
|
| prop-hu:authorlink
|
- J. R. R. Tolkien (hu)
- Vajda Miklós (hu)
- J. R. R. Tolkien (hu)
- Vajda Miklós (hu)
|
| prop-hu:chapter
|
- Introduction (hu)
- Gawain (hu)
- Sir Gawain és a Zöld Lovag (hu)
- introduction (hu)
- Introduction (hu)
- Gawain (hu)
- Sir Gawain és a Zöld Lovag (hu)
- introduction (hu)
|
| prop-hu:coauthors
|
- Ronald Walrdon (hu)
- Ronald Walrdon (hu)
|
| prop-hu:date
|
- 1996 (xsd:integer)
- 2001 (xsd:integer)
- 2007 (xsd:integer)
- 2021 (xsd:integer)
- 2006-05-05 (xsd:date)
|
| prop-hu:edition
|
- 2 (xsd:integer)
- 4 (xsd:integer)
- 8 (xsd:integer)
- Postprint (hu)
|
| prop-hu:editor
|
- Christopher Tolkien (hu)
- Christopher Tolkien (hu)
|
| prop-hu:first
|
- Brian (hu)
- M (hu)
- Alan (hu)
- J (hu)
- Michael (hu)
- Simon (hu)
- Thomas (hu)
- William (hu)
- Malcolm (hu)
- Margaret (hu)
- Elisabeth (hu)
- Marie (hu)
- Alice E (hu)
- George Lyman (hu)
- J. A (hu)
- J. R. R (hu)
- Northrop (hu)
- Ross G (hu)
- Thorlac (hu)
- Brian (hu)
- M (hu)
- Alan (hu)
- J (hu)
- Michael (hu)
- Simon (hu)
- Thomas (hu)
- William (hu)
- Malcolm (hu)
- Margaret (hu)
- Elisabeth (hu)
- Marie (hu)
- Alice E (hu)
- George Lyman (hu)
- J. A (hu)
- J. R. R (hu)
- Northrop (hu)
- Ross G (hu)
- Thorlac (hu)
|
| prop-hu:id
|
- . (hu)
- ASIN B0006AWBXS (hu)
- ASIN B0006BQEJY (hu)
- ASIN B000IPU84U (hu)
- . (hu)
- ASIN B0006AWBXS (hu)
- ASIN B0006BQEJY (hu)
- ASIN B000IPU84U (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 0 (xsd:integer)
- 1 (xsd:integer)
- 963 (xsd:integer)
- 859895149 (xsd:integer)
- 9780345277602 (xsd:decimal)
- 9780393060485 (xsd:decimal)
- 9780393976588 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:language
| |
| prop-hu:languagwe
| |
| prop-hu:last
|
- Brewer (hu)
- Mills (hu)
- White (hu)
- Williams (hu)
- Hahn (hu)
- Andrew (hu)
- Arthur (hu)
- Burrow (hu)
- Armitage (hu)
- Borroff (hu)
- Frye (hu)
- Kittredge (hu)
- Lasater (hu)
- Lupack (hu)
- Nelles (hu)
- Tolkien (hu)
- Turville-Petre (hu)
- Brewer (hu)
- Mills (hu)
- White (hu)
- Williams (hu)
- Hahn (hu)
- Andrew (hu)
- Arthur (hu)
- Burrow (hu)
- Armitage (hu)
- Borroff (hu)
- Frye (hu)
- Kittredge (hu)
- Lasater (hu)
- Lupack (hu)
- Nelles (hu)
- Tolkien (hu)
- Turville-Petre (hu)
|
| prop-hu:location
|
- London (hu)
- New York (hu)
- Toronto (hu)
- Woodbridge (hu)
- Pasadena (hu)
- Exeter (hu)
- New York, London (hu)
- Notre Dame, Indiana (hu)
- Princetown (hu)
- London (hu)
- New York (hu)
- Toronto (hu)
- Woodbridge (hu)
- Pasadena (hu)
- Exeter (hu)
- New York, London (hu)
- Notre Dame, Indiana (hu)
- Princetown (hu)
|
| prop-hu:name
|
- R. Allen Shoaf (hu)
- R. Allen Shoaf (hu)
|
| prop-hu:origyear
|
- 1958 (xsd:integer)
- 1971 (xsd:integer)
|
| prop-hu:others
|
- Szerkesztette J. R. R. Tolkien és E. V. Gordon, felülvizsgálta Norman Davis (hu)
- In Sir Gawain: Eleven Romances and Tales'' (hu)
- In: Sir Gawain: Eleven Romances and Tales (hu)
- In: Sir Gawain: Eleven Romances and Tales'' (hu)
- megjegyzés a 2514 sorhoz. Szerk: J. R. R. Tolkien és E. V. Gordon (hu)
- Szerk. Stephen Greenblatt, B. kötet (hu)
- fordította Koltai Gábor (hu)
- fordította és az utószót írta Vajda Miklós (hu)
- in: Cyclopedia of World Authors (hu)
- in: Sir Gawain: Eleven Romances and Tales (hu)
- in: Critical Studies of Sir Gawain and the Green Knight, szerk: Donald R. Howard, Christian Zacher (hu)
- in: The Broadview Anthology of British Literature: The Medieval Period, Vol. 1., szerk: Joseph Black, et al. (hu)
- Szerkesztette J. R. R. Tolkien és E. V. Gordon, felülvizsgálta Norman Davis (hu)
- In Sir Gawain: Eleven Romances and Tales'' (hu)
- In: Sir Gawain: Eleven Romances and Tales (hu)
- In: Sir Gawain: Eleven Romances and Tales'' (hu)
- megjegyzés a 2514 sorhoz. Szerk: J. R. R. Tolkien és E. V. Gordon (hu)
- Szerk. Stephen Greenblatt, B. kötet (hu)
- fordította Koltai Gábor (hu)
- fordította és az utószót írta Vajda Miklós (hu)
- in: Cyclopedia of World Authors (hu)
- in: Sir Gawain: Eleven Romances and Tales (hu)
- in: Critical Studies of Sir Gawain and the Green Knight, szerk: Donald R. Howard, Christian Zacher (hu)
- in: The Broadview Anthology of British Literature: The Medieval Period, Vol. 1., szerk: Joseph Black, et al. (hu)
|
| prop-hu:page
| |
| prop-hu:pages
|
- 4 (xsd:integer)
- 19 (xsd:integer)
- 22 (xsd:integer)
- 58 (xsd:integer)
- 76 (xsd:integer)
- 85 (xsd:integer)
- 117 (xsd:integer)
- 126 (xsd:integer)
- 162 (xsd:integer)
- 163 (xsd:integer)
- 186 (xsd:integer)
- 235 (xsd:integer)
- 273 (xsd:integer)
- 291 (xsd:integer)
- 314 (xsd:integer)
- 427 (xsd:integer)
- 2450 (xsd:integer)
- xv (hu)
|
| prop-hu:publisher
|
- Harvard University Press (hu)
- Norton (hu)
- Oxford University Press (hu)
- Brewer (hu)
- Random House (hu)
- Magyar Helikon (hu)
- New American Library (hu)
- Penguin (hu)
- University of Toronto Press (hu)
- University Press of Florida (hu)
- Broadview Press (hu)
- Szukits (hu)
- Kegan Paul (hu)
- Salem Press (hu)
- D.S. Brewer (hu)
- Princetown University Press (hu)
- Routledge and K. Paul (hu)
- University of Notre Dame Press (hu)
- W. W. Norton and Co. (hu)
- Western Michigan University Medieval Institute (hu)
- Western Michigan University Medieval Institute Publications (hu)
- Harvard University Press (hu)
- Norton (hu)
- Oxford University Press (hu)
- Brewer (hu)
- Random House (hu)
- Magyar Helikon (hu)
- New American Library (hu)
- Penguin (hu)
- University of Toronto Press (hu)
- University Press of Florida (hu)
- Broadview Press (hu)
- Szukits (hu)
- Kegan Paul (hu)
- Salem Press (hu)
- D.S. Brewer (hu)
- Princetown University Press (hu)
- Routledge and K. Paul (hu)
- University of Notre Dame Press (hu)
- W. W. Norton and Co. (hu)
- Western Michigan University Medieval Institute (hu)
- Western Michigan University Medieval Institute Publications (hu)
|
| prop-hu:title
|
- Sir Gawain and the Green Knight: A New Verse Translation (hu)
- A Reading of Sir Gawain and the Green Knight (hu)
- A Study of Sir Gawain and the Green Knight (hu)
- Anatomy of Criticism (hu)
- Sir Gawain és a Zöld Lovag zord históriája régi angol versben a brit előidőkből (hu)
- King Arthur and King Cornwall (hu)
- Medieval Sign Theory and Sir Gawain and the Green Knight (hu)
- Oxford Guide to Arthurian Literature and Legend (hu)
- Sir Gawain and the Green ''Knight (hu)
- Sir Gawain and the Green Knight (hu)
- Szörnyek és ítészek (hu)
- The Alliterative Revival (hu)
- The Carle of Carlisle (hu)
- The Greene Knight (hu)
- The Norton Anthology of English Literature (hu)
- The Pearl Poet, His Complete Works (hu)
- The Pearl-Poet (hu)
- The Poems of the Pearl Manuscript (hu)
- The Turke and Sir Gawain (hu)
- Tolkien: A Biography (hu)
- Sir Gawain and the Green Knight, Patience, Pearl: Verse Translations (hu)
- Sir Gawain and the Green Knight, Pearl, and Sir Orfeo (hu)
- Ricardian poetry: Chaucer, Gower, Langland and the 'Gawain' poet (hu)
- The Poem as Green Girdle: Commercium in Sir Gawain and the Green Knight (hu)
- Spain to England: A Comparative Study of Arabic, European, and English Literature of the Middle Ages (hu)
- Christian Significance and Roman Tradition in Sir Gawain and the Green Knight (hu)
- Sir Gawain and the Green Knight: A New Verse Translation (hu)
- A Reading of Sir Gawain and the Green Knight (hu)
- A Study of Sir Gawain and the Green Knight (hu)
- Anatomy of Criticism (hu)
- Sir Gawain és a Zöld Lovag zord históriája régi angol versben a brit előidőkből (hu)
- King Arthur and King Cornwall (hu)
- Medieval Sign Theory and Sir Gawain and the Green Knight (hu)
- Oxford Guide to Arthurian Literature and Legend (hu)
- Sir Gawain and the Green ''Knight (hu)
- Sir Gawain and the Green Knight (hu)
- Szörnyek és ítészek (hu)
- The Alliterative Revival (hu)
- The Carle of Carlisle (hu)
- The Greene Knight (hu)
- The Norton Anthology of English Literature (hu)
- The Pearl Poet, His Complete Works (hu)
- The Pearl-Poet (hu)
- The Poems of the Pearl Manuscript (hu)
- The Turke and Sir Gawain (hu)
- Tolkien: A Biography (hu)
- Sir Gawain and the Green Knight, Patience, Pearl: Verse Translations (hu)
- Sir Gawain and the Green Knight, Pearl, and Sir Orfeo (hu)
- Ricardian poetry: Chaucer, Gower, Langland and the 'Gawain' poet (hu)
- The Poem as Green Girdle: Commercium in Sir Gawain and the Green Knight (hu)
- Spain to England: A Comparative Study of Arabic, European, and English Literature of the Middle Ages (hu)
- Christian Significance and Roman Tradition in Sir Gawain and the Green Knight (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1925 (xsd:integer)
- 1960 (xsd:integer)
- 1965 (xsd:integer)
- 1967 (xsd:integer)
- 1970 (xsd:integer)
- 1971 (xsd:integer)
- 1973 (xsd:integer)
- 1974 (xsd:integer)
- 1977 (xsd:integer)
- 1984 (xsd:integer)
- 1987 (xsd:integer)
- 1992 (xsd:integer)
- 2000 (xsd:integer)
- 2004 (xsd:integer)
- 2005 (xsd:integer)
- 2006 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Sir Gawain és a Zöld Lovag (hu)
- Sir Gawain és a Zöld Lovag (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
