| dbo:abstract
|
- Skót felvilágosodásnak nevezzük a 18. századi Skóciát jellemző kimagasló szellemi és tudományos eredményekkel tűzdelt időszakot. 1750-re Skócia Európa legolvasottabb nemzete lett, az írni és olvasni tudók aránya körülbelül 75%-ra volt tehető. A skót nagyvárosokban mindennaposak voltak az intellektuális értekezések a különböző értelmiségi társaságok, például az edinburgh-i vagy később a gyülekezőhelyein, illetve az ország neves intézményeiben, például a , az Edinburgh-i Egyetemen és az . Osztozva a kor európai felvilágosodásának humanista és racionalista szemléletmódján, a skót felvilágosodás gondolkodói is az emberi érvelést és az észérvekkel nem igazolható hatalom elutasításának fontosságát tartották szem előtt. Hittek az emberiség azon képességében, hogy észérvek hatására pozitív változást hozhat a társadalomban, illetve a természetben. Utóbbi adta a skót felvilágosodás egyik egyedi jellemzőjét, amely megkülönböztette az európai kontinensen uralkodó felvilágosodási mozgalomtól. Skóciában a felvilágosodást mindenre kiterjedő empirizmus és gyakorlatiasság jellemezte, amelyben a legfőbb erény a fejlődés, az erélyesség, illetve az egyén és a teljes társadalom javát szolgáló gyakorlatiasság. A leggyorsabban fejlődő területek közé tartozott a filozófia, a , a mérnöki tudomány, az építészet, az orvostudomány, a földtan, a régészet, a jogtudomány, a mezőgazdaság, a kémia és a szociológia. Az időszak legismertebb gondolkodói közé sorolható , , David Hume, Adam Smith, , Thomas Reid, Robert Burns, , , , James Hutton és Sir Walter Scott. A skót felvilágosodás messze kihatott Skócián kívülre is, és nem csupán azért, mert a skót vívmányokat Európa- és világszerte nagyra becsülték, hanem mert a skótok gondolkodásmódját az országban tanuló amerikai diákok is magukkal vitték, mint a skót diaszpóra szerves részét. (hu)
- Skót felvilágosodásnak nevezzük a 18. századi Skóciát jellemző kimagasló szellemi és tudományos eredményekkel tűzdelt időszakot. 1750-re Skócia Európa legolvasottabb nemzete lett, az írni és olvasni tudók aránya körülbelül 75%-ra volt tehető. A skót nagyvárosokban mindennaposak voltak az intellektuális értekezések a különböző értelmiségi társaságok, például az edinburgh-i vagy később a gyülekezőhelyein, illetve az ország neves intézményeiben, például a , az Edinburgh-i Egyetemen és az . Osztozva a kor európai felvilágosodásának humanista és racionalista szemléletmódján, a skót felvilágosodás gondolkodói is az emberi érvelést és az észérvekkel nem igazolható hatalom elutasításának fontosságát tartották szem előtt. Hittek az emberiség azon képességében, hogy észérvek hatására pozitív változást hozhat a társadalomban, illetve a természetben. Utóbbi adta a skót felvilágosodás egyik egyedi jellemzőjét, amely megkülönböztette az európai kontinensen uralkodó felvilágosodási mozgalomtól. Skóciában a felvilágosodást mindenre kiterjedő empirizmus és gyakorlatiasság jellemezte, amelyben a legfőbb erény a fejlődés, az erélyesség, illetve az egyén és a teljes társadalom javát szolgáló gyakorlatiasság. A leggyorsabban fejlődő területek közé tartozott a filozófia, a , a mérnöki tudomány, az építészet, az orvostudomány, a földtan, a régészet, a jogtudomány, a mezőgazdaság, a kémia és a szociológia. Az időszak legismertebb gondolkodói közé sorolható , , David Hume, Adam Smith, , Thomas Reid, Robert Burns, , , , James Hutton és Sir Walter Scott. A skót felvilágosodás messze kihatott Skócián kívülre is, és nem csupán azért, mert a skót vívmányokat Európa- és világszerte nagyra becsülték, hanem mert a skótok gondolkodásmódját az országban tanuló amerikai diákok is magukkal vitték, mint a skót diaszpóra szerves részét. (hu)
|
