dbo:abstract
|
- Slussfors svéd kistelepülés területén, Västerbotten megyében, a Lappföldön, 65 km-re északnyugatra helységtől és 65 kilométerre délkeletre településtől az E12 és a Kék út nevű turistaútvonal mentén. A falu három részből áll: Nedre by (Alsófalu), Mittibyn (Közép-falu) és Forsnacken. Az alsó részen folyik át a (más formában Kirjesån, a dél számi nyelvű "girkie-johke", azaz „Kőpatak” svédesítése) ami az Ume-folyóba, illetve az annak itteni szakaszát alkotó Storuman-tóba torkollik. Ezen a folyócskán található itt a Slussfors („Zsilip-zuhogó”) nevű sellő, amiről a falu a nevét kapta. A helység nevét első ízben egy 1824-es oklevél említi. A falu festői környezetben található a Kék útról is látható zuhogó mellett, kilátással a távolabbi , a masszívumra. Északra a természetvédelmi terület található. A falu középső részén hatosztályos iskola, könyvtár, és síugrósánc található, az utóbbit többszörös olimpiai- és világbajnok alpesi síző avatta fel. A lakosság száma fokozatosan csökken, az 1900-as 107 főről 2005-re 77 főre.
*
*
*
*
* (hu)
- Slussfors svéd kistelepülés területén, Västerbotten megyében, a Lappföldön, 65 km-re északnyugatra helységtől és 65 kilométerre délkeletre településtől az E12 és a Kék út nevű turistaútvonal mentén. A falu három részből áll: Nedre by (Alsófalu), Mittibyn (Közép-falu) és Forsnacken. Az alsó részen folyik át a (más formában Kirjesån, a dél számi nyelvű "girkie-johke", azaz „Kőpatak” svédesítése) ami az Ume-folyóba, illetve az annak itteni szakaszát alkotó Storuman-tóba torkollik. Ezen a folyócskán található itt a Slussfors („Zsilip-zuhogó”) nevű sellő, amiről a falu a nevét kapta. A helység nevét első ízben egy 1824-es oklevél említi. A falu festői környezetben található a Kék útról is látható zuhogó mellett, kilátással a távolabbi , a masszívumra. Északra a természetvédelmi terület található. A falu középső részén hatosztályos iskola, könyvtár, és síugrósánc található, az utóbbit többszörös olimpiai- és világbajnok alpesi síző avatta fel. A lakosság száma fokozatosan csökken, az 1900-as 107 főről 2005-re 77 főre.
*
*
*
*
* (hu)
|