| dbo:abstract
|
- Sobri Jóska (vagy Zsubri Jóska, született Pap József, Erdőd major (Vas megye), 1810. – Lápafő, 1837. február 17.), a maga idejében rettegett útonálló volt, aki később legendás, főleg a Bakony erdeiben bújkáló dunántúli betyárvezérként vált közismertté. Betyárcsapatával híres, rajtaütésszerű rablótámadásokat hajtottak végre a Dunántúlon. Halála után még ötven évvel is arról beszéltek, hogy nem halt meg és „Sobri él”. Sobri Rózsa Sándor után talán a leghíresebb magyar betyár. Körülötte valóságos kultusz alakult ki mesék, dalok és táncok őrzik emlékét. Szombathelyi börtönbüntetésekor a szóbeszéd szerint Sobri valóságos parasztadónisszá vált. Ugyanis ha közmunkára vezették, a cselédek és az úrinők fürkésző tekintete követte minden mozdulatát. Az egykorú, ellene kiadott körözőlevél szerint „sudár termetű, fehér bőrű, csinos arcú" legény volt. (hu)
- Sobri Jóska (vagy Zsubri Jóska, született Pap József, Erdőd major (Vas megye), 1810. – Lápafő, 1837. február 17.), a maga idejében rettegett útonálló volt, aki később legendás, főleg a Bakony erdeiben bújkáló dunántúli betyárvezérként vált közismertté. Betyárcsapatával híres, rajtaütésszerű rablótámadásokat hajtottak végre a Dunántúlon. Halála után még ötven évvel is arról beszéltek, hogy nem halt meg és „Sobri él”. Sobri Rózsa Sándor után talán a leghíresebb magyar betyár. Körülötte valóságos kultusz alakult ki mesék, dalok és táncok őrzik emlékét. Szombathelyi börtönbüntetésekor a szóbeszéd szerint Sobri valóságos parasztadónisszá vált. Ugyanis ha közmunkára vezették, a cselédek és az úrinők fürkésző tekintete követte minden mozdulatát. Az egykorú, ellene kiadott körözőlevél szerint „sudár termetű, fehér bőrű, csinos arcú" legény volt. (hu)
|
