| dbo:abstract
|
- Solymár nagyközség Pest megyében, a Pilisvörösvári járás (korábban Pilisvörösvári kistérség) második legnagyobb települése. Bár a lélekszáma már 2010-es évtized elején meghaladta a tízezer főt, a városi címet sohasem kérvényezte a település önkormányzata, büszkén viseli 1970-ben elnyert nagyközségi címét, így már évek óta Magyarország legnépesebb nagyközségének számít. Lakosságára a rendszerváltás óta eltelt időszakban döntően az országos, sőt a megyei átlagnál is magasabb fokú közéleti aktivitás és főként a nemzeti konzervatív eszmék támogatása volt jellemző. A Parlamentbe bekerült jobboldali pártok szinte mindegyikének volt (vagy ma is van) szervezete a településen, ezzel szemben a liberális SZDSZ csak az 1990-es választáson tudott tényező lenni a helyi közéletben, az MSZP pedig a tanácsrendszer felbomlását követően majdnem negyedszázadon keresztül még csak képviselőjelöltet sem indított Solymáron. (hu)
- Solymár nagyközség Pest megyében, a Pilisvörösvári járás (korábban Pilisvörösvári kistérség) második legnagyobb települése. Bár a lélekszáma már 2010-es évtized elején meghaladta a tízezer főt, a városi címet sohasem kérvényezte a település önkormányzata, büszkén viseli 1970-ben elnyert nagyközségi címét, így már évek óta Magyarország legnépesebb nagyközségének számít. Lakosságára a rendszerváltás óta eltelt időszakban döntően az országos, sőt a megyei átlagnál is magasabb fokú közéleti aktivitás és főként a nemzeti konzervatív eszmék támogatása volt jellemző. A Parlamentbe bekerült jobboldali pártok szinte mindegyikének volt (vagy ma is van) szervezete a településen, ezzel szemben a liberális SZDSZ csak az 1990-es választáson tudott tényező lenni a helyi közéletben, az MSZP pedig a tanácsrendszer felbomlását követően majdnem negyedszázadon keresztül még csak képviselőjelöltet sem indított Solymáron. (hu)
|
