| dbo:abstract
|
- Az 1956-os forradalom során a Parlament épülete előtt történt sortűzben máig sem tudni pontosan, hány tüntető vesztette életét. A Kossuth téren összegyűlt tömeg vegyes összetételű, civil tüntetőkből állott. A férfiak mellett asszonyok, gyermekek, idős emberek álltak. A vérengzés híre fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és Budapest népe a forradalom, a fegyveres harc oldalára állt. Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye, amit az 1956. október 25-ei "véres csütörtök" néven ismer a történelemtudomány. A különböző források a néhány halottól egészen az ezres nagyságrendig feltételezik a halottak számát. A Kahler Frigyes jogtörténész vezetése alatt felállított tényfeltáró bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a mészárlás mintegy jeladás volt a fegyveres erők számára, amelyek ezt követően – a pártvezetés október 28-án kezdődő fordulatáig – igyekeztek könyörtelenül leszámolni a szovjet hadsereg által támogatott diktatúra elleni helyi megmozdulásokkal. (hu)
- Az 1956-os forradalom során a Parlament épülete előtt történt sortűzben máig sem tudni pontosan, hány tüntető vesztette életét. A Kossuth téren összegyűlt tömeg vegyes összetételű, civil tüntetőkből állott. A férfiak mellett asszonyok, gyermekek, idős emberek álltak. A vérengzés híre fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és Budapest népe a forradalom, a fegyveres harc oldalára állt. Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye, amit az 1956. október 25-ei "véres csütörtök" néven ismer a történelemtudomány. A különböző források a néhány halottól egészen az ezres nagyságrendig feltételezik a halottak számát. A Kahler Frigyes jogtörténész vezetése alatt felállított tényfeltáró bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a mészárlás mintegy jeladás volt a fegyveres erők számára, amelyek ezt követően – a pártvezetés október 28-án kezdődő fordulatáig – igyekeztek könyörtelenül leszámolni a szovjet hadsereg által támogatott diktatúra elleni helyi megmozdulásokkal. (hu)
|
