Az 1956-os forradalom során a Parlament épülete el?tt történt sort?zben máig sem tudni pontosan, hány tüntet? vesztette életét. A Kossuth téren összegy?lt tömeg vegyes összetétel?, civil tüntet?kb?l állott. A férfiak mellett asszonyok, gyermekek, id?s emberek álltak. A vérengzés híre fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és Budapest népe a forradalom, a fegyveres harc oldalára állt. Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye, amit az 1956. október 25-ei "véres csütörtök" néven ismer a történelemtudomány. A különböz? források a néhány halottól egészen az ezres nagyságrendig feltételezik a halottak számát. A Kahler Frigyes jogtörténész vezetése alatt felállított tényfeltáró bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a mészárlás mintegy jeladás volt a fegyveres er?k szám

Property Value
dbo:abstract
  • Az 1956-os forradalom során a Parlament épülete elÅ‘tt történt sortűzben máig sem tudni pontosan, hány tüntetÅ‘ vesztette életét. A Kossuth téren összegyűlt tömeg vegyes összetételű, civil tüntetÅ‘kbÅ‘l állott. A férfiak mellett asszonyok, gyermekek, idÅ‘s emberek álltak. A vérengzés híre fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és Budapest népe a forradalom, a fegyveres harc oldalára állt. Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye, amit az 1956. október 25-ei "véres csütörtök" néven ismer a történelemtudomány. A különbözÅ‘ források a néhány halottól egészen az ezres nagyságrendig feltételezik a halottak számát. A Kahler Frigyes jogtörténész vezetése alatt felállított tényfeltáró bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a mészárlás mintegy jeladás volt a fegyveres erÅ‘k számára, amelyek ezt követÅ‘en – a pártvezetés október 28-án kezdÅ‘dÅ‘ fordulatáig – igyekeztek könyörtelenül leszámolni a szovjet hadsereg által támogatott diktatúra elleni helyi megmozdulásokkal. (hu)
  • Az 1956-os forradalom során a Parlament épülete elÅ‘tt történt sortűzben máig sem tudni pontosan, hány tüntetÅ‘ vesztette életét. A Kossuth téren összegyűlt tömeg vegyes összetételű, civil tüntetÅ‘kbÅ‘l állott. A férfiak mellett asszonyok, gyermekek, idÅ‘s emberek álltak. A vérengzés híre fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és Budapest népe a forradalom, a fegyveres harc oldalára állt. Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye, amit az 1956. október 25-ei "véres csütörtök" néven ismer a történelemtudomány. A különbözÅ‘ források a néhány halottól egészen az ezres nagyságrendig feltételezik a halottak számát. A Kahler Frigyes jogtörténész vezetése alatt felállított tényfeltáró bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a mészárlás mintegy jeladás volt a fegyveres erÅ‘k számára, amelyek ezt követÅ‘en – a pártvezetés október 28-án kezdÅ‘dÅ‘ fordulatáig – igyekeztek könyörtelenül leszámolni a szovjet hadsereg által támogatott diktatúra elleni helyi megmozdulásokkal. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 105922 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 16856 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23801401 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:comment
  • Az 1956-os forradalom során a Parlament épülete elÅ‘tt történt sortűzben máig sem tudni pontosan, hány tüntetÅ‘ vesztette életét. A Kossuth téren összegyűlt tömeg vegyes összetételű, civil tüntetÅ‘kbÅ‘l állott. A férfiak mellett asszonyok, gyermekek, idÅ‘s emberek álltak. A vérengzés híre fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és Budapest népe a forradalom, a fegyveres harc oldalára állt. Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye, amit az 1956. október 25-ei "véres csütörtök" néven ismer a történelemtudomány. A különbözÅ‘ források a néhány halottól egészen az ezres nagyságrendig feltételezik a halottak számát. A Kahler Frigyes jogtörténész vezetése alatt felállított tényfeltáró bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a mészárlás mintegy jeladás volt a fegyveres erÅ‘k szám (hu)
  • Az 1956-os forradalom során a Parlament épülete elÅ‘tt történt sortűzben máig sem tudni pontosan, hány tüntetÅ‘ vesztette életét. A Kossuth téren összegyűlt tömeg vegyes összetételű, civil tüntetÅ‘kbÅ‘l állott. A férfiak mellett asszonyok, gyermekek, idÅ‘s emberek álltak. A vérengzés híre fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és Budapest népe a forradalom, a fegyveres harc oldalára állt. Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye, amit az 1956. október 25-ei "véres csütörtök" néven ismer a történelemtudomány. A különbözÅ‘ források a néhány halottól egészen az ezres nagyságrendig feltételezik a halottak számát. A Kahler Frigyes jogtörténész vezetése alatt felállított tényfeltáró bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a mészárlás mintegy jeladás volt a fegyveres erÅ‘k szám (hu)
rdfs:label
  • Sortűz a Parlamentnél 1956-ban (hu)
  • Sortűz a Parlamentnél 1956-ban (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of