| dbo:abstract
|
- A sovinizmus egy politikai ideológia, ami alatt általában a hazafiság fanatikus megnyilvánulását értik, a haza vagy nemzet elvakult imádatát, kritika nélküli csodálatát tükröző, annak felsőbbrendűségét hirdető nézeteket. Köznapi használatban gyakran keveredik a nacionalizmussal és a hazafiság fogalmával, de ezek a fogalmak nem ugyanazt jelentik: a nacionalizmus és a sovinizmus politikai ideológia, míg a hazafiság inkább erkölcsi nézet és érzület, ami a haza eszményét erkölcsi hivatkozási pontnak állítja be. A sovinizmus a mi-ők ellentétből indul ki, amikor a nemzeti felsőbbrendűség dominál, összekapcsolódva a másik nemzet lekicsinylésével, esetenkénti megsemmisítésének szándékával. A szó tágabb értelemben bármi másra irányuló fanatikus, ellentmondást nem tűrő rajongást is kifejezhet, például nyelvi sovinizmus, nemi sovinizmus stb. Sovén, soviniszta az, akire a sovinizmus jellemző. A magyar kifejezés a francia chauvinisme (ejtsd: [ʃovinizm]) szóból ered. A Cogniard-fivérek (Charles-Théodore és Jean-Hippolyte Cogniard) La Cocarde tricolore (A nemzetiszínű kokárda) című vígjátéka alapján terjedt el, amelynek egyik szereplője, Nicolas Chauvin a túlzott hazafiságot személyesíti meg; vakon, ellentmondást nem tűrő módon imádja Napóleont és mindazt, ami tőle ered. A szereplő nevével ([ʃovæɳ]) illették a túlzottan hazafias katonákat az első császárság idején, akik Napóleon hódító politikájának lelkes hívei voltak. A Pallas Nagy Lexikona szócikk szerint a chauvinismus "ujabban használt kifejezés; a Chauvin szóból ered, mely néven Scribe: „Le soldat laboureux” cimű darabjában egy katonát hozott szinre, ki vakon, minden ellenmondást kizáró módon imádja Napoleont és mindazt, ami tőle ered. C. tehát elfogultságot jelent valamely nézet vagy párt iránt, csupán szenvedélyből vagy hajlamból, előleges itélet nélkül." (hu)
- A sovinizmus egy politikai ideológia, ami alatt általában a hazafiság fanatikus megnyilvánulását értik, a haza vagy nemzet elvakult imádatát, kritika nélküli csodálatát tükröző, annak felsőbbrendűségét hirdető nézeteket. Köznapi használatban gyakran keveredik a nacionalizmussal és a hazafiság fogalmával, de ezek a fogalmak nem ugyanazt jelentik: a nacionalizmus és a sovinizmus politikai ideológia, míg a hazafiság inkább erkölcsi nézet és érzület, ami a haza eszményét erkölcsi hivatkozási pontnak állítja be. A sovinizmus a mi-ők ellentétből indul ki, amikor a nemzeti felsőbbrendűség dominál, összekapcsolódva a másik nemzet lekicsinylésével, esetenkénti megsemmisítésének szándékával. A szó tágabb értelemben bármi másra irányuló fanatikus, ellentmondást nem tűrő rajongást is kifejezhet, például nyelvi sovinizmus, nemi sovinizmus stb. Sovén, soviniszta az, akire a sovinizmus jellemző. A magyar kifejezés a francia chauvinisme (ejtsd: [ʃovinizm]) szóból ered. A Cogniard-fivérek (Charles-Théodore és Jean-Hippolyte Cogniard) La Cocarde tricolore (A nemzetiszínű kokárda) című vígjátéka alapján terjedt el, amelynek egyik szereplője, Nicolas Chauvin a túlzott hazafiságot személyesíti meg; vakon, ellentmondást nem tűrő módon imádja Napóleont és mindazt, ami tőle ered. A szereplő nevével ([ʃovæɳ]) illették a túlzottan hazafias katonákat az első császárság idején, akik Napóleon hódító politikájának lelkes hívei voltak. A Pallas Nagy Lexikona szócikk szerint a chauvinismus "ujabban használt kifejezés; a Chauvin szóból ered, mely néven Scribe: „Le soldat laboureux” cimű darabjában egy katonát hozott szinre, ki vakon, minden ellenmondást kizáró módon imádja Napoleont és mindazt, ami tőle ered. C. tehát elfogultságot jelent valamely nézet vagy párt iránt, csupán szenvedélyből vagy hajlamból, előleges itélet nélkül." (hu)
|
