| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A spanyol–amerikai háború 1898-ban zajlott le Spanyolország és az Amerikai Egyesült Államok között, miután utóbbi beavatkozott a . A háború eredményeképpen Spanyolország elvesztette utolsó jelentős tengerentúli gyarmatait, Kubát, a Fülöp-szigeteket, Puerto Ricót és Guam szigetét, az USA pedig imperialista gyarmattartó hatalommá vált, bár Kuba formális függetlenséget kapott – amerikai gyámság alatt. A rövid harc révén az Egyesült Államok elérte régi céljait: amint azt John Quincy Adams 1823-ban még külügyminiszterként megjósolta, Kuba érett gyümölcsként hullott az ölükbe. A Fülöp-szigetek és Guam pedig Hawaii után újabb ugródeszkát jelentettek Kína felé, az ottani amerikai befolyás elősegítésére. A spanyol uralom ellen évek óta folyt a függetlenségi harc Kubában, az USA pedig korábban is összeütközésbe került Spanyolországgal, például 1873-ban a okán, amikor a felkelők által bérelt amerikai hajó, a Virginius legénységének 58 tagját, köztük több amerikai állampolgárt is kivégeztek a spanyolok. Az Egyesült Államok közvéleményét spanyolellenes propagandával befolyásolták az olyan újságírók, mint Joseph Pulitzer és William Randolph Hearst, akik a sárga újságírás eszközét alkalmazták a kubai spanyol adminisztráció kritizálására. A három hónapig tartó háború közvetlen kiváltó oka a januárban Havannába küldött 260 halálos áldozattal járó felrobbanása volt, amelyet az akkori közvélemény spanyol szabotázs eredményének gondolt. Az amerikai vezető körök túlnyomó része gazdaságilag is érdekelt volt a háborúban, a kubai gazdasági lehetőségek feltárásában. Voltak azonban ellentétes vélemények is. A Kongresszus végül nagy többséggel a háború pártjára állt, de egy republikánus módosító indítvány eredményeképpen arról is határozatot hozott, hogy az amerikai haderő nem létesíthet állandó jelenlétet Kubában. Spanyolország kereste a kiegyezés lehetőségét, ám az Egyesült Államok ezt elutasította, és ultimátumot küldött, Kuba feladását követelve, ezt viszont Madrid utasította el. Április 25-én a Kongresszus deklarálta, hogy a két ország között április 21., az amerikai tengeri blokád életbe lépése óta hadiállapot áll fenn. Bár a fő kérdés Kuba függetlensége volt, a harcok a Csendes-óceánon is folytak. Az amerikai tengeri fölény döntőnek bizonyult, és lehetővé tette az expedíciós erők partraszállását Kubában, ahol a spanyol helyőrséget a felkelők támadásai és a sárgaláz már térdre kényszerítették. A létszámfölényben lévő amerikai, és a velük szövetséges filippínó, illetve kubai csapatok elfoglalták Manilát, illetve Santiago de Cubát, a spanyol egységek némelyikének jó katonai teljesítménye és a például a tanúsított ádáz ellenállása dacára. Miután két elavult spanyol flottaegységet elsüllyesztettek az amerikaiak és és a harmadik, modernebbet visszahívták az anyaország partjait védeni, a spanyol kormány békét kért. A háború az 1898-as zárult le, ahol az Egyesült Államok protektorátust szerzett Kuba felett, a spanyolok pedig lemondtak gyarmati fennhatóságukról Puerto Rico, Guam és a Fülöp-szigetek felett. Ez utóbbi infrastruktúrájáért 20 millió dollárt fizetett az USA. A vereség és a gyarmati birodalom összeomlása mélyen megrázta a spanyol nemzeti öntudatot, ami a társadalom alapos filozófiai és művészeti újraértékeléséhez vezetett. (hu)
- A spanyol–amerikai háború 1898-ban zajlott le Spanyolország és az Amerikai Egyesült Államok között, miután utóbbi beavatkozott a . A háború eredményeképpen Spanyolország elvesztette utolsó jelentős tengerentúli gyarmatait, Kubát, a Fülöp-szigeteket, Puerto Ricót és Guam szigetét, az USA pedig imperialista gyarmattartó hatalommá vált, bár Kuba formális függetlenséget kapott – amerikai gyámság alatt. A rövid harc révén az Egyesült Államok elérte régi céljait: amint azt John Quincy Adams 1823-ban még külügyminiszterként megjósolta, Kuba érett gyümölcsként hullott az ölükbe. A Fülöp-szigetek és Guam pedig Hawaii után újabb ugródeszkát jelentettek Kína felé, az ottani amerikai befolyás elősegítésére. A spanyol uralom ellen évek óta folyt a függetlenségi harc Kubában, az USA pedig korábban is összeütközésbe került Spanyolországgal, például 1873-ban a okán, amikor a felkelők által bérelt amerikai hajó, a Virginius legénységének 58 tagját, köztük több amerikai állampolgárt is kivégeztek a spanyolok. Az Egyesült Államok közvéleményét spanyolellenes propagandával befolyásolták az olyan újságírók, mint Joseph Pulitzer és William Randolph Hearst, akik a sárga újságírás eszközét alkalmazták a kubai spanyol adminisztráció kritizálására. A három hónapig tartó háború közvetlen kiváltó oka a januárban Havannába küldött 260 halálos áldozattal járó felrobbanása volt, amelyet az akkori közvélemény spanyol szabotázs eredményének gondolt. Az amerikai vezető körök túlnyomó része gazdaságilag is érdekelt volt a háborúban, a kubai gazdasági lehetőségek feltárásában. Voltak azonban ellentétes vélemények is. A Kongresszus végül nagy többséggel a háború pártjára állt, de egy republikánus módosító indítvány eredményeképpen arról is határozatot hozott, hogy az amerikai haderő nem létesíthet állandó jelenlétet Kubában. Spanyolország kereste a kiegyezés lehetőségét, ám az Egyesült Államok ezt elutasította, és ultimátumot küldött, Kuba feladását követelve, ezt viszont Madrid utasította el. Április 25-én a Kongresszus deklarálta, hogy a két ország között április 21., az amerikai tengeri blokád életbe lépése óta hadiállapot áll fenn. Bár a fő kérdés Kuba függetlensége volt, a harcok a Csendes-óceánon is folytak. Az amerikai tengeri fölény döntőnek bizonyult, és lehetővé tette az expedíciós erők partraszállását Kubában, ahol a spanyol helyőrséget a felkelők támadásai és a sárgaláz már térdre kényszerítették. A létszámfölényben lévő amerikai, és a velük szövetséges filippínó, illetve kubai csapatok elfoglalták Manilát, illetve Santiago de Cubát, a spanyol egységek némelyikének jó katonai teljesítménye és a például a tanúsított ádáz ellenállása dacára. Miután két elavult spanyol flottaegységet elsüllyesztettek az amerikaiak és és a harmadik, modernebbet visszahívták az anyaország partjait védeni, a spanyol kormány békét kért. A háború az 1898-as zárult le, ahol az Egyesült Államok protektorátust szerzett Kuba felett, a spanyolok pedig lemondtak gyarmati fennhatóságukról Puerto Rico, Guam és a Fülöp-szigetek felett. Ez utóbbi infrastruktúrájáért 20 millió dollárt fizetett az USA. A vereség és a gyarmati birodalom összeomlása mélyen megrázta a spanyol nemzeti öntudatot, ami a társadalom alapos filozófiai és művészeti újraértékeléséhez vezetett. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 42470 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:alcím
|
- Egységes jegyzet (hu)
- Egységes jegyzet (hu)
|
| prop-hu:author
|
- Christopher Schmidt-Nowara (hu)
- David F. Trask (hu)
- Donald H. Dyal (hu)
- Francisco J. Romero Salvadó (hu)
- Leodivico Cruz Lacsamana (hu)
- Lester H. Brune (hu)
- Louis A. Pérez (hu)
- Raymond Carr (hu)
- Ted Curtis Smythe (hu)
- Theodore Roosevelt (hu)
- Timothy Baycroft (hu)
- Christopher Schmidt-Nowara (hu)
- David F. Trask (hu)
- Donald H. Dyal (hu)
- Francisco J. Romero Salvadó (hu)
- Leodivico Cruz Lacsamana (hu)
- Lester H. Brune (hu)
- Louis A. Pérez (hu)
- Raymond Carr (hu)
- Ted Curtis Smythe (hu)
- Theodore Roosevelt (hu)
- Timothy Baycroft (hu)
|
| prop-hu:chapterUrl
|
- http://bartleby.com/51/1.html|title=The Rough Riders (hu)
- http://bartleby.com/51/1.html|title=The Rough Riders (hu)
|
| prop-hu:coauthors
|
- Brian B. Carpenter, Mark A. Thomas (hu)
- Mark Hewitson (hu)
- Richard Dean Burns (hu)
- Brian B. Carpenter, Mark A. Thomas (hu)
- Mark Hewitson (hu)
- Richard Dean Burns (hu)
|
| prop-hu:cím
|
- A gyarmatosítás és a nemzeti felszabadító mozgalmak 1870–1918 között (hu)
- A gyarmatosítás és a nemzeti felszabadító mozgalmak 1870–1918 között (hu)
|
| prop-hu:dátum
| |
| prop-hu:edition
| |
| prop-hu:editor
|
- Benjamin R. Beede (hu)
- Benjamin R. Beede (hu)
|
| prop-hu:eredmény
|
- dbpedia-hu:Párizsi_béke_(1898)
- * Amerikai győzelem
* Protektorátus Kuba felett
* A spanyol gyarmatbirodalom összeomlása
* Filippínó–amerikai háború (hu)
|
| prop-hu:haderő
|
- 24 (xsd:integer)
- fő irreguláris (hu)
- fő reguláris és milícia (hu)
|
| prop-hu:hely
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
| prop-hu:helyszín
| |
| prop-hu:isbn
|
- 0 (xsd:integer)
- 978 (xsd:integer)
- 822959909 (xsd:integer)
|
| prop-hu:kiadó
|
- Tankönyvkiadó (hu)
- Tankönyvkiadó (hu)
|
| prop-hu:konfliktus
|
- Spanyol–amerikai háború (hu)
- Spanyol–amerikai háború (hu)
|
| prop-hu:kép
|
- USS Olympia art NH 91881-KN cropped.jpg (hu)
- USS Olympia art NH 91881-KN cropped.jpg (hu)
|
| prop-hu:képfelirat
|
- A USS Olympia a Manila-öböli csatában (hu)
- A USS Olympia a Manila-öböli csatában (hu)
|
| prop-hu:location
|
- New York (hu)
- New York (hu)
|
| prop-hu:ok
|
- A USS Maine felrobbanása (hu)
- A USS Maine felrobbanása (hu)
|
| prop-hu:parancsnok
|
- 24 (xsd:integer)
- Demetrio Castillo Duany (hu)
- Máximo Gómez (hu)
|
| prop-hu:publisher
|
- Routledge (hu)
- Clarendon Press (hu)
- Taylor & Francis (hu)
- University of Pittsburgh Press (hu)
- Charles Scribner's Sons (hu)
- Greenwood Press (hu)
- MacMillan Distribution Ltd (hu)
- Phoenix Pub. House (hu)
- Routledge (hu)
- Clarendon Press (hu)
- Taylor & Francis (hu)
- University of Pittsburgh Press (hu)
- Charles Scribner's Sons (hu)
- Greenwood Press (hu)
- MacMillan Distribution Ltd (hu)
- Phoenix Pub. House (hu)
|
| prop-hu:szerző
|
- Salgó László (hu)
- Salgó László (hu)
|
| prop-hu:területváltozások
|
- Spanyolország elveszíti Kubát, Guamot, Puerto Ricót és 20 millió dollárért eladja a Fülöp-szigeteket az Egyesült Államoknak (hu)
- Spanyolország elveszíti Kubát, Guamot, Puerto Ricót és 20 millió dollárért eladja a Fülöp-szigeteket az Egyesült Államoknak (hu)
|
| prop-hu:title
|
- The Conquest of History: Spanish Colonialism and National Histories in the Nineteenth Century (hu)
- Historical Dictionary of the Spanish American War (hu)
- Philippine history and government (hu)
- The Gilded Age press, 1865–1900 (hu)
- The war with Spain in 1898 (hu)
- What is a nation?: Europe 1789–1914 (hu)
- Chronological History of U.S. Foreign Relations: 1607–1932 (hu)
- Arriba España Twentieth-Century Spain Politics and Society in Spain, 1898-1998 (hu)
- The war of 1898: the United States and Cuba in history and historiography (hu)
- The War of 1898 and U.S. Interventions, 1898–1934 (hu)
- The Conquest of History: Spanish Colonialism and National Histories in the Nineteenth Century (hu)
- Historical Dictionary of the Spanish American War (hu)
- Philippine history and government (hu)
- The Gilded Age press, 1865–1900 (hu)
- The war with Spain in 1898 (hu)
- What is a nation?: Europe 1789–1914 (hu)
- Chronological History of U.S. Foreign Relations: 1607–1932 (hu)
- Arriba España Twentieth-Century Spain Politics and Society in Spain, 1898-1998 (hu)
- The war of 1898: the United States and Cuba in history and historiography (hu)
- The War of 1898 and U.S. Interventions, 1898–1934 (hu)
|
| prop-hu:támadó
| |
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:veszteségek
|
- 24 (xsd:integer)
- halott (hu)
- Haditengerészet: 560 halott, 300–400 sebesült (hu)
- Hadsereg: 3000 halott vagy sebesült, 6700 hadifogoly ; megbetegedett, harcban elhunyt, betegségben elhunyt (hu)
|
| prop-hu:védekező
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:work
|
- Volume 1 of Chronological History of U.S. Foreign Relations, Richard Dean Burns, ISBN 978-0-415-93914-0 (hu)
- Volume 1 of Chronological History of U.S. Foreign Relations, Richard Dean Burns, ISBN 978-0-415-93914-0 (hu)
|
| prop-hu:year
|
- 1899 (xsd:integer)
- 1982 (xsd:integer)
- 1994 (xsd:integer)
- 1996 (xsd:integer)
- 1999 (xsd:integer)
- 2003 (xsd:integer)
- 2006 (xsd:integer)
- 2008 (xsd:integer)
|
| prop-hu:év
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Spanyol–amerikai háború (hu)
- Spanyol–amerikai háború (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:battle
of | |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
