dbo:abstract
|
- A biológiai kettős nevezéktanban a specifikus név vagy faji név a faj nevének (kettős név – binomen vagy bináris név) második része. A név első része a génusz (növényeknél nemzetség, állatoknál nem) neve. Fontos, hogy a a „név” alatt mindig (egy faj vagy más taxon esetében is) teljes név értendő, míg a zoológia nevezéktanban a binomen bármely részére is vonatkozhat. Példa: Az ember tudományos neve Homo sapiens, ami a faj teljes neve, két névből áll: Homo a „generikus név”, azaz a génusz (nem) neve, a sapiens pedig a „specifikus név”. A kettős, illetve hármas nevet nyelvtanilag úgy kell tekinteni, mint egy latin nyelvű kifejezést, ami megmagyarázza, miért szokás egy faj „latin nevéről” beszélni a helyesebb „tudományos név” helyett. A latin grammatika szabályai szerint a specifikus név lehetőségei:
* Főnév a génusz értelmező jelzőjeként: Panthera leo. Nem feltétlenül történik meg a szavak nyelvtani nem szerinti egyeztetése. Gyakran köznyelvi névről, vagy egy hasonló élőlény (specifikus vagy generikus) nevéről van szó.
* Főnév birtokos esetben.
* Ez gyakori parazita élőlényeknél: („a darázs …-a”).
* Emberek és helyek nevét is gyakran birtokos esetben használják: Latimeria chalumnae („Chalumnából származó”).
* Melléknév, a génusszal nyelvtani esetben és nemben egyeztetve: Felis silvestris („erdei macska”) (hu)
- A biológiai kettős nevezéktanban a specifikus név vagy faji név a faj nevének (kettős név – binomen vagy bináris név) második része. A név első része a génusz (növényeknél nemzetség, állatoknál nem) neve. Fontos, hogy a a „név” alatt mindig (egy faj vagy más taxon esetében is) teljes név értendő, míg a zoológia nevezéktanban a binomen bármely részére is vonatkozhat. Példa: Az ember tudományos neve Homo sapiens, ami a faj teljes neve, két névből áll: Homo a „generikus név”, azaz a génusz (nem) neve, a sapiens pedig a „specifikus név”. A kettős, illetve hármas nevet nyelvtanilag úgy kell tekinteni, mint egy latin nyelvű kifejezést, ami megmagyarázza, miért szokás egy faj „latin nevéről” beszélni a helyesebb „tudományos név” helyett. A latin grammatika szabályai szerint a specifikus név lehetőségei:
* Főnév a génusz értelmező jelzőjeként: Panthera leo. Nem feltétlenül történik meg a szavak nyelvtani nem szerinti egyeztetése. Gyakran köznyelvi névről, vagy egy hasonló élőlény (specifikus vagy generikus) nevéről van szó.
* Főnév birtokos esetben.
* Ez gyakori parazita élőlényeknél: („a darázs …-a”).
* Emberek és helyek nevét is gyakran birtokos esetben használják: Latimeria chalumnae („Chalumnából származó”).
* Melléknév, a génusszal nyelvtani esetben és nemben egyeztetve: Felis silvestris („erdei macska”) (hu)
|