| dbo:abstract
|
- A Staten-Generaal Hollandia parlamentje. törvényhozás, amelynek felsőháza a Szenátus (az Eerste Kamer, azaz Első Kamara), alsóháza pedig a képviselőház (Tweede Kamer, azaz Második Kamara). A Staten-Generaal Hágában, a Binnenhofban ülésezik. Eredete a 15. századba nyúlik vissza. Abban az időben tartományainak a gyűlése volt. 1579-ben, a idején a gyűlés kettészakadt. Az északi tartományok nyíltan fellázadtak II. Fülöp spanyol király ellen, aki helyett az általuk létrehozott független a Staten-Generaal lett a legfőbb hatalom. Az 1795-ös után a váltotta a Staten-Generaalt, 1814-ben azonban, a függetlenség elnyerésekor visszaállították a régi nevet. A gyűlést 1815-ben bontották két kamarára, a szenátusra és a képviselőházra, amikor létrejött . Az 1848-as alkotmánymódosítás után a képviselőház tagjai közvetlenül választották, és a Staten-Generaal jogkörei jelentősen kibővültek. Ezzel létrejött a parlamentáris demokrácia Hollandiában. 1918 óta a képviselőházi tagokat négy évre választják . A Szenátus 75 tagját négy évre a (States-Provincial) tagjainak összessége választja, három hónappal a tartományi parlamenti választások után. Különleges alkalmakkor a két ház együttes ülést tart. Ilyenkor a elnököl. A Szenátus elnöke 2013 óta (Szabadság és Demokrácia Néppártja, VVD). (hu)
- A Staten-Generaal Hollandia parlamentje. törvényhozás, amelynek felsőháza a Szenátus (az Eerste Kamer, azaz Első Kamara), alsóháza pedig a képviselőház (Tweede Kamer, azaz Második Kamara). A Staten-Generaal Hágában, a Binnenhofban ülésezik. Eredete a 15. századba nyúlik vissza. Abban az időben tartományainak a gyűlése volt. 1579-ben, a idején a gyűlés kettészakadt. Az északi tartományok nyíltan fellázadtak II. Fülöp spanyol király ellen, aki helyett az általuk létrehozott független a Staten-Generaal lett a legfőbb hatalom. Az 1795-ös után a váltotta a Staten-Generaalt, 1814-ben azonban, a függetlenség elnyerésekor visszaállították a régi nevet. A gyűlést 1815-ben bontották két kamarára, a szenátusra és a képviselőházra, amikor létrejött . Az 1848-as alkotmánymódosítás után a képviselőház tagjai közvetlenül választották, és a Staten-Generaal jogkörei jelentősen kibővültek. Ezzel létrejött a parlamentáris demokrácia Hollandiában. 1918 óta a képviselőházi tagokat négy évre választják . A Szenátus 75 tagját négy évre a (States-Provincial) tagjainak összessége választja, három hónappal a tartományi parlamenti választások után. Különleges alkalmakkor a két ház együttes ülést tart. Ilyenkor a elnököl. A Szenátus elnöke 2013 óta (Szabadság és Demokrácia Néppártja, VVD). (hu)
|
