Property Value
dbo:abstract
  • Stede Bonnet (1688 körül – 1718. december 10.) barbadosi kalóz, aki a 18. század elején a Karib-térségben garázdálkodott. Gyakran emlegetik az „úriember kalóz” becenéven is, mivel a törvényen kívüli élet előtt tehetős földesúr volt. Egy Barbadoson élő gazdag angol családba született, és 1694-ben, apja halála után ő örökölte a családi vagyont. Később belépett a helyi milíciába, 1709-ben pedig feleségül vette Mary Allamby-t. 1717 elején a házassági problémái miatt döntött úgy, hogy kalózkodni kezd, annak ellenére, hogy nem volt tengerészeti tapasztalata. Vásárolt egy vitorláshajót, aminek a Revenge (Bosszú) nevet adta, és zsoldos legénységével a mai Egyesült Államok keleti partvidéke mentén kereskedőhajókat kezdett fosztogatni. 1717 szeptemberében Nassauba indult, útközben azonban súlyosan megsérült egy spanyol hadihajóval való összecsapás során. Végül sikeresen megérkezett a városba, ahol találkozott Feketeszakállal. Mivel Bonnet nem volt jó kapitány, ráadásul tekintélye sem volt emberei körében, ideiglenesen átengedte a hajója feletti irányítást Feketeszakállnak. 1717 decemberéig számos kereskedőhajót támadtak meg és raboltak ki a keleti partvidék mentén. Miután útjaik szétváltak, Bonnetnek nem sikerült elfoglalnia egy Protestant Caesar nevű kereskedőhajót. A kudarc következtében legénysége elhagyta és csatlakozott Feketeszakállhoz az Anna királynő bosszúja fedélzetén. Így Bonnet kényszerűségből ismét Feketeszakállnál vendégeskedett, és egy darabig nem is lett ismét kapitány. Észak-Karolina kormányzója, 1718-ban kegyelemben részesítette, és engedélyt adott neki, hogy privatérként spanyol hajókat fosztogasson. Bonnet szeretett volna visszatérni a kalózkodáshoz, ám félt, hogy így elveszíti a kegyelmet. Éppen ezért felvette a Thomas kapitány álnevet, vitorlását pedig Royal James-re keresztelte át. 1718 júliusára már nyíltan folytatta a kalózkodást. 1718 augusztusában a horgonyt vetett, hogy hajóját megtisztítsa és megjavítsa. ezredes Dél-Karolina kormányzója, Robert Johnson felhatalmazásával a környéken garázdálkodó kalózok elleni hadjáratot vezetett. Rhett és Bonnet emberei órákon át harcoltak egymással, mire a létszámban alulmaradó kalózok megadták magukat. Rhett letartóztatta és a dél-karolinai Charlestonba vitte őket október elején. Bonnetnek október 24-én sikerült megszöknie, azonban nem sokkal később Sullivan szigetén újra elfogták. November 10-én kezdődött a tárgyalása, ahol kalózkodás vádjával halálra ítélték. A volt kapitány Johnson kormányzóhoz fordult kegyelemért, ő azonban ezt elutasította és 1718. december 10-én felakasztották Charlestonban. (hu)
  • Stede Bonnet (1688 körül – 1718. december 10.) barbadosi kalóz, aki a 18. század elején a Karib-térségben garázdálkodott. Gyakran emlegetik az „úriember kalóz” becenéven is, mivel a törvényen kívüli élet előtt tehetős földesúr volt. Egy Barbadoson élő gazdag angol családba született, és 1694-ben, apja halála után ő örökölte a családi vagyont. Később belépett a helyi milíciába, 1709-ben pedig feleségül vette Mary Allamby-t. 1717 elején a házassági problémái miatt döntött úgy, hogy kalózkodni kezd, annak ellenére, hogy nem volt tengerészeti tapasztalata. Vásárolt egy vitorláshajót, aminek a Revenge (Bosszú) nevet adta, és zsoldos legénységével a mai Egyesült Államok keleti partvidéke mentén kereskedőhajókat kezdett fosztogatni. 1717 szeptemberében Nassauba indult, útközben azonban súlyosan megsérült egy spanyol hadihajóval való összecsapás során. Végül sikeresen megérkezett a városba, ahol találkozott Feketeszakállal. Mivel Bonnet nem volt jó kapitány, ráadásul tekintélye sem volt emberei körében, ideiglenesen átengedte a hajója feletti irányítást Feketeszakállnak. 1717 decemberéig számos kereskedőhajót támadtak meg és raboltak ki a keleti partvidék mentén. Miután útjaik szétváltak, Bonnetnek nem sikerült elfoglalnia egy Protestant Caesar nevű kereskedőhajót. A kudarc következtében legénysége elhagyta és csatlakozott Feketeszakállhoz az Anna királynő bosszúja fedélzetén. Így Bonnet kényszerűségből ismét Feketeszakállnál vendégeskedett, és egy darabig nem is lett ismét kapitány. Észak-Karolina kormányzója, 1718-ban kegyelemben részesítette, és engedélyt adott neki, hogy privatérként spanyol hajókat fosztogasson. Bonnet szeretett volna visszatérni a kalózkodáshoz, ám félt, hogy így elveszíti a kegyelmet. Éppen ezért felvette a Thomas kapitány álnevet, vitorlását pedig Royal James-re keresztelte át. 1718 júliusára már nyíltan folytatta a kalózkodást. 1718 augusztusában a horgonyt vetett, hogy hajóját megtisztítsa és megjavítsa. ezredes Dél-Karolina kormányzója, Robert Johnson felhatalmazásával a környéken garázdálkodó kalózok elleni hadjáratot vezetett. Rhett és Bonnet emberei órákon át harcoltak egymással, mire a létszámban alulmaradó kalózok megadták magukat. Rhett letartóztatta és a dél-karolinai Charlestonba vitte őket október elején. Bonnetnek október 24-én sikerült megszöknie, azonban nem sokkal később Sullivan szigetén újra elfogták. November 10-én kezdődött a tárgyalása, ahol kalózkodás vádjával halálra ítélték. A volt kapitány Johnson kormányzóhoz fordult kegyelemért, ő azonban ezt elutasította és 1718. december 10-én felakasztották Charlestonban. (hu)
dbo:citizenship
dbo:deathPlace
dbo:occupation
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 217844 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 36809 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23720435 (xsd:integer)
prop-hu:coauthors
  • Howard F. Gospel, Stephen Wood (hu)
  • Howard F. Gospel, Stephen Wood (hu)
prop-hu:edition
  • 2 (xsd:integer)
prop-hu:first
  • Charles (hu)
  • David (hu)
  • Colin (hu)
  • Don Carlos (hu)
  • Lindley S. (hu)
  • Charles (hu)
  • David (hu)
  • Colin (hu)
  • Don Carlos (hu)
  • Lindley S. (hu)
prop-hu:halálDátuma
  • --12-10
prop-hu:halálHelye
prop-hu:isbn
  • 0 (xsd:integer)
  • 978 (xsd:integer)
prop-hu:kép
  • Bonnet.gif (hu)
  • Bonnet.gif (hu)
prop-hu:last
  • Butler (hu)
  • Johnson (hu)
  • Cordingly (hu)
  • Seitz (hu)
  • Woodard (hu)
  • Butler (hu)
  • Johnson (hu)
  • Cordingly (hu)
  • Seitz (hu)
  • Woodard (hu)
prop-hu:location
prop-hu:nemzetiség
prop-hu:név
  • Stede Bonnet (hu)
  • Stede Bonnet (hu)
prop-hu:publisher
  • Random House (hu)
  • Harcourt (hu)
  • Courier Dover Publications (hu)
  • University of North Carolina Press (hu)
  • T. Warner (hu)
  • Random House (hu)
  • Harcourt (hu)
  • Courier Dover Publications (hu)
  • University of North Carolina Press (hu)
  • T. Warner (hu)
prop-hu:szakma
prop-hu:születésiDátum
  • 1688 (xsd:integer)
prop-hu:születésiHely
  • Bridgetown, (hu)
  • Bridgetown, (hu)
prop-hu:title
  • The Republic of Pirates (hu)
  • A General History of the Pyrates, from their First Rise and Settlement in the Island of Providence, to the Present Time (hu)
  • Under the Black Flag: Exploits of the Most Notorious Pirates (hu)
  • Under the Black Flag: The Romance and Reality of Life Among the Pirates (hu)
  • The Tryals of Major Stede Bonnet, and Other Pirates (hu)
  • Pirates, Privateers, and Rebel Raiders of the Carolina Coast (hu)
  • The Republic of Pirates (hu)
  • A General History of the Pyrates, from their First Rise and Settlement in the Island of Providence, to the Present Time (hu)
  • Under the Black Flag: Exploits of the Most Notorious Pirates (hu)
  • Under the Black Flag: The Romance and Reality of Life Among the Pirates (hu)
  • The Tryals of Major Stede Bonnet, and Other Pirates (hu)
  • Pirates, Privateers, and Rebel Raiders of the Carolina Coast (hu)
prop-hu:url
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1719 (xsd:integer)
  • 1724 (xsd:integer)
  • 1996 (xsd:integer)
  • 2000 (xsd:integer)
  • 2002 (xsd:integer)
  • 2007 (xsd:integer)
dct:subject
rdf:type
rdfs:label
  • Stede Bonnet (hu)
  • Stede Bonnet (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of