| dbo:abstract
|
- A Storting (szó szerint „nagy ting”) Norvégia legfőbb törvényhozó testülete Oslóban. Az egykamarás parlamentnek 169 tagja van, és négy évente választják pártlistás, arányos képviseleti rendszerben 19 többmandátumos választókörzetben. Egy elnökből és öt alelnökből álló elnökség vezeti; a házelnök 2009 óta . 12 állandó és 4 ügyrendi bizottsága van. Csaknem minden norvég közhivatal a kormánynak van alárendelve, de három ombudsman, a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő bizottság és a számvevőszék közvetlenül a parlamentnek felelős. A parlamentet Norvégia alkotmánya hozta létre 1814-ben, és 1866 óta a Storting tervezte épületében ülésezik. A 1884-ben vezették be, és 2009-ig a parlament minősített egykamarás rendszerben működött két házzal: a és az . A után hét párt képviselői ülnek a Stortingben: Munkáspárt (64 képviselő), Haladás Párt (41), Konzervatív Párt (30), (11), (11), (10) és Liberális Párt (2). (hu)
- A Storting (szó szerint „nagy ting”) Norvégia legfőbb törvényhozó testülete Oslóban. Az egykamarás parlamentnek 169 tagja van, és négy évente választják pártlistás, arányos képviseleti rendszerben 19 többmandátumos választókörzetben. Egy elnökből és öt alelnökből álló elnökség vezeti; a házelnök 2009 óta . 12 állandó és 4 ügyrendi bizottsága van. Csaknem minden norvég közhivatal a kormánynak van alárendelve, de három ombudsman, a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő bizottság és a számvevőszék közvetlenül a parlamentnek felelős. A parlamentet Norvégia alkotmánya hozta létre 1814-ben, és 1866 óta a Storting tervezte épületében ülésezik. A 1884-ben vezették be, és 2009-ig a parlament minősített egykamarás rendszerben működött két házzal: a és az . A után hét párt képviselői ülnek a Stortingben: Munkáspárt (64 képviselő), Haladás Párt (41), Konzervatív Párt (30), (11), (11), (10) és Liberális Párt (2). (hu)
|
