| dbo:abstract
|
- Su-Szín (vagy Su-Szuen, sumer 𒋗𒀭𒂗𒋜 šu-den.su4, „Szín isten keze”, akkádul Gimil-Szín) a III. uri dinasztia negyedik uralkodója (középső kronológia: i. e. 2037 – i. e. 2029), Sulgi fia volt. Testvérét, Amar-Színt követte a trónon. Utóda fia, Ibbí-Szín. A fokozódó külső veszély miatt harcokat kellett folytatnia a birodalom védelmében. Északnyugaton a hurrikkal sikerült megállapodást kötnie, – egyik hadvezére uralkodása harmadik évében a Ninuát uraló hurri királlyal diplomáciai kapcsolatot létesített – de a részükről fenyegető veszélyt nem sikerült teljesen elhárítania. Idejében a legnagyobb veszélyt a nyugatról támadó amurrúk (sumerül: martuk) jelentették. Ellenük Szippartól északra – meghosszabbítva Sulgi falát – 275 km hosszú falat épített. A fal feltehetően az Eufrátesztől indultt , a mai közelében és Számarra magasságában érte el a Tigris folyót, majd azon túl a folyótól északra folytatódott. De csak rövid időre sikerült ezzel a problémát megoldania. (hu)
- Su-Szín (vagy Su-Szuen, sumer 𒋗𒀭𒂗𒋜 šu-den.su4, „Szín isten keze”, akkádul Gimil-Szín) a III. uri dinasztia negyedik uralkodója (középső kronológia: i. e. 2037 – i. e. 2029), Sulgi fia volt. Testvérét, Amar-Színt követte a trónon. Utóda fia, Ibbí-Szín. A fokozódó külső veszély miatt harcokat kellett folytatnia a birodalom védelmében. Északnyugaton a hurrikkal sikerült megállapodást kötnie, – egyik hadvezére uralkodása harmadik évében a Ninuát uraló hurri királlyal diplomáciai kapcsolatot létesített – de a részükről fenyegető veszélyt nem sikerült teljesen elhárítania. Idejében a legnagyobb veszélyt a nyugatról támadó amurrúk (sumerül: martuk) jelentették. Ellenük Szippartól északra – meghosszabbítva Sulgi falát – 275 km hosszú falat épített. A fal feltehetően az Eufrátesztől indultt , a mai közelében és Számarra magasságában érte el a Tigris folyót, majd azon túl a folyótól északra folytatódott. De csak rövid időre sikerült ezzel a problémát megoldania. (hu)
|
