| dbo:abstract
|
- A Sumer királylista sumer ékírásos irodalmi-történeti mű. Az úgynevezett koráig, i. e. 1817-ig veszi számba az ország királyait és uralkodóházait. Összeállítói feltehetően több forrásból dolgoztak, a lista keletkezése az i. e. 22. és 21. század fordulójára tehető, s később kiegészítésére is sor került. A lista elkészítése mögött tetten érhető az i. e. 3. évezred végére jellemző ideológiai-politikai eszmerendszer, amelynek lényege, hogy Mezopotámiát politikailag egységes államként kezeli, ezért mindig egy-egy város dinasztiájának hegemóniáját tételezi fel. A királyokat özönvíz előttiekre és utániakra osztja, és ezzel egyesíti a mitikus és a történeti hagyományt. A lista szerint az özönvíz előtt 8 király uralkodott, mindegyik hihetetlenül hosszú ideig: Enmeluanna 43 200, Alalgar és Dumuzi 36 000, mások 28 800, 21 000, ill. 18 600 évig. Irodalmi szempontból igen becses a „vízözön" előtti városok megnevezése (Kis és Uruk, s még inkább az ezt követő dinasztiák uralkodóihoz (például Etana, Mebarageszi, Enmerkar, Gilgames stb.) fűzött pár megjegyzés, amelyek mítoszokat, történelmi legendákat őriztek meg, s érintkeznek az epikus hagyománnyal is (Etana-eposz, Gilgames-eposz). A királyság az özönvíz után hol egy északi város (Kis, , Akkád), hol pedig egy déli (Uruk, Ur, Íszín) kezébe került, ezt egészíti ki néhány Sumeron és Akkádon kívüli hatalom (Avan, , Mári). A III. uri dinasztia elején ( körül) összeállított szöveg az uri királyok politikai igényét fejezi ki Mezopotámia egyesítésére. E listát később újabb uralkodókkal egészítették ki. A sumer királylista az i. e. 3. évezred közepétől ad megbízható támpontokat. (hu)
- A Sumer királylista sumer ékírásos irodalmi-történeti mű. Az úgynevezett koráig, i. e. 1817-ig veszi számba az ország királyait és uralkodóházait. Összeállítói feltehetően több forrásból dolgoztak, a lista keletkezése az i. e. 22. és 21. század fordulójára tehető, s később kiegészítésére is sor került. A lista elkészítése mögött tetten érhető az i. e. 3. évezred végére jellemző ideológiai-politikai eszmerendszer, amelynek lényege, hogy Mezopotámiát politikailag egységes államként kezeli, ezért mindig egy-egy város dinasztiájának hegemóniáját tételezi fel. A királyokat özönvíz előttiekre és utániakra osztja, és ezzel egyesíti a mitikus és a történeti hagyományt. A lista szerint az özönvíz előtt 8 király uralkodott, mindegyik hihetetlenül hosszú ideig: Enmeluanna 43 200, Alalgar és Dumuzi 36 000, mások 28 800, 21 000, ill. 18 600 évig. Irodalmi szempontból igen becses a „vízözön" előtti városok megnevezése (Kis és Uruk, s még inkább az ezt követő dinasztiák uralkodóihoz (például Etana, Mebarageszi, Enmerkar, Gilgames stb.) fűzött pár megjegyzés, amelyek mítoszokat, történelmi legendákat őriztek meg, s érintkeznek az epikus hagyománnyal is (Etana-eposz, Gilgames-eposz). A királyság az özönvíz után hol egy északi város (Kis, , Akkád), hol pedig egy déli (Uruk, Ur, Íszín) kezébe került, ezt egészíti ki néhány Sumeron és Akkádon kívüli hatalom (Avan, , Mári). A III. uri dinasztia elején ( körül) összeállított szöveg az uri királyok politikai igényét fejezi ki Mezopotámia egyesítésére. E listát később újabb uralkodókkal egészítették ki. A sumer királylista az i. e. 3. évezred közepétől ad megbízható támpontokat. (hu)
|
