Property Value
dbo:abstract
  • A sumer nyelv az ókori Mezopotámia területén élt sumerek nyelve. A šumēru szó az akkád nyelvből származik, eredetileg 𒅴𒂠 eme-ĝir15 („anyanyelv”), ejtése körülbelül emengir. Írásrendszere – amelyet csak i. e. 2600 tájától lehet ékírásnak nevezni – a világ legrégebbi ismert írott nyelvévé teszi, emiatt kulturális jelentősége is nagy. Legrégebbi emlékei, az uruki archaikus szövegek körülbelül az i. e. 33. századból származnak, piktografikus előzménye azonban már i. e. 3500 körül is létezett Kisben. Az i. e. 3. és 2. évezred fordulója (i. e. 2000) körül erősen visszaszorult. A feliratos emlékekkel alig rendelkező Tengerföldön a névanyag alapján még jó egy évezredig használták, de nem tudni, hogy a mindennapi életben, köznyelvként milyen mértékben maradt fenn. Később Babilóniának nevezett Sumer és Akkád területén csak fokozatosan tértek át a hivatalos iratokban és irodalmi művekben való használatáról az akkád nyelvre. Ez az áttérés végül nem volt teljes, az óbabiloni kor utolsó harmadában megrekedt, és az addig megmaradt sumer szövegeket már nem fordították le, maradtak sumerül, csak az újabb művek íródtak akkádul. Az írnokok az asszír kor végéig kétnyelvűek voltak, még Assur-bán-apli korában is tudtak sumer szöveget készíteni. A sumer nyelv egy ideig még azt is túlélte, hogy az akkádot az arámi nyelv váltotta fel, és így lehetővé tette a régi hagyomány teljes átültetését Asszíria tudományos központjaiba, még a fővároson kívül esőkbe is. Az utolsó ékírásos sumer nyelvű szövegek az 1. században keletkeztek. Idővel azonban teljesen feledésbe merült, és a 19. századig várni kellett újbóli felfedezésére. Pontos feltárása a mai napig nem történt meg, de ismereteink elégségesek a fellelt sumer nyelvemlékek lefordításához. A sumer egy olyan agglutináló nyelv, amely több ponton is ergatív jelleget mutat, tehát a tárgyas ige alanyát eltérő esettel fejezi ki, mint a tárgyatlan ige alanyát (és a tárgyas ige tárgyát). Nyelvtanában a toldalékolás határozza meg a legtöbb funkciót, szavait általában egyszerű tövekből képezi. Esetrendszere gazdag és változatos. A nyelvészet ma bármilyen nyelvi rokonságot más nyelvekkel tagad, így az izolált nyelvek között tartják számon. A rokonság kutatását megnehezíti az a körülmény, hogy az ékírásos sumer jelek nagy része – bár olvashatóak és az értelmük ismert – valódi hangértéke (kiejtése, a beszélt nyelvbeni alkalmazása) nagyrészt ismeretlen. (hu)
  • A sumer nyelv az ókori Mezopotámia területén élt sumerek nyelve. A šumēru szó az akkád nyelvből származik, eredetileg 𒅴𒂠 eme-ĝir15 („anyanyelv”), ejtése körülbelül emengir. Írásrendszere – amelyet csak i. e. 2600 tájától lehet ékírásnak nevezni – a világ legrégebbi ismert írott nyelvévé teszi, emiatt kulturális jelentősége is nagy. Legrégebbi emlékei, az uruki archaikus szövegek körülbelül az i. e. 33. századból származnak, piktografikus előzménye azonban már i. e. 3500 körül is létezett Kisben. Az i. e. 3. és 2. évezred fordulója (i. e. 2000) körül erősen visszaszorult. A feliratos emlékekkel alig rendelkező Tengerföldön a névanyag alapján még jó egy évezredig használták, de nem tudni, hogy a mindennapi életben, köznyelvként milyen mértékben maradt fenn. Később Babilóniának nevezett Sumer és Akkád területén csak fokozatosan tértek át a hivatalos iratokban és irodalmi művekben való használatáról az akkád nyelvre. Ez az áttérés végül nem volt teljes, az óbabiloni kor utolsó harmadában megrekedt, és az addig megmaradt sumer szövegeket már nem fordították le, maradtak sumerül, csak az újabb művek íródtak akkádul. Az írnokok az asszír kor végéig kétnyelvűek voltak, még Assur-bán-apli korában is tudtak sumer szöveget készíteni. A sumer nyelv egy ideig még azt is túlélte, hogy az akkádot az arámi nyelv váltotta fel, és így lehetővé tette a régi hagyomány teljes átültetését Asszíria tudományos központjaiba, még a fővároson kívül esőkbe is. Az utolsó ékírásos sumer nyelvű szövegek az 1. században keletkeztek. Idővel azonban teljesen feledésbe merült, és a 19. századig várni kellett újbóli felfedezésére. Pontos feltárása a mai napig nem történt meg, de ismereteink elégségesek a fellelt sumer nyelvemlékek lefordításához. A sumer egy olyan agglutináló nyelv, amely több ponton is ergatív jelleget mutat, tehát a tárgyas ige alanyát eltérő esettel fejezi ki, mint a tárgyatlan ige alanyát (és a tárgyas ige tárgyát). Nyelvtanában a toldalékolás határozza meg a legtöbb funkciót, szavait általában egyszerű tövekből képezi. Esetrendszere gazdag és változatos. A nyelvészet ma bármilyen nyelvi rokonságot más nyelvekkel tagad, így az izolált nyelvek között tartják számon. A rokonság kutatását megnehezíti az a körülmény, hogy az ékírásos sumer jelek nagy része – bár olvashatóak és az értelmük ismert – valódi hangértéke (kiejtése, a beszélt nyelvbeni alkalmazása) nagyrészt ismeretlen. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 2312 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 34950 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23117119 (xsd:integer)
prop-hu:beszélik
  • Sumer és Akkád (hu)
  • Sumer és Akkád (hu)
prop-hu:beszélőkSzáma
  • 0 (xsd:integer)
prop-hu:család
prop-hu:hatterszin
  • lightgrey (hu)
  • lightgrey (hu)
prop-hu:helyezés
  • - (hu)
  • - (hu)
prop-hu:hivatalos
  • - (hu)
  • - (hu)
prop-hu:iso
  • nincs (hu)
  • sux (hu)
  • nincs (hu)
  • sux (hu)
prop-hu:név
  • sumer nyelv (hu)
  • sumer nyelv (hu)
prop-hu:sajátNév
  • eme-ĝir15 (hu)
  • eme-ĝir15 (hu)
prop-hu:sil
  • sux (hu)
  • sux (hu)
prop-hu:szabályozza
  • - (hu)
  • - (hu)
prop-hu:terület
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:írásrendszer
dct:subject
rdf:type
rdfs:label
  • Sumer nyelv (hu)
  • Sumer nyelv (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
foaf:name
  • sumer nyelv (hu)
  • sumer nyelv (hu)
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:beszéltNyelvek of
is prop-hu:felmenő of
is prop-hu:hivatalosNyelvek of
is prop-hu:nyelv of
is prop-hu:nyelvek of
is foaf:primaryTopic of