| dbo:abstract
|
- Sumqayıt (ejtsd: Szumgajit, oroszosan Szumgait) Azerbajdzsán 3. legnagyobb városa (Baku és Gandzsa után). Baku központjától kb. 35 km-re északra, a Kaszpi-tenger partján fekszik. Lakossága közel 300 ezer fő volt 2015-ben. A várost csak a második világháborút követően, 1949-ben alapították. Ma Baku után az ország második legnagyobb ipari központja. Gazdaságában jelentősebb ágazatok: kőolajipar, vegyipar, könnyűipar, gyógyszeripar, építőipar, autóipar és az elektronika. 1988-ban nevét onnan ismerhette meg a világ, hogy utcáin tört ki a sumqayıti pogrom, amelynek során a helyi azeri lakosság rátámadt az örményekre. A konfliktus során 53 (zömében örmény) veszítette életét, több százra rúgott a sebesültek száma, valamint a városban élő 14 000 örmény elmenekült. A pogrom kiindítója volt az ezt követő véres hegyi-karabahi háborúnak. (hu)
- Sumqayıt (ejtsd: Szumgajit, oroszosan Szumgait) Azerbajdzsán 3. legnagyobb városa (Baku és Gandzsa után). Baku központjától kb. 35 km-re északra, a Kaszpi-tenger partján fekszik. Lakossága közel 300 ezer fő volt 2015-ben. A várost csak a második világháborút követően, 1949-ben alapították. Ma Baku után az ország második legnagyobb ipari központja. Gazdaságában jelentősebb ágazatok: kőolajipar, vegyipar, könnyűipar, gyógyszeripar, építőipar, autóipar és az elektronika. 1988-ban nevét onnan ismerhette meg a világ, hogy utcáin tört ki a sumqayıti pogrom, amelynek során a helyi azeri lakosság rátámadt az örményekre. A konfliktus során 53 (zömében örmény) veszítette életét, több százra rúgott a sebesültek száma, valamint a városban élő 14 000 örmény elmenekült. A pogrom kiindítója volt az ezt követő véres hegyi-karabahi háborúnak. (hu)
|
