| dbo:abstract
|
- Szabad kerületnek nevezték régebben Magyarország azon területrészeit, amelyek királyi privilégiumok alapján mind a vármegyei, mind a földesúri magánhatóság alól kivétettek, bírtak, helyi ügyeiket saját közegeikkel kezelték, közvetítették az állami közigazgatást, a törvénykezésben területükre és tagjaikra az ügyek legnagyobb részében külön első folyamodású volt, az országgyűlésen követeikkel részt vettek és a szabad királyi városokkal együtt a negyedik országos rendet alkották. Jogállásuk egészben a törvényhatóságokéhoz hasonlított, de szervezetre ezektől sokban eltértek. Ilyenek voltak:
* a Jászkun kerület,
* a Hajdú kerület,
* a Túrmezei kerület (tarmezői vagy tarapolyai nemesek kerülete),
* a Magyar tengermellék (a fiumei és buccari szabad kikötő kerületek),
* a , mely azonban az országgyűlésen képviselve nem volt. Továbbá kiváltságos kerületeket alkottak, de a törvényhatóság jogállásával vagy a követküldés jogával nem bírtak:
* a szepesi tíz lándzsás nemesek széke (1802-ig),
* a tiszai koronai és a nagykikindai kerületek, az előbbi Bács, az utóbbi Torontál vármegyének alárendelve. A szabad kerületeket a törvényhatóságok 1870. évi rendezésével (1870. XLII. törvénycikk) és az 1876-os megyerendezéssel megszüntették, illetve a vármegyei közigazgatási szervezetbe illesztették, Fiume és Buccari kivételével. (hu)
- Szabad kerületnek nevezték régebben Magyarország azon területrészeit, amelyek királyi privilégiumok alapján mind a vármegyei, mind a földesúri magánhatóság alól kivétettek, bírtak, helyi ügyeiket saját közegeikkel kezelték, közvetítették az állami közigazgatást, a törvénykezésben területükre és tagjaikra az ügyek legnagyobb részében külön első folyamodású volt, az országgyűlésen követeikkel részt vettek és a szabad királyi városokkal együtt a negyedik országos rendet alkották. Jogállásuk egészben a törvényhatóságokéhoz hasonlított, de szervezetre ezektől sokban eltértek. Ilyenek voltak:
* a Jászkun kerület,
* a Hajdú kerület,
* a Túrmezei kerület (tarmezői vagy tarapolyai nemesek kerülete),
* a Magyar tengermellék (a fiumei és buccari szabad kikötő kerületek),
* a , mely azonban az országgyűlésen képviselve nem volt. Továbbá kiváltságos kerületeket alkottak, de a törvényhatóság jogállásával vagy a követküldés jogával nem bírtak:
* a szepesi tíz lándzsás nemesek széke (1802-ig),
* a tiszai koronai és a nagykikindai kerületek, az előbbi Bács, az utóbbi Torontál vármegyének alárendelve. A szabad kerületeket a törvényhatóságok 1870. évi rendezésével (1870. XLII. törvénycikk) és az 1876-os megyerendezéssel megszüntették, illetve a vármegyei közigazgatási szervezetbe illesztették, Fiume és Buccari kivételével. (hu)
|
