| dbo:abstract
|
- A szamárköhögés vagy pertussis súlyosan fertőző bakteriális betegség. Kezdetben a tünetei megegyeznek az orrfolyással, lázzal és enyhe köhögéssel járó megfázáséval . Ezt később hetekig tartó súlyos köhögési rohamok követik. A köhögési rohamokat követően, a szamárbőgésre emlékeztető magas hang vagy a zihálás általában belégzéskor fordul elő. A köhögés 10 hétig vagy még tovább is eltarthat, ezért nevezik a betegséget bizonyos kultúrkörökben „100 napos köhögésnek” is. A beteg köhögése annyira súlyos lehet, hogy ez erőlködéstől hányhat, bordája törhet vagy kimerülhet. Az egyévesnél fiatalabb csecsemőknél előfordulhat, hogy csak kicsit vagy egyáltalán nem is köhögnek, hanem helyette időnként légzéskimaradás tapasztalható náluk. A megfertőződés és a tünetek megjelenése között általában 7-10 nap telik el. A betegséget az is elkaphatja, akit korábban beoltottak, de a tünetei jellemzően enyhébbek lesznek. A szamárköhögést a Bordetella pertussis baktérium okozza. Ez cseppfertőzéssel terjedő betegség, amely a fertőzött személy köhögésével vagy tüsszentésével könnyen terjed. A beteg ember a tünetek megjelenésétől kb. a köhögési rohamok harmadik hetéig fertőző. Az antibiotikummal kezelt betegek a gyógyszer beadása után 5 nappal már nem fertőznek. A betegséget a torok és orrnyálkahártya hátsó felszínéről gyűjtött mintából lehet pontosan diagnosztizálni. A minta vizsgálható tenyésztéssel vagy PCR (polimeráz-láncreakció) vizsgálattal. A betegséget megelőzni pertussis elleni védőoltással lehet. Az alapoltásokat ajánlott 6-8 hetes korban elkezdeni, amelyből a gyermek 2 éves koráig négy oltást kell kapnia. Az oltás hatékonysága idővel csökken, ezért javasolt újabb adagok beadása a idősebb gyermekeknek és felnőtteknek. A betegség antibiotikum kezeléssel megelőzhető azoknál, akiknél fennáll a fertőződés veszélye, vagy fennáll a kockázata annak, hogy a betegség súlyos lefolyású lesz. Azoknál, akik már betegek akkor hatékony az antibiotikum, ha az első tünetek megjelenését követő 3 héten belül elkezdődik a kezelés, egyébként a legtöbb esetben csak minimális hatása van. Az egyévesnél fiatalabb csecsemők és a várandósok között a tünetek megjelenését követő 6 hétig ajánlott. A következő antibiotikumok jöhetnek szóba: erythromycin, azithromycin, clarithromycin vagy trimethoprim/sulfamethoxazole. Kevés bizonyíték áll rendelkezésre, amely alátámasztja, hogy a gyógyszerek hatékonyak a köhögésre. Számos egy éven aluli csecsemő kórházi kezelést igényel. Az évente világszerte megfertőződött betegek számát 16 millióra becslik. A legtöbb eset a fejlődő országokban fordul elő és bármelyik korosztályt érintheti. 2013-ban 61 000 halálos áldozatot követelt – ami csökkenés az 1990-ben jelentett 138 000 halálesethez képest. A fertőzést elkapott egyévesnél fiatalabb csecsemők majdnem 0,5%-a meghal. Az első járványokat a XVI. században írták le. A betegséget okozó baktériumot 1906-ban fedezték fel. A szamárköhögés elleni védőoltás az 1940-es években vált elérhetővé. (hu)
- A szamárköhögés vagy pertussis súlyosan fertőző bakteriális betegség. Kezdetben a tünetei megegyeznek az orrfolyással, lázzal és enyhe köhögéssel járó megfázáséval . Ezt később hetekig tartó súlyos köhögési rohamok követik. A köhögési rohamokat követően, a szamárbőgésre emlékeztető magas hang vagy a zihálás általában belégzéskor fordul elő. A köhögés 10 hétig vagy még tovább is eltarthat, ezért nevezik a betegséget bizonyos kultúrkörökben „100 napos köhögésnek” is. A beteg köhögése annyira súlyos lehet, hogy ez erőlködéstől hányhat, bordája törhet vagy kimerülhet. Az egyévesnél fiatalabb csecsemőknél előfordulhat, hogy csak kicsit vagy egyáltalán nem is köhögnek, hanem helyette időnként légzéskimaradás tapasztalható náluk. A megfertőződés és a tünetek megjelenése között általában 7-10 nap telik el. A betegséget az is elkaphatja, akit korábban beoltottak, de a tünetei jellemzően enyhébbek lesznek. A szamárköhögést a Bordetella pertussis baktérium okozza. Ez cseppfertőzéssel terjedő betegség, amely a fertőzött személy köhögésével vagy tüsszentésével könnyen terjed. A beteg ember a tünetek megjelenésétől kb. a köhögési rohamok harmadik hetéig fertőző. Az antibiotikummal kezelt betegek a gyógyszer beadása után 5 nappal már nem fertőznek. A betegséget a torok és orrnyálkahártya hátsó felszínéről gyűjtött mintából lehet pontosan diagnosztizálni. A minta vizsgálható tenyésztéssel vagy PCR (polimeráz-láncreakció) vizsgálattal. A betegséget megelőzni pertussis elleni védőoltással lehet. Az alapoltásokat ajánlott 6-8 hetes korban elkezdeni, amelyből a gyermek 2 éves koráig négy oltást kell kapnia. Az oltás hatékonysága idővel csökken, ezért javasolt újabb adagok beadása a idősebb gyermekeknek és felnőtteknek. A betegség antibiotikum kezeléssel megelőzhető azoknál, akiknél fennáll a fertőződés veszélye, vagy fennáll a kockázata annak, hogy a betegség súlyos lefolyású lesz. Azoknál, akik már betegek akkor hatékony az antibiotikum, ha az első tünetek megjelenését követő 3 héten belül elkezdődik a kezelés, egyébként a legtöbb esetben csak minimális hatása van. Az egyévesnél fiatalabb csecsemők és a várandósok között a tünetek megjelenését követő 6 hétig ajánlott. A következő antibiotikumok jöhetnek szóba: erythromycin, azithromycin, clarithromycin vagy trimethoprim/sulfamethoxazole. Kevés bizonyíték áll rendelkezésre, amely alátámasztja, hogy a gyógyszerek hatékonyak a köhögésre. Számos egy éven aluli csecsemő kórházi kezelést igényel. Az évente világszerte megfertőződött betegek számát 16 millióra becslik. A legtöbb eset a fejlődő országokban fordul elő és bármelyik korosztályt érintheti. 2013-ban 61 000 halálos áldozatot követelt – ami csökkenés az 1990-ben jelentett 138 000 halálesethez képest. A fertőzést elkapott egyévesnél fiatalabb csecsemők majdnem 0,5%-a meghal. Az első járványokat a XVI. században írták le. A betegséget okozó baktériumot 1906-ban fedezték fel. A szamárköhögés elleni védőoltás az 1940-es években vált elérhetővé. (hu)
|
| prop-hu:text
|
- A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. (hu)
- Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. (hu)
- A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. (hu)
- Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. (hu)
|
