| dbo:abstract
|
- Szanaht (ur.: kb. i. e. 2686 – i. e. 2668) ókori egyiptomi fáraó volt, a II. dinasztia végén vagy a III. dinasztia elején. Nevének jelentése Erős védelmező. Vitatott és kérdőjeles pontja az egyiptológiának. Szereh-keretbe írt neve egy relieftöredéken Vádi-Magharában került elő, ezért uralkodásának ténye valószínűleg nem vitatható. Személyét azonban sokféleképp próbálják azonosítani: 1.
* Haszehemui és Nimaathapi idősebb fia, Dzsószer testvére; 2.
* Haszehemuit követő trónbitorló, aki Nimaathapi feleségül vételével nyerte el a trón jogát; 3.
* Azonos Dzsószerrel; 4.
* Csak Alsó-Egyiptomban uralkodó, esetleg Haszehemuival és Dzsószerrel hadilábon álló trónkövetelő, talán épp a rejtélyes Uneg; 5.
* Egyes vélemények szerint Dzsószer volt az alsó-egyiptomi és csak Szanaht Haszehemui jogos örököse; 6.
* III. dinasztia egy későbbi uralkodója, aki esetleg Nebka néven is ismert; 7.
* Haszehemui északi legyőzője, Dzsószer valódi apja, aki erőszakkal vette el Nimaathapit. Szanaht északi származásának feltevése leegyszerűsíti annak megértését, hogy a III. dinasztia miért költözött északra, közelebbről Ineb Hedzs városába, és miért temetkeztek a későbbiekben Szakkarában, ahol korábban csak az északi főemberek temetője volt. Ugyanakkor a Szanaht-Dzsószer apa-fiú viszony nehezen magyarázható azon tény mellett, hogy Szanaht sírja nem ismert, sőt esetleg Dzsószer Szanaht sírépítményét sajátította ki és építette tovább lépcsős piramissá. A 2000-es években feltártak egy 1902 óta ismert 50 méter hosszú masztabát Abüdosz környékén, amelyet egyesek Szanaht nyughelyének tekintenek. A sírból előkerült a tulajdonos csontváza is, aki 1,86 m, mintegy 25 cm-rel magasabb volt a kor átlagánál. Az alsó állkapocscsont egy túlnövekedéses betegség enyhe formájára utal. Szanahtot a manethóni Meszókhrisz névvel azonosítja. Mások Dzsószer bátyját látják benne. Van egy is, amely kis méretű ugyan, de 330×170 méteres elkerített körzetben áll, esetleg ez is lehet Szanaht sírja. (hu)
- Szanaht (ur.: kb. i. e. 2686 – i. e. 2668) ókori egyiptomi fáraó volt, a II. dinasztia végén vagy a III. dinasztia elején. Nevének jelentése Erős védelmező. Vitatott és kérdőjeles pontja az egyiptológiának. Szereh-keretbe írt neve egy relieftöredéken Vádi-Magharában került elő, ezért uralkodásának ténye valószínűleg nem vitatható. Személyét azonban sokféleképp próbálják azonosítani: 1.
* Haszehemui és Nimaathapi idősebb fia, Dzsószer testvére; 2.
* Haszehemuit követő trónbitorló, aki Nimaathapi feleségül vételével nyerte el a trón jogát; 3.
* Azonos Dzsószerrel; 4.
* Csak Alsó-Egyiptomban uralkodó, esetleg Haszehemuival és Dzsószerrel hadilábon álló trónkövetelő, talán épp a rejtélyes Uneg; 5.
* Egyes vélemények szerint Dzsószer volt az alsó-egyiptomi és csak Szanaht Haszehemui jogos örököse; 6.
* III. dinasztia egy későbbi uralkodója, aki esetleg Nebka néven is ismert; 7.
* Haszehemui északi legyőzője, Dzsószer valódi apja, aki erőszakkal vette el Nimaathapit. Szanaht északi származásának feltevése leegyszerűsíti annak megértését, hogy a III. dinasztia miért költözött északra, közelebbről Ineb Hedzs városába, és miért temetkeztek a későbbiekben Szakkarában, ahol korábban csak az északi főemberek temetője volt. Ugyanakkor a Szanaht-Dzsószer apa-fiú viszony nehezen magyarázható azon tény mellett, hogy Szanaht sírja nem ismert, sőt esetleg Dzsószer Szanaht sírépítményét sajátította ki és építette tovább lépcsős piramissá. A 2000-es években feltártak egy 1902 óta ismert 50 méter hosszú masztabát Abüdosz környékén, amelyet egyesek Szanaht nyughelyének tekintenek. A sírból előkerült a tulajdonos csontváza is, aki 1,86 m, mintegy 25 cm-rel magasabb volt a kor átlagánál. Az alsó állkapocscsont egy túlnövekedéses betegség enyhe formájára utal. Szanahtot a manethóni Meszókhrisz névvel azonosítja. Mások Dzsószer bátyját látják benne. Van egy is, amely kis méretű ugyan, de 330×170 méteres elkerített körzetben áll, esetleg ez is lehet Szanaht sírja. (hu)
|
