| dbo:abstract
|
- A szangha (páli: सन्घ; szanszkrit: संघ); wylie: 'dusz szde) szó közelítőleg magyarul a következőket jelenti: "szervezet" vagy "gyűlés", "társaság" vagy "közösség". Nagy kezdőbetűvel használják Gautama Buddha korabeli történelmi közösségére vonatkozólag is. A kifejezés többféle értelemben használatos buddhista vagy dzsainista csoportokra. Hagyományosan a buddhizmusban a szanghának majdnem mindig két jelentése lehet: legáltalánosabb értelemben a felesküdött buddhista szerzetesek (bhikkhu) és nővérek (bhikkhuni) kolostori szangháját jelenti. Szigorúbb értelemben a szangha jelentheti az összes olyan élőlényt, akik már valamilyen magasabb tudati szintet értek el (árja-szangha vagy „nemes szangha”). Ez a cikk elsősorban a kolostori szanghával foglalkozik. A buddhisták hagyományosan úgy tartják, hogy a szerzetesi élet nyújtja a legmegfelelőbb környezetet a megvilágosodáshoz vezető úton. A szangha felelős Buddha tanításainak karbantartásáért, lefordításáért, fejlesztéséért és terjesztéséért. Ugyanezen hagyomány szerint egy ország vagy egy nemzet akkor lehet igazán buddhista, ha a lakosság túlnyomó része buddhista és a területén jelen van legalább a bhikkhuk, a bhikkhunik, az upászakák és az upászikák négyes szanghája. Ezért is létezik a jóga tantrikus gyakorlóinak egy hagyománya, akik ugyan világi emberek, mégis buddhista gyakorlók (lásd: háztulajdonos (buddhizmus)). (hu)
- A szangha (páli: सन्घ; szanszkrit: संघ); wylie: 'dusz szde) szó közelítőleg magyarul a következőket jelenti: "szervezet" vagy "gyűlés", "társaság" vagy "közösség". Nagy kezdőbetűvel használják Gautama Buddha korabeli történelmi közösségére vonatkozólag is. A kifejezés többféle értelemben használatos buddhista vagy dzsainista csoportokra. Hagyományosan a buddhizmusban a szanghának majdnem mindig két jelentése lehet: legáltalánosabb értelemben a felesküdött buddhista szerzetesek (bhikkhu) és nővérek (bhikkhuni) kolostori szangháját jelenti. Szigorúbb értelemben a szangha jelentheti az összes olyan élőlényt, akik már valamilyen magasabb tudati szintet értek el (árja-szangha vagy „nemes szangha”). Ez a cikk elsősorban a kolostori szanghával foglalkozik. A buddhisták hagyományosan úgy tartják, hogy a szerzetesi élet nyújtja a legmegfelelőbb környezetet a megvilágosodáshoz vezető úton. A szangha felelős Buddha tanításainak karbantartásáért, lefordításáért, fejlesztéséért és terjesztéséért. Ugyanezen hagyomány szerint egy ország vagy egy nemzet akkor lehet igazán buddhista, ha a lakosság túlnyomó része buddhista és a területén jelen van legalább a bhikkhuk, a bhikkhunik, az upászakák és az upászikák négyes szanghája. Ezért is létezik a jóga tantrikus gyakorlóinak egy hagyománya, akik ugyan világi emberek, mégis buddhista gyakorlók (lásd: háztulajdonos (buddhizmus)). (hu)
|
