| dbo:abstract
|
- A szebah (más írásmóddal szebakh, ritkán szebbakh, arabul: سباخ Sibāḫ, azaz „trágya”) a termőföldek trágyázására, vagy tüzelőnek használt, bomló szervesanyagot tartalmazó, száraz anyag. Az elnevezés az arámi nyelvből származik, jelentése száraz föld. A szebah leggyakrabban ókori vályogtégla építmények törmeléke, vagy málladéka, amely rendkívül száraz. A vályogtégla a rézkori kultúrák elsődleges építőanyaga volt, és készítéséhez szalmát és töreket kevertek az agyagba, amely a teherbírását növelte. Ez nagy nitráttartalmú komposzttá bomlik le (különösen az ókori Egyiptom építményei esetében, ahol a téglák készítéséhez használt agyagos iszap a Nílus hordaléka miatt eleve gazdag volt nitrogénben és más fontos tápanyagokban), amely a sivatagos területeken a termőterületek trágyázásához igen alkalmassá teszi. A vályogtégla a hőmérséklet-ingadozás, és más mechanikus hatások révén aprózódik, és egészen finom, lisztszerű, könnyen szálló, fekete porrá mállik. A szebah gyűjtése elterjedt foglalkozás, ami a mezőgazdaság számára hasznos, de a régészeti emlékeket veszélyeztetheti. A szebah gyűjtésével foglalkozókat szebahín néven említik. (hu)
- A szebah (más írásmóddal szebakh, ritkán szebbakh, arabul: سباخ Sibāḫ, azaz „trágya”) a termőföldek trágyázására, vagy tüzelőnek használt, bomló szervesanyagot tartalmazó, száraz anyag. Az elnevezés az arámi nyelvből származik, jelentése száraz föld. A szebah leggyakrabban ókori vályogtégla építmények törmeléke, vagy málladéka, amely rendkívül száraz. A vályogtégla a rézkori kultúrák elsődleges építőanyaga volt, és készítéséhez szalmát és töreket kevertek az agyagba, amely a teherbírását növelte. Ez nagy nitráttartalmú komposzttá bomlik le (különösen az ókori Egyiptom építményei esetében, ahol a téglák készítéséhez használt agyagos iszap a Nílus hordaléka miatt eleve gazdag volt nitrogénben és más fontos tápanyagokban), amely a sivatagos területeken a termőterületek trágyázásához igen alkalmassá teszi. A vályogtégla a hőmérséklet-ingadozás, és más mechanikus hatások révén aprózódik, és egészen finom, lisztszerű, könnyen szálló, fekete porrá mállik. A szebah gyűjtése elterjedt foglalkozás, ami a mezőgazdaság számára hasznos, de a régészeti emlékeket veszélyeztetheti. A szebah gyűjtésével foglalkozókat szebahín néven említik. (hu)
|
