| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A magyarországi szecessziós építészet az Osztrák–Magyar Monarchia részét képező Magyar Királyságban a 19–20. század fordulóján meghatározó, a szecessziós művészethez kötődő, elsősorban magyar építészek által művelt, többféle művészeti és stílusirányzatból összeálló épített örökséget jelenti. A magyarországi építészetben a szecesszió jegyei az 1890-es években tűntek fel először, és a századfordulós fénykort követően az 1910-es évek végére, voltaképp az első világháborúval, korszaka lezártnak tekinthető. A stílus legfontosabb hazai mestere Lechner Ödön. Az általa, valamint követői és tanítványai által kifejlesztett és művelt magyaros szecesszió mellett, részben párhuzamosan, a stílusnak többféle irányzata létezett: egyes hazai épületeken megfigyelhető a francia és a belga Art Nouveau, a német Jugendstil, a bécsi kortársak, vagy épp a korabeli skandináv és angol építészet hatása. Lechner elméleti és gyakorlati munkássága a korszak több meghatározó építésze, így Lajta Béla, vagy a csoportjának egyik alapítója, Kós Károly számára is fontos kiindulópontot jelentett. Budapest európai összehasonlításban is gazdag szecessziós műemlékekben. Itt találhatók Lechner Ödön legfontosabb munkái: az Iparművészeti Múzeum, a Postatakarékpénztár és a Magyar Földtani Intézet székháza. A korszakra jellemző módon kiváló minőségű anyagokból, összművészeti alkotásként megformált épületek a Gresham-palota, az egykori Parisiana Mulató, a Zeneakadémia, a Gellért Fürdő és Szálloda. A korszak magyar szecessziós építészetének számos emléke áll alföldi és dunántúli városokban, így Szegeden, Veszprémben, illetve a ma a magyar határokon túl található Szabadkán, Nagyváradon és Marosvásárhelyen. (hu)
- A magyarországi szecessziós építészet az Osztrák–Magyar Monarchia részét képező Magyar Királyságban a 19–20. század fordulóján meghatározó, a szecessziós művészethez kötődő, elsősorban magyar építészek által művelt, többféle művészeti és stílusirányzatból összeálló épített örökséget jelenti. A magyarországi építészetben a szecesszió jegyei az 1890-es években tűntek fel először, és a századfordulós fénykort követően az 1910-es évek végére, voltaképp az első világháborúval, korszaka lezártnak tekinthető. A stílus legfontosabb hazai mestere Lechner Ödön. Az általa, valamint követői és tanítványai által kifejlesztett és művelt magyaros szecesszió mellett, részben párhuzamosan, a stílusnak többféle irányzata létezett: egyes hazai épületeken megfigyelhető a francia és a belga Art Nouveau, a német Jugendstil, a bécsi kortársak, vagy épp a korabeli skandináv és angol építészet hatása. Lechner elméleti és gyakorlati munkássága a korszak több meghatározó építésze, így Lajta Béla, vagy a csoportjának egyik alapítója, Kós Károly számára is fontos kiindulópontot jelentett. Budapest európai összehasonlításban is gazdag szecessziós műemlékekben. Itt találhatók Lechner Ödön legfontosabb munkái: az Iparművészeti Múzeum, a Postatakarékpénztár és a Magyar Földtani Intézet székháza. A korszakra jellemző módon kiváló minőségű anyagokból, összművészeti alkotásként megformált épületek a Gresham-palota, az egykori Parisiana Mulató, a Zeneakadémia, a Gellért Fürdő és Szálloda. A korszak magyar szecessziós építészetének számos emléke áll alföldi és dunántúli városokban, így Szegeden, Veszprémben, illetve a ma a magyar határokon túl található Szabadkán, Nagyváradon és Marosvásárhelyen. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 85659 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:ann
|
- 1970 (xsd:integer)
- 1981 (xsd:integer)
- 1983 (xsd:integer)
- 1988 (xsd:integer)
- 1989 (xsd:integer)
- 1998 (xsd:integer)
- 1999 (xsd:integer)
- 2000 (xsd:integer)
- 2005 (xsd:integer)
- 2008 (xsd:integer)
- 2009 (xsd:integer)
- 2012 (xsd:integer)
|
| prop-hu:aut
|
- dbpedia-hu:Kiss_Tamás_(építész)
- Juhász Gyula (hu)
- Németh László (hu)
- Gerle János (hu)
- Moravánszky Ákos (hu)
- Deák Zoltán (hu)
- Déry Attila (hu)
- Merényi Ferenc (hu)
- Kovács Dániel (hu)
- Bagyinszki Zoltán (hu)
- Batár Zsolt (hu)
- Jobbágyi Zsuzsa (hu)
- Kertész Balázs (hu)
- Rév Ilona (hu)
- Szántó András (hu)
- Éri Gyöngyi (hu)
|
| prop-hu:cím
|
- A századforduló magyar építészete (hu)
- A századforduló magyar építészete (hu)
|
| prop-hu:date
|
- 20110721111652 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:hely
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 963 (xsd:integer)
- 9630034905 (xsd:decimal)
- 9630525429 (xsd:decimal)
- 9631320960 (xsd:decimal)
- 9631329259 (xsd:decimal)
- 9632811771 (xsd:decimal)
- 9635556802 (xsd:decimal)
- 9639170011 (xsd:decimal)
- 9639192104 (xsd:decimal)
- 9639535230 (xsd:decimal)
- 9789635966790 (xsd:decimal)
- 9789638964007 (xsd:decimal)
- 9789639706361 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:kiadó
|
- Szépirodalmi Könyvkiadó (hu)
- Szépirodalmi Könyvkiadó (hu)
|
| prop-hu:loc
|
- Budapest (hu)
- Debrecen (hu)
- London, Miami (hu)
- Budapest (hu)
- Debrecen (hu)
- London, Miami (hu)
|
| prop-hu:red
|
- Urbino (hu)
- Műszaki Könyvkiadó (hu)
- Vince (hu)
- Corvina (hu)
- Gondolat (hu)
- Városháza (hu)
- Akadémia (hu)
- Terc (hu)
- Andron Könyv Kft. (hu)
- Corvina/Barbican Art Gallery (hu)
- OMF-Veszprém VT. (hu)
- TKK (hu)
- URBIS (hu)
- Urbino (hu)
- Műszaki Könyvkiadó (hu)
- Vince (hu)
- Corvina (hu)
- Gondolat (hu)
- Városháza (hu)
- Akadémia (hu)
- Terc (hu)
- Andron Könyv Kft. (hu)
- Corvina/Barbican Art Gallery (hu)
- OMF-Veszprém VT. (hu)
- TKK (hu)
- URBIS (hu)
|
| prop-hu:szerző
|
- Kovács Attila (hu)
- Gerle János (hu)
- Makovecz Imre (hu)
- Kovács Attila (hu)
- Gerle János (hu)
- Makovecz Imre (hu)
|
| prop-hu:tit
|
- Szállodák (hu)
- Pannon enciklopédia - A magyar építészet története (hu)
- A magyar építészet 1867-1967 (hu)
- Alföldi szecesszió (hu)
- Magyar Művészet 1890-1919 (hu)
- Magyar Építészet 1867-1945 (hu)
- Versengő látomások – Esztétikai újítás és társadalmi program az Osztrák-Magyar Monarchia építészetében 1867-1918 (hu)
- Szecessziós Budapest (hu)
- Veszprém, Megyeház - Színház - Múzeum (hu)
- A golden age : art and society in Hungary, 1896-1914 (hu)
- Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában (hu)
- Pest története és művészete – Budapest építészeti topográfia 1. (hu)
- Építészet és enteriőr a magyar századfordulón (hu)
- Szállodák (hu)
- Pannon enciklopédia - A magyar építészet története (hu)
- A magyar építészet 1867-1967 (hu)
- Alföldi szecesszió (hu)
- Magyar Művészet 1890-1919 (hu)
- Magyar Építészet 1867-1945 (hu)
- Versengő látomások – Esztétikai újítás és társadalmi program az Osztrák-Magyar Monarchia építészetében 1867-1918 (hu)
- Szecessziós Budapest (hu)
- Veszprém, Megyeház - Színház - Múzeum (hu)
- A golden age : art and society in Hungary, 1896-1914 (hu)
- Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában (hu)
- Pest története és művészete – Budapest építészeti topográfia 1. (hu)
- Építészet és enteriőr a magyar századfordulón (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:év
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Szecessziós építészet Magyarországon (hu)
- Szecessziós építészet Magyarországon (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
