| dbo:abstract
|
- A szegedi vár közvetlenül a Tisza jobb partján helyezkedett el, a mai város belvárosi oldalán. A fontos tiszai átkelőhely mellékén már ősidők óta megtelepült az ember, valószínűleg a vár helyén alakult meg az ókori Partiszkón nevű "városszerű" település, amelyet Ptolemaiosz említett földrajzi leírásában a Kr. u. 2. században. A település lakói kelták valamint szarmata jazigok lehettek. A Kr. u. 2-3 században a rómaiak egy útállomást (mansio) létesítettek. Az állomás biztosította az Erdélyből érkező, Maroson szállított só és arany eljutását a birodalom többi szegletébe. A népvándorlás koráról kevés információ áll rendelkezésünkre, csak feltételezhetjük, hogy különböző népcsoportok, hunok, gepidák, avarok, bolgárok majd magyarok vették uralmuk alá. (hu)
- A szegedi vár közvetlenül a Tisza jobb partján helyezkedett el, a mai város belvárosi oldalán. A fontos tiszai átkelőhely mellékén már ősidők óta megtelepült az ember, valószínűleg a vár helyén alakult meg az ókori Partiszkón nevű "városszerű" település, amelyet Ptolemaiosz említett földrajzi leírásában a Kr. u. 2. században. A település lakói kelták valamint szarmata jazigok lehettek. A Kr. u. 2-3 században a rómaiak egy útállomást (mansio) létesítettek. Az állomás biztosította az Erdélyből érkező, Maroson szállított só és arany eljutását a birodalom többi szegletébe. A népvándorlás koráról kevés információ áll rendelkezésünkre, csak feltételezhetjük, hogy különböző népcsoportok, hunok, gepidák, avarok, bolgárok majd magyarok vették uralmuk alá. (hu)
|
