| dbo:abstract
|
- A 135-ös számú Szeged–Békéscsaba vasútvonal egy 97 kilométer hosszú, - a Szeged-Rókus és Baktó, valamint a Sártó és Kopáncs közötti szakaszok kivételével - egyvágányú, nem villamosított vasúti fővonal a Dél-Alföldön. A Körös–Maros közét keresztben átszelő vasutat 1870-ben adták át az Alföld–Fiumei Vasúttársaság Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Zombor–Eszék vonalának részeként, de már 1884-ben a Magyar Királyi Államvasutak tulajdonába került a magántársaság államosításával. Építésének célja az Alföld és a fiumei kikötő közötti vasúti kapcsolat megteremtése volt Budapest elkerülésével, így fontos fővonali szerepe volt a magyar vasúthálózatban. A trianoni békeszerződés elvágta a vonalat mind Nagyvárad, mind Eszék felé. A Magyarországon maradt vonalrészek ma a 136-os (Szeged–Röszke) 135-ös (Szeged–Békéscsaba) és 128-as (Békéscsaba–Kötegyán) vonalakhoz tartoznak. A Szeged–Békéscsaba-vasútvonalnak térségi összekötő szerepe erősödött a későbbiekben, napjainkban belföldi törzshálózati vonalként van nyilvántartva. Számos mellékvonal csatlakozik hozzá, Hódmezővásárhely és Orosháza fontos csomópontok. Régebben több helyen csatlakoztak hozzá kisvasúti vonalak is, melyek jellemzően áruszállítási feladatokat láttak el, de ezek mára már megszűntek. A vasútvonal több korszerűsítésen átesett építése óta: a legutóbbi nagyszabású átépítési munkák az 1970-es és 1980-as években történtek meg. Manapság a pályafelújítások célja az egységes 80 km/h sebesség elérése hézagmentesített (hegesztett sínes) pálya kialakításával. A vonalon ütemes menetrend van érvényben, a személyszállító vonatokat 2020 novemberéig MÁV 6341 sorozatszámú motorvonatok alkották. Azóta újra az MÁV M41-es dízelmozdony által vontatott szerelvények járnak. Rendszeres a teherforgalom is.A tervek szerint a vasútvonalon fog közlekedni 2021-től a Szeged–Hódmezővásárhely tram-train. (hu)
- A 135-ös számú Szeged–Békéscsaba vasútvonal egy 97 kilométer hosszú, - a Szeged-Rókus és Baktó, valamint a Sártó és Kopáncs közötti szakaszok kivételével - egyvágányú, nem villamosított vasúti fővonal a Dél-Alföldön. A Körös–Maros közét keresztben átszelő vasutat 1870-ben adták át az Alföld–Fiumei Vasúttársaság Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Zombor–Eszék vonalának részeként, de már 1884-ben a Magyar Királyi Államvasutak tulajdonába került a magántársaság államosításával. Építésének célja az Alföld és a fiumei kikötő közötti vasúti kapcsolat megteremtése volt Budapest elkerülésével, így fontos fővonali szerepe volt a magyar vasúthálózatban. A trianoni békeszerződés elvágta a vonalat mind Nagyvárad, mind Eszék felé. A Magyarországon maradt vonalrészek ma a 136-os (Szeged–Röszke) 135-ös (Szeged–Békéscsaba) és 128-as (Békéscsaba–Kötegyán) vonalakhoz tartoznak. A Szeged–Békéscsaba-vasútvonalnak térségi összekötő szerepe erősödött a későbbiekben, napjainkban belföldi törzshálózati vonalként van nyilvántartva. Számos mellékvonal csatlakozik hozzá, Hódmezővásárhely és Orosháza fontos csomópontok. Régebben több helyen csatlakoztak hozzá kisvasúti vonalak is, melyek jellemzően áruszállítási feladatokat láttak el, de ezek mára már megszűntek. A vasútvonal több korszerűsítésen átesett építése óta: a legutóbbi nagyszabású átépítési munkák az 1970-es és 1980-as években történtek meg. Manapság a pályafelújítások célja az egységes 80 km/h sebesség elérése hézagmentesített (hegesztett sínes) pálya kialakításával. A vonalon ütemes menetrend van érvényben, a személyszállító vonatokat 2020 novemberéig MÁV 6341 sorozatszámú motorvonatok alkották. Azóta újra az MÁV M41-es dízelmozdony által vontatott szerelvények járnak. Rendszeres a teherforgalom is.A tervek szerint a vasútvonalon fog közlekedni 2021-től a Szeged–Hódmezővásárhely tram-train. (hu)
|
