| dbo:abstract
|
- A szekér olyan állat- vagy embervontatta , amelynek szekrénye nem áll rugós, hintós aljszerkezeten. Lehet: négykerekű (szekér) vagy kétkerekű (kordé, taliga)a továbbiakban csak a négykerekűekről esik szó A szekereket genetikailag, ill. szerkezetileg is két csoportra oszthatók: Az első a kétrúdú-taliga típusból alakult kétrúdú vagy ajonca villás, egy állattal fogatolható szekerek, amelyek Dél-Eurázsiában, Nyugat-Európában és a germánok, valamint az északi szlávok révén Észak-Eurázsiában terjedtek el. A másik az egyrúdú-taliga típusból kialakult egyrúdú, két állattal fogatolható szekértípusok. Ezekre jellemző, hogy egy nyújtójuk van és az elöl levő taligának (vagy szekérelőnek) rúdját kétágúan erősítik a tengely és a vánkos (simely) közé. Az ágak, mint rúdszárnyak (szekérágas) benyúlnak a szekérderék alá is (melyet a saroglya zár le), ahol a rúdszárnyakat, egy keresztfa, a juha hidalja át. Ez az igen nagy horderejű találmány a szekeret könnyen forgó elejűvé tette. (hu)
- A szekér olyan állat- vagy embervontatta , amelynek szekrénye nem áll rugós, hintós aljszerkezeten. Lehet: négykerekű (szekér) vagy kétkerekű (kordé, taliga)a továbbiakban csak a négykerekűekről esik szó A szekereket genetikailag, ill. szerkezetileg is két csoportra oszthatók: Az első a kétrúdú-taliga típusból alakult kétrúdú vagy ajonca villás, egy állattal fogatolható szekerek, amelyek Dél-Eurázsiában, Nyugat-Európában és a germánok, valamint az északi szlávok révén Észak-Eurázsiában terjedtek el. A másik az egyrúdú-taliga típusból kialakult egyrúdú, két állattal fogatolható szekértípusok. Ezekre jellemző, hogy egy nyújtójuk van és az elöl levő taligának (vagy szekérelőnek) rúdját kétágúan erősítik a tengely és a vánkos (simely) közé. Az ágak, mint rúdszárnyak (szekérágas) benyúlnak a szekérderék alá is (melyet a saroglya zár le), ahol a rúdszárnyakat, egy keresztfa, a juha hidalja át. Ez az igen nagy horderejű találmány a szekeret könnyen forgó elejűvé tette. (hu)
|
