| dbo:abstract
|
- Szemna erődjeit III. Szenuszert fáraó emeltette az ókori Egyiptom és Núbia határvidékén, a Nílus 2. kataraktájához közel létrehozott erődlánc tagjaként a mai Szudán északi részén (a második kataraktától délre). Az erődlánc további, fontosabb tagjai , Kubán és az mellett épült voltak; mindegyik vályogtéglából épült. Szemna három erődjét többnyire égtájak szerint nevezik meg:
* nyugati erőd (másik neve angol átírásban: Semna Gharb),
* keleti erőd (angolul: Semna Sherq, Kummeh, illetve Kumma),
* déli erőd (másik neve angol átírásban: Semna Gubli). Szemnában változatlanul él tovább az egyiptomi erődépítészetnek az a hagyománya, amely szerint a falakat bástyákkal erősítették meg. Tetejüket koronázta. A nyugati erőd alaprajza a terep adottságaihoz alkalmazkodva nagyjából L alakú; ennek megfelelően az épületeket a háromszög két befogójával párhuzamos utcák határolják. (hu)
- Szemna erődjeit III. Szenuszert fáraó emeltette az ókori Egyiptom és Núbia határvidékén, a Nílus 2. kataraktájához közel létrehozott erődlánc tagjaként a mai Szudán északi részén (a második kataraktától délre). Az erődlánc további, fontosabb tagjai , Kubán és az mellett épült voltak; mindegyik vályogtéglából épült. Szemna három erődjét többnyire égtájak szerint nevezik meg:
* nyugati erőd (másik neve angol átírásban: Semna Gharb),
* keleti erőd (angolul: Semna Sherq, Kummeh, illetve Kumma),
* déli erőd (másik neve angol átírásban: Semna Gubli). Szemnában változatlanul él tovább az egyiptomi erődépítészetnek az a hagyománya, amely szerint a falakat bástyákkal erősítették meg. Tetejüket koronázta. A nyugati erőd alaprajza a terep adottságaihoz alkalmazkodva nagyjából L alakú; ennek megfelelően az épületeket a háromszög két befogójával párhuzamos utcák határolják. (hu)
|
