| dbo:abstract
|
- A személyi igazolvány Magyarországon 1954–2000 között kiadott hatósági igazolvány volt, amely ebben az időszakban az „egyetlen hitelt érdemlően igazoló okmány, amelyet mindenki köteles gondosan megőrizni és állandóan magánál tartani”. 1992-től a személyi igazolvány adattartalma lényegesen megváltozott, 2000-től pedig a személyi igazolvány kifejezést a személyazonosító igazolvány és külön a váltotta fel. Ugyanekkortól a személyazonosításra alkalmas okmányok köre az útlevéllel, 2001-től a kártya típusú vezetői engedéllyel bővült – aki ezek bármelyikével rendelkezik, annak a személyazonosító igazolvány kiváltása nem kötelező. A 2016. január 1-jével megjelent új, elektronikus személyazonosító igazolványba épített magas biztonságú tárolóelem (csip) pedig a személyazonosító adatok mellett az állampolgárok döntésétől függően az ujjnyomatukat, az elektronikus aláírás létrehozásához szükséges adataikat, illetve a és adóazonosító jelüket is. (hu)
- A személyi igazolvány Magyarországon 1954–2000 között kiadott hatósági igazolvány volt, amely ebben az időszakban az „egyetlen hitelt érdemlően igazoló okmány, amelyet mindenki köteles gondosan megőrizni és állandóan magánál tartani”. 1992-től a személyi igazolvány adattartalma lényegesen megváltozott, 2000-től pedig a személyi igazolvány kifejezést a személyazonosító igazolvány és külön a váltotta fel. Ugyanekkortól a személyazonosításra alkalmas okmányok köre az útlevéllel, 2001-től a kártya típusú vezetői engedéllyel bővült – aki ezek bármelyikével rendelkezik, annak a személyazonosító igazolvány kiváltása nem kötelező. A 2016. január 1-jével megjelent új, elektronikus személyazonosító igazolványba épített magas biztonságú tárolóelem (csip) pedig a személyazonosító adatok mellett az állampolgárok döntésétől függően az ujjnyomatukat, az elektronikus aláírás létrehozásához szükséges adataikat, illetve a és adóazonosító jelüket is. (hu)
|
