| dbo:abstract
|
- A 15. századi magyar gótikus ötvösművészet egyik jelentős, Luxemburgi Zsigmond korabeli, fennmaradt műtárgya a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításának részét képező szendrői monstrancia. A monstrancia, magyarul Úrmutató vagy szentségmutató a római katolikus egyházban az Eucharisztia ünnepélyes megmutatására szolgáló liturgikus kegytárgy, elnevezése a latin monstro („megmutatni”) igéből származik, másként ostensoriumnak is hívják. A szentségmutatók 1264-től, az Úrnapja egyházi ünnepe megtartásának IV. Orbán pápa (1261-1264) általi bevezetése után kerültek használatba a körmenet és a szentségimádás során. A szendrői monstranciát jegyzi a nemzetközi szakirodalom. 1987-ben szerepelt a Budapesti Történeti Múzeum Művészet Zsigmond király korában, majd 1999-ben a brüsszeli Hungaria Regia, valamint a 2006-os luxemburigi Sigismundus, Rex et Imperator című kiállításokon. (hu)
- A 15. századi magyar gótikus ötvösművészet egyik jelentős, Luxemburgi Zsigmond korabeli, fennmaradt műtárgya a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításának részét képező szendrői monstrancia. A monstrancia, magyarul Úrmutató vagy szentségmutató a római katolikus egyházban az Eucharisztia ünnepélyes megmutatására szolgáló liturgikus kegytárgy, elnevezése a latin monstro („megmutatni”) igéből származik, másként ostensoriumnak is hívják. A szentségmutatók 1264-től, az Úrnapja egyházi ünnepe megtartásának IV. Orbán pápa (1261-1264) általi bevezetése után kerültek használatba a körmenet és a szentségimádás során. A szendrői monstranciát jegyzi a nemzetközi szakirodalom. 1987-ben szerepelt a Budapesti Történeti Múzeum Művészet Zsigmond király korában, majd 1999-ben a brüsszeli Hungaria Regia, valamint a 2006-os luxemburigi Sigismundus, Rex et Imperator című kiállításokon. (hu)
|
