| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Szent Katalin-kolostor (arabul: دير القدّيسة كاترينا, görögül: Μονὴ τῆς Ἁγίας Αἰκατερίνης, Monì tìs Agìas Ekaterìnis) Egyiptomban a Sínai-félszigeten, a Sínai-hegy (Hóreb-hegy) csúcsának lábánál fekszik. Az ószövetségi feljegyzések szerint itt, a hegyen kapta meg Mózes a törvény tábláit. A hegyet a muzulmánok Dzsebel Musza néven ismerik és tisztelik. Az egész terület az ábrahámi vallások számára szent hely.2002 óta szerepel az UNESCO kulturális világörökségek listáján. A görög ortodox kolostort 550 körül alapították és ez a világ egyik legrégebbi, folyamatosan eredeti feladatkörében működő kolostora. A kolostor előtt kápolna állt itt, amelyet a 4. század elején Heléna császárnő építtetett, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Mózes az égő csipkebokrot látta. Mózes később a közeli hegyen kapta meg a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat. A hely a keresztények között hamar zarándokhellyé vált és a 6. században I. Iusztinianosz bizánci császár parancsára megerősített kolostort építettek erődszerű falakkal körbevéve, hogy megvédjék a szerzeteseket és a zarándokokat a fosztogatóktól. Az épületegyüttest csak valamivel ezután szentelték Alexandriai Szent Katalinnak. A bonyolult elrendezésű, útvesztőre hasonlító kolostor falai és épületei a bizánci építészet jelentős alkotásai. A kolostor legfontosabb részei, a 6. századból származó bazilika és az úgynevezett „Égő csipkebokor-kápolna” különösebb károsodás nélkül, jó állapotban maradtak fenn. A kolostorban felbecsülhetetlen értékű kora keresztény kéziratokat és ikonokat őriznek, valamint egy Jézus színeváltozását ábrázoló, szintén a korai kereszténység korából származó mozaikot. A kolostorban lakó közösségek mindig igyekeztek szoros kapcsolatot ápolni a körülöttük élő muszlimokkal. Ennek bizonyítéka egy 623-ból származó, Mohamed próféta aláírását viselő dokumentum, ami felmenti a szerzeteseket a katonai szolgálat és az adófizetés alól. Viszonzásul a kolostor területén egy kápolnát mecsetté alakítottak át, ami azóta is muszlim imahelyként működik. (hu)
- A Szent Katalin-kolostor (arabul: دير القدّيسة كاترينا, görögül: Μονὴ τῆς Ἁγίας Αἰκατερίνης, Monì tìs Agìas Ekaterìnis) Egyiptomban a Sínai-félszigeten, a Sínai-hegy (Hóreb-hegy) csúcsának lábánál fekszik. Az ószövetségi feljegyzések szerint itt, a hegyen kapta meg Mózes a törvény tábláit. A hegyet a muzulmánok Dzsebel Musza néven ismerik és tisztelik. Az egész terület az ábrahámi vallások számára szent hely.2002 óta szerepel az UNESCO kulturális világörökségek listáján. A görög ortodox kolostort 550 körül alapították és ez a világ egyik legrégebbi, folyamatosan eredeti feladatkörében működő kolostora. A kolostor előtt kápolna állt itt, amelyet a 4. század elején Heléna császárnő építtetett, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Mózes az égő csipkebokrot látta. Mózes később a közeli hegyen kapta meg a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat. A hely a keresztények között hamar zarándokhellyé vált és a 6. században I. Iusztinianosz bizánci császár parancsára megerősített kolostort építettek erődszerű falakkal körbevéve, hogy megvédjék a szerzeteseket és a zarándokokat a fosztogatóktól. Az épületegyüttest csak valamivel ezután szentelték Alexandriai Szent Katalinnak. A bonyolult elrendezésű, útvesztőre hasonlító kolostor falai és épületei a bizánci építészet jelentős alkotásai. A kolostor legfontosabb részei, a 6. századból származó bazilika és az úgynevezett „Égő csipkebokor-kápolna” különösebb károsodás nélkül, jó állapotban maradtak fenn. A kolostorban felbecsülhetetlen értékű kora keresztény kéziratokat és ikonokat őriznek, valamint egy Jézus színeváltozását ábrázoló, szintén a korai kereszténység korából származó mozaikot. A kolostorban lakó közösségek mindig igyekeztek szoros kapcsolatot ápolni a körülöttük élő muszlimokkal. Ennek bizonyítéka egy 623-ból származó, Mohamed próféta aláírását viselő dokumentum, ami felmenti a szerzeteseket a katonai szolgálat és az adófizetés alól. Viszonzásul a kolostor területén egy kápolnát mecsetté alakítottak át, ami azóta is muszlim imahelyként működik. (hu)
|
| dbo:country
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 5232 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:date
|
- 20180308231701 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:hosszúságiFok
| |
| prop-hu:hosszúságiÍvmásodperc
| |
| prop-hu:hosszúságiÍvperc
| |
| prop-hu:isbn
| |
| prop-hu:kategória
|
- Kulturális világörökségi helyszínek (hu)
- Kulturális világörökségi helyszínek (hu)
|
| prop-hu:kép
|
- Katharinenkloster_Sinai_BW_2.jpg (hu)
- Katharinenkloster_Sinai_BW_2.jpg (hu)
|
| prop-hu:last
| |
| prop-hu:név
|
- Szent Katalin-kolostor (hu)
- Szent Katalin-kolostor (hu)
|
| prop-hu:ország
|
- Egyiptom (hu)
- Egyiptom (hu)
|
| prop-hu:pozíciósTérkép
|
- Egyiptom (hu)
- Egyiptom (hu)
|
| prop-hu:publisher
|
- Partvonal Kiadó (hu)
- National Geographic. Geographia Kiadó (hu)
- Partvonal Kiadó (hu)
- National Geographic. Geographia Kiadó (hu)
|
| prop-hu:szélességiFok
| |
| prop-hu:szélességiÍvmásodperc
| |
| prop-hu:szélességiÍvperc
| |
| prop-hu:szövegPozíciója
| |
| prop-hu:title
|
- Egyiptom (hu)
- Világörökség (hu)
- Egyiptom (hu)
- Világörökség (hu)
|
| prop-hu:típus
|
- Kulturális helyszín (hu)
- Kulturális helyszín (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 2008 (xsd:integer)
- 2010 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:label
|
- Szent Katalin-kolostor (hu)
- Szent Katalin-kolostor (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| foaf:name
|
- Szent Katalin-kolostor (hu)
- Szent Katalin-kolostor (hu)
|
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:felirat
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
