| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig. A gyakori trónviszályok idején birtoklása nagy előnyt biztosított a királyi hatalomért folytatott harcban. A Szent Korona állami jelképi funkciójára épült a Szent Korona-tan, a magyar államjog fejlődésének egyik kiindulópontja. Ez a magyar alkotmányosság alapja volt az Anjou-kor végétől egészen a második világháború végéig. A tan szerint az ország alaptörvényének és jogrendszerének végső forrása a Szent Korona, és mint jogi személy, a Magyar Államnak felel meg. A történelmi hagyomány szerint I. István király a halála előtti napon, 1038. augusztus 14-én a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. Ezzel elkezdődött az a történelmi folyamat, amelynek során a Magyar Királyság koronázási ékszeréből a magyar államiság jelképe lett. Hasonló, de máig élő jogi vonatkozásokat is tartalmazó koncepció épült ki a brit korona körül.A korona az angol jog szerint olyan jogi személyiségű örökíthető hivatal (corporation sole), amely a végrehajtó hatalom jogi megtestesülését képviseli. A koronák mint tárgyak (mint az angol vagy a skót koronaékszerek) a „Korona” tulajdonát képezik és nem az uralkodóét. A „Korona” egy absztrakt metonimikus képzet, amely a kormány létezésének jogi alapját biztosítja. A magyar hagyományban sok évszázadon át Szent István koronájaként tartották számon, külföldön sokfelé ma is így nevezik. A Szent Korona tudományos kutatásának két évszázados története és az elvégzett ötvösszakmai vizsgálatok nyomán a tudományos közösség számára viszonylag elfogadottá vált, hogy a ma vizsgálható korona két különböző tárgy, azaz a „görög korona” (Corona Graeca) és az úgynevezett „latin korona” (Corona Latina) egyesítéséből jött létre, mely utóbbi nem feltétlenül korona, hanem valami más kegytárgy is lehetett. Az összeillesztés minősége messze elmarad az egyes részek ötvösszakmai színvonalától. A két részt III. Béla (1172–1196) korában állították össze Magyarországon. A két összetevő pontos származásáról, eredeti rendeltetéséről azonban még nem alakult ki teljes tudományos konszenzus. Az elfogadott elmélet egyelőre teljesen figyelmen kívül hagyja azokat az elképzeléseket, amelyek szerint a korona egységes tervezésű, sosem állt két önálló darabból, és a szegecses összeillesztés a lehető legjobb, legcélszerűbb megoldás. A Szent Korona jelentőségét fémjelzi az az általánosan elfogadott szokásjog, miszerint csak az lehetett Magyarország törvényes uralkodója, akit a bizonyos három feltétel teljesítésével avattak királlyá. Eszerint csak a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában az esztergomi érsek által celebrált misén a Szent Koronával hitelesített koronázás számított érvényesnek. (hu)
- A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig. A gyakori trónviszályok idején birtoklása nagy előnyt biztosított a királyi hatalomért folytatott harcban. A Szent Korona állami jelképi funkciójára épült a Szent Korona-tan, a magyar államjog fejlődésének egyik kiindulópontja. Ez a magyar alkotmányosság alapja volt az Anjou-kor végétől egészen a második világháború végéig. A tan szerint az ország alaptörvényének és jogrendszerének végső forrása a Szent Korona, és mint jogi személy, a Magyar Államnak felel meg. A történelmi hagyomány szerint I. István király a halála előtti napon, 1038. augusztus 14-én a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. Ezzel elkezdődött az a történelmi folyamat, amelynek során a Magyar Királyság koronázási ékszeréből a magyar államiság jelképe lett. Hasonló, de máig élő jogi vonatkozásokat is tartalmazó koncepció épült ki a brit korona körül.A korona az angol jog szerint olyan jogi személyiségű örökíthető hivatal (corporation sole), amely a végrehajtó hatalom jogi megtestesülését képviseli. A koronák mint tárgyak (mint az angol vagy a skót koronaékszerek) a „Korona” tulajdonát képezik és nem az uralkodóét. A „Korona” egy absztrakt metonimikus képzet, amely a kormány létezésének jogi alapját biztosítja. A magyar hagyományban sok évszázadon át Szent István koronájaként tartották számon, külföldön sokfelé ma is így nevezik. A Szent Korona tudományos kutatásának két évszázados története és az elvégzett ötvösszakmai vizsgálatok nyomán a tudományos közösség számára viszonylag elfogadottá vált, hogy a ma vizsgálható korona két különböző tárgy, azaz a „görög korona” (Corona Graeca) és az úgynevezett „latin korona” (Corona Latina) egyesítéséből jött létre, mely utóbbi nem feltétlenül korona, hanem valami más kegytárgy is lehetett. Az összeillesztés minősége messze elmarad az egyes részek ötvösszakmai színvonalától. A két részt III. Béla (1172–1196) korában állították össze Magyarországon. A két összetevő pontos származásáról, eredeti rendeltetéséről azonban még nem alakult ki teljes tudományos konszenzus. Az elfogadott elmélet egyelőre teljesen figyelmen kívül hagyja azokat az elképzeléseket, amelyek szerint a korona egységes tervezésű, sosem állt két önálló darabból, és a szegecses összeillesztés a lehető legjobb, legcélszerűbb megoldás. A Szent Korona jelentőségét fémjelzi az az általánosan elfogadott szokásjog, miszerint csak az lehetett Magyarország törvényes uralkodója, akit a bizonyos három feltétel teljesítésével avattak királlyá. Eszerint csak a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában az esztergomi érsek által celebrált misén a Szent Koronával hitelesített koronázás számított érvényesnek. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 96289 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:ann
| |
| prop-hu:ass
|
- ford. Mollay Károly (hu)
- ford. Mollay Károly (hu)
|
| prop-hu:authorlink
|
- Benda Kálmán (hu)
- Bertényi Iván (hu)
- Katona Tamás (hu)
- Tóth Endre (hu)
- Bóna István (hu)
- Benda Kálmán (hu)
- Bertényi Iván (hu)
- Katona Tamás (hu)
- Tóth Endre (hu)
- Bóna István (hu)
|
| prop-hu:cím
|
- A Thousand Years of Christianity in Hungary – Hungariae Christianae Millennium (hu)
- A magyar Szent Korona és a Szentkorona-tan az ezredfordulón (hu)
- A Thousand Years of Christianity in Hungary – Hungariae Christianae Millennium (hu)
- A magyar Szent Korona és a Szentkorona-tan az ezredfordulón (hu)
|
| prop-hu:fejezetcím
|
- The Holy Crown and Coronation Insignia (hu)
- A Szentkorona-eszme és története (hu)
- A magyar Szent Koronáról (hu)
- Szakrális világközösség (hu)
- Szemelvények a Szentkorona-tan visszhangjáról a külföldi szakirodalmi forrásokban (hu)
- The Holy Crown and Coronation Insignia (hu)
- A Szentkorona-eszme és története (hu)
- A magyar Szent Koronáról (hu)
- Szakrális világközösség (hu)
- Szemelvények a Szentkorona-tan visszhangjáról a külföldi szakirodalmi forrásokban (hu)
|
| prop-hu:fejezetszerző
| |
| prop-hu:first
|
- István (hu)
- Kálmán (hu)
- Tamás (hu)
- Iván (hu)
- Endre (hu)
- István (hu)
- Kálmán (hu)
- Tamás (hu)
- Iván (hu)
- Endre (hu)
|
| prop-hu:hely
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 963092563 (xsd:integer)
- 963140305 (xsd:integer)
- 963831267 (xsd:integer)
- 9630072491 (xsd:decimal)
- 9630941546 (xsd:decimal)
- 9632071980 (xsd:decimal)
- 9633610818 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:kiadó
|
- Hungarian Catholic Episcopal Conference (hu)
- Szent István Társulat (hu)
- Hungarian Catholic Episcopal Conference (hu)
- Szent István Társulat (hu)
|
| prop-hu:last
|
- Tóth (hu)
- Katona (hu)
- Benda (hu)
- Bertényi (hu)
- Bóna (hu)
- Tóth (hu)
- Katona (hu)
- Benda (hu)
- Bertényi (hu)
- Bóna (hu)
|
| prop-hu:loc
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
| prop-hu:others
| |
| prop-hu:publisher
|
- Magvető (hu)
- Helikon (hu)
- Kossuth (hu)
- MTA Történettudományi Intézete (hu)
- Magvető (hu)
- Helikon (hu)
- Kossuth (hu)
- MTA Történettudományi Intézete (hu)
|
| prop-hu:red
|
- Magyar Helikon (hu)
- Magyar Helikon (hu)
|
| prop-hu:subtit
|
- Kottanner Jánosné emlékirata 1439–1440 (hu)
- Kottanner Jánosné emlékirata 1439–1440 (hu)
|
| prop-hu:szerző
|
- Cséfalvay Pál (hu)
- Maria Antonietta De Angelis (hu)
- Zombori István (hu)
- Tóth Zoltán József (hu)
- Cséfalvay Pál (hu)
- Maria Antonietta De Angelis (hu)
- Zombori István (hu)
- Tóth Zoltán József (hu)
|
| prop-hu:tit
|
- A korona elrablása (hu)
- A korona elrablása (hu)
|
| prop-hu:title
|
- A korona kilenc évszázada (hu)
- A magyar Szent Korona. Királyok és koronázások (hu)
- A magyar korona regénye (hu)
- A magyar korona története (hu)
- A magyarok és Európa a 9-10. században (hu)
- A korona kilenc évszázada (hu)
- A magyar Szent Korona. Királyok és koronázások (hu)
- A magyar korona regénye (hu)
- A magyar korona története (hu)
- A magyarok és Európa a 9-10. században (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1979 (xsd:integer)
- 1986 (xsd:integer)
- 1999 (xsd:integer)
- 2000 (xsd:integer)
|
| prop-hu:év
|
- 1999 (xsd:integer)
- 2001 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Szent Korona (hu)
- Szent Korona (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
