| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Szent Korona-tan (változó formákban is használva: Szentkorona-tan, szentkorona-eszme, szentkoronatan) az a középkorban kialakult magyar hagyomány, amely az addig még nem létező államelméletet pótolva, a Szent Korona „testének” elképzelésében hozta létre a király személyétől független magyar államiság fogalmát, amelynek része, „tagja” volt – maga az uralkodó mellett – egyrészt a Magyar Királyság területe, másrészt pedig az uralkodó osztály. Ez az eszmerendszer hosszú időn keresztül Magyarország történelmi, íratlan alkotmányának alapját képezte, erre épült a magyar állam eszméje. A korona elvont fogalmának kialakulása után, azon kezdetben Nyugat-Európában és Magyarországon egyaránt az uralkodót értették, majd a feudális nagyurak megerősödésével a korona fogalma kiterjedt rájuk is, a korabeli organikus szemlélet szerint a „korona tagjává” váltak. A világi és egyházi főurak hatalma időnként odáig terjedt, hogy a korona fogalmát függetleníteni tudták az uralkodótól, mintegy szembeállították vele. Az erősebb uralkodók viszont a koronának a szűkebben vett, csak a királyra vonatkozó értelmezését tudták erősíteni. A 14. században tovább szélesedett a Szent Korona értelmezése, és annak fogalmába belekerültek a bárók mellett általában a nemesek, a köznemesség is. Ezt a felfogást a 16. században Werbőczy István a Tripartitumban rögzítette három évszázadra. Aztán az 1848-as jobbágyfelszabadítás eredményeképpen elméletileg minden magyar állampolgár a „Szent Korona tagjává” vált. Az első világháború után a Szent Korona tana segített ébren tartani a területi revízió reményét, ezért mind a legitimista erők, mind a szabad királyválasztás Horthy Miklós kormányzó köré tömörülő hívei gyakran hivatkoztak rá. A második világháború után a szentkorona-tan szinte kizárólag az emigrációban élt tovább. A magyar királyi korona 1978-as visszaadása után Magyarországon újra megélénkült a téma iránti érdeklődés, és – különösen a rendszerváltás után – új, misztikus elméletek is fejlődésnek indultak. Ezeknek az egymástól is sokban különböző elképzeléseknek a közös vonása, hogy a Szent Korona tanát egyedülálló magyar jelenségnek tartják, ami az ősi magyar társadalomban gyökerezik, és a Szent István által Szűz Máriának felajánlott magyar korona révén jogot biztosít a magyarságnak a Kárpát-medence birtoklására. (hu)
- A Szent Korona-tan (változó formákban is használva: Szentkorona-tan, szentkorona-eszme, szentkoronatan) az a középkorban kialakult magyar hagyomány, amely az addig még nem létező államelméletet pótolva, a Szent Korona „testének” elképzelésében hozta létre a király személyétől független magyar államiság fogalmát, amelynek része, „tagja” volt – maga az uralkodó mellett – egyrészt a Magyar Királyság területe, másrészt pedig az uralkodó osztály. Ez az eszmerendszer hosszú időn keresztül Magyarország történelmi, íratlan alkotmányának alapját képezte, erre épült a magyar állam eszméje. A korona elvont fogalmának kialakulása után, azon kezdetben Nyugat-Európában és Magyarországon egyaránt az uralkodót értették, majd a feudális nagyurak megerősödésével a korona fogalma kiterjedt rájuk is, a korabeli organikus szemlélet szerint a „korona tagjává” váltak. A világi és egyházi főurak hatalma időnként odáig terjedt, hogy a korona fogalmát függetleníteni tudták az uralkodótól, mintegy szembeállították vele. Az erősebb uralkodók viszont a koronának a szűkebben vett, csak a királyra vonatkozó értelmezését tudták erősíteni. A 14. században tovább szélesedett a Szent Korona értelmezése, és annak fogalmába belekerültek a bárók mellett általában a nemesek, a köznemesség is. Ezt a felfogást a 16. században Werbőczy István a Tripartitumban rögzítette három évszázadra. Aztán az 1848-as jobbágyfelszabadítás eredményeképpen elméletileg minden magyar állampolgár a „Szent Korona tagjává” vált. Az első világháború után a Szent Korona tana segített ébren tartani a területi revízió reményét, ezért mind a legitimista erők, mind a szabad királyválasztás Horthy Miklós kormányzó köré tömörülő hívei gyakran hivatkoztak rá. A második világháború után a szentkorona-tan szinte kizárólag az emigrációban élt tovább. A magyar királyi korona 1978-as visszaadása után Magyarországon újra megélénkült a téma iránti érdeklődés, és – különösen a rendszerváltás után – új, misztikus elméletek is fejlődésnek indultak. Ezeknek az egymástól is sokban különböző elképzeléseknek a közös vonása, hogy a Szent Korona tanát egyedülálló magyar jelenségnek tartják, ami az ősi magyar társadalomban gyökerezik, és a Szent István által Szűz Máriának felajánlott magyar korona révén jogot biztosít a magyarságnak a Kárpát-medence birtoklására. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 54195 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:author
|
- Bartoniek Emma (hu)
- Kiss Géza (hu)
- Timon Ákos (hu)
- Bartoniek Emma (hu)
- Kiss Géza (hu)
- Timon Ákos (hu)
|
| prop-hu:authorlink
|
- Bertényi Iván (hu)
- Bartoniek Emma (hu)
- Eckhart Ferenc (hu)
- Werbőczy István (hu)
- Timon Ákos (hu)
- Bertényi Iván (hu)
- Bartoniek Emma (hu)
- Eckhart Ferenc (hu)
- Werbőczy István (hu)
- Timon Ákos (hu)
|
| prop-hu:cím
|
- The Hungarian State 1000–2000 (hu)
- A magyar Szent Korona és a Szentkorona-tan az ezredfordulón (hu)
- The Hungarian State 1000–2000 (hu)
- A magyar Szent Korona és a Szentkorona-tan az ezredfordulón (hu)
|
| prop-hu:fejezetcím
|
- A Szentkorona-eszme és története (hu)
- A magyar Szent Koronáról (hu)
- Szakrális világközösség (hu)
- The doctrine of the holy crown (hu)
- Szemelvények a Szentkorona-tan visszhangjáról a külföldi szakirodalmi forrásokban (hu)
- A Szentkorona-eszme és története (hu)
- A magyar Szent Koronáról (hu)
- Szakrális világközösség (hu)
- The doctrine of the holy crown (hu)
- Szemelvények a Szentkorona-tan visszhangjáról a külföldi szakirodalmi forrásokban (hu)
|
| prop-hu:fejezetszerző
| |
| prop-hu:first
|
- István (hu)
- Iván (hu)
- József (hu)
- Ferenc (hu)
- István (hu)
- Iván (hu)
- József (hu)
- Ferenc (hu)
|
| prop-hu:hely
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 963053858 (xsd:integer)
- 963092563 (xsd:integer)
- 9630544784 (xsd:decimal)
- 9632067460 (xsd:decimal)
- 9633610818 (xsd:decimal)
- 9633796830 (xsd:decimal)
- 9639191795 (xsd:decimal)
- 9639428515 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:kiadó
|
- Szent István Társulat (hu)
- Korona (hu)
- Szent István Társulat (hu)
- Korona (hu)
|
| prop-hu:last
|
- Kardos (hu)
- Bertényi (hu)
- Eckhart (hu)
- Werbőczy (hu)
- Kardos (hu)
- Bertényi (hu)
- Eckhart (hu)
- Werbőczy (hu)
|
| prop-hu:publisher
|
- Akadémiai (hu)
- Kossuth (hu)
- A Magyar Történelmi Társulat kiadása – Akadémia Kiadó, Budapest (hu)
- Attraktor (hu)
- Osiris (hu)
- Farkas Lőrinc Imre (hu)
- Grill, Budapest (hu)
- Akadémiai (hu)
- Kossuth (hu)
- A Magyar Történelmi Társulat kiadása – Akadémia Kiadó, Budapest (hu)
- Attraktor (hu)
- Osiris (hu)
- Farkas Lőrinc Imre (hu)
- Grill, Budapest (hu)
|
| prop-hu:szerző
|
- Gergely András (hu)
- Máthé Gábor (hu)
- Tóth Zoltán József (hu)
- Gergely András (hu)
- Máthé Gábor (hu)
- Tóth Zoltán József (hu)
|
| prop-hu:title
|
- A magyar korona története (hu)
- A magyar királykoronázások története (hu)
- Magyar alkotmány- és jogtörténet (hu)
- A magyar alkotmány- és jogtörténet Compendiuma (hu)
- A szentkorona-eszme története (hu)
- A szentkorona-tan története (hu)
- Hármaskönyv (hu)
- A magyar korona története (hu)
- A magyar királykoronázások története (hu)
- Magyar alkotmány- és jogtörténet (hu)
- A magyar alkotmány- és jogtörténet Compendiuma (hu)
- A szentkorona-eszme története (hu)
- A szentkorona-tan története (hu)
- Hármaskönyv (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1919 (xsd:integer)
- 1985 (xsd:integer)
- 1986 (xsd:integer)
- 1987 (xsd:integer)
- 2000 (xsd:integer)
- 2003 (xsd:integer)
- 2006 (xsd:integer)
|
| prop-hu:év
|
- 1999 (xsd:integer)
- 2000 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Szent Korona-tan (hu)
- Szent Korona-tan (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
