| dbo:abstract
|
- A kolozsvári Szent Mihály-templom Erdély második legnagyobb alapterületű temploma (a brassói Fekete templom után), amely Kolozsvár főterén, a hajdani Nagypiacon áll. A római katolikus templomot 1556-tól rövid ideig a lutheránusok és reformátusok, 1559-től kezdve 150 évig pedig az unitáriusok használták, 1716-ban Habsburg hatalmi döntéssel kapták vissza a római katolikus vallású hívek. Legtöbbször benne tartották a Kolozsvárra összehívott országgyűléseket. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-A-07469 sorszámon szerepel. 76 méteres tornya (a kereszttel együtt 80 méter) a legmagasabb erdélyi templomtorony. Kelemen Lajos szerint „Kolozsvár legrégibb építészeti műemlékei közül nagyságra, korra, történelmi és művészettörténeti jelentőségre övé az elsőség.” Művészetében az észak-magyarországi stílus hatása ismerhető fel, de sok részletében az erdélyi helyi jegyek mutatkoznak. (hu)
- A kolozsvári Szent Mihály-templom Erdély második legnagyobb alapterületű temploma (a brassói Fekete templom után), amely Kolozsvár főterén, a hajdani Nagypiacon áll. A római katolikus templomot 1556-tól rövid ideig a lutheránusok és reformátusok, 1559-től kezdve 150 évig pedig az unitáriusok használták, 1716-ban Habsburg hatalmi döntéssel kapták vissza a római katolikus vallású hívek. Legtöbbször benne tartották a Kolozsvárra összehívott országgyűléseket. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-A-07469 sorszámon szerepel. 76 méteres tornya (a kereszttel együtt 80 méter) a legmagasabb erdélyi templomtorony. Kelemen Lajos szerint „Kolozsvár legrégibb építészeti műemlékei közül nagyságra, korra, történelmi és művészettörténeti jelentőségre övé az elsőség.” Művészetében az észak-magyarországi stílus hatása ismerhető fel, de sok részletében az erdélyi helyi jegyek mutatkoznak. (hu)
|
