| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Balaton-felvidéki Nemzeti Park törzs területéhez tartozó Káli-medencének kiemelkedő természeti értékei a Szentbékkállai-kőtenger kövei. A sziklák a Pannon-tengerből emelkedtek ki a Káli-medencében fekvő Szentbékkálla falu szomszédságában. Létrejötte a hajdani vulkanikus utóműködésnek köszönhető, amelynek hatására a feltörő hévizes források a Pannon-tenger lerakódott fehér homokját cementálták, így jött létre a ma is látható kemény, szilícium-dioxid kőzetanyag. A folyamatos erózió során, elsősorban a pleisztocén kor időjárásának hatására változatos kőformák jöttek létre, amelyek a mai turistalátványosság alapját képezik. Az egyedülálló geológiai formakincs beleékelődik az Országos Kéktúra útvonalába Badacsonytördemic és Nagyvázsony között Egyik közismert, gigantikus kőtömb a Kelemen-kőnek keresztelt ingókő, amelyet egyesült erővel képesek billegtetni a látogatók, mivel a csak három ponton nyugvó monstrum valójában egy tíz tonnás kőpad. A természetvédelmi terület mintegy védeni látszik nemcsak az itt élő flórát és faunát, de magukat a szinte eredeti épségükben megmaradt köveket is. A kőtenger nagyobb vonzáskörzetében ugyanis a sziklákból előszeretettel készítettek malomköveket egészen a 19. századig bezárólag és ezért errefelé gyérebb a kőóriások száma. A szomszédos Kővágóörs is ennek a „kőkitermelésnek” köszönheti nevét. Ugyanitt a falu házait is a biztos alapot nyújtó kőhátakra építették, amely kőmonstrumok olykor még a szobákban is utat törtek maguknak. A Szentbékkállai-kőtenger a Káli-medence legértékesebb geológiai kincse. (hu)
- A Balaton-felvidéki Nemzeti Park törzs területéhez tartozó Káli-medencének kiemelkedő természeti értékei a Szentbékkállai-kőtenger kövei. A sziklák a Pannon-tengerből emelkedtek ki a Káli-medencében fekvő Szentbékkálla falu szomszédságában. Létrejötte a hajdani vulkanikus utóműködésnek köszönhető, amelynek hatására a feltörő hévizes források a Pannon-tenger lerakódott fehér homokját cementálták, így jött létre a ma is látható kemény, szilícium-dioxid kőzetanyag. A folyamatos erózió során, elsősorban a pleisztocén kor időjárásának hatására változatos kőformák jöttek létre, amelyek a mai turistalátványosság alapját képezik. Az egyedülálló geológiai formakincs beleékelődik az Országos Kéktúra útvonalába Badacsonytördemic és Nagyvázsony között Egyik közismert, gigantikus kőtömb a Kelemen-kőnek keresztelt ingókő, amelyet egyesült erővel képesek billegtetni a látogatók, mivel a csak három ponton nyugvó monstrum valójában egy tíz tonnás kőpad. A természetvédelmi terület mintegy védeni látszik nemcsak az itt élő flórát és faunát, de magukat a szinte eredeti épségükben megmaradt köveket is. A kőtenger nagyobb vonzáskörzetében ugyanis a sziklákból előszeretettel készítettek malomköveket egészen a 19. századig bezárólag és ezért errefelé gyérebb a kőóriások száma. A szomszédos Kővágóörs is ennek a „kőkitermelésnek” köszönheti nevét. Ugyanitt a falu házait is a biztos alapot nyújtó kőhátakra építették, amely kőmonstrumok olykor még a szobákban is utat törtek maguknak. A Szentbékkállai-kőtenger a Káli-medence legértékesebb geológiai kincse. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 3585 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:elhelyezkedése
| |
| prop-hu:hosszúságiFok
| |
| prop-hu:kép
|
- Szentbékkállai kőtenger.JPG (hu)
- Szentbékkállai kőtenger.JPG (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- Szentbékkállai kőtenger (hu)
- Szentbékkállai kőtenger (hu)
|
| prop-hu:legközelebbiVáros
| |
| prop-hu:név
|
- Szentbékkállai-kőtenger (hu)
- Szentbékkállai-kőtenger (hu)
|
| prop-hu:ország
| |
| prop-hu:pozíciósTérkép
|
- Magyarország (hu)
- Magyarország (hu)
|
| prop-hu:szélességiFok
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| rdfs:label
|
- Szentbékkállai-kőtenger (hu)
- Szentbékkállai-kőtenger (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
