| dbo:abstract
|
- A Szentendrei-sziget egy dunai sziget a Dunakanyar (Kismaros) és Budapest között, amit keletről a folyó főága, nyugatról a Szentendrei-Duna fog közre. Az Árpád korban a Rosd nemzetség birtoka, Rosd-szigetnek is nevezték. Hosszúsága 31 kilométer, átlagos szélessége 3,5 (Tahitótfalu és a váci rév között) és 2,3 kilométer között változik; területe mintegy 56 négyzetkilométer. Felszínének tengerszint feletti magassága 100-124 méter. A szigeten szántóföldek, gyümölcsösök, szőlősök vannak, de legnagyobb jelentőségét az adja, hogy itt található Budapest és a közeli települések legfőbb ivóvízbázisa. Parti szűrési kútjai napi 600 000 köbméter kiváló minőségű ivóvizet szolgáltatnak. A szigetet határoló mindkét folyóágban néhány kisebb sziget is található, ezek többnyire beépítetlenek, területüket leginkább galériaerdő borítja, de a Lupa-sziget üdülőterületnek minősül. (hu)
- A Szentendrei-sziget egy dunai sziget a Dunakanyar (Kismaros) és Budapest között, amit keletről a folyó főága, nyugatról a Szentendrei-Duna fog közre. Az Árpád korban a Rosd nemzetség birtoka, Rosd-szigetnek is nevezték. Hosszúsága 31 kilométer, átlagos szélessége 3,5 (Tahitótfalu és a váci rév között) és 2,3 kilométer között változik; területe mintegy 56 négyzetkilométer. Felszínének tengerszint feletti magassága 100-124 méter. A szigeten szántóföldek, gyümölcsösök, szőlősök vannak, de legnagyobb jelentőségét az adja, hogy itt található Budapest és a közeli települések legfőbb ivóvízbázisa. Parti szűrési kútjai napi 600 000 köbméter kiváló minőségű ivóvizet szolgáltatnak. A szigetet határoló mindkét folyóágban néhány kisebb sziget is található, ezek többnyire beépítetlenek, területüket leginkább galériaerdő borítja, de a Lupa-sziget üdülőterületnek minősül. (hu)
|
