Property Value
dbo:abstract
  • 1969-ben az akkor még Színház- és Filmművészeti Főiskola (ma: SzFE) hallgatói – élükön az akkor még ugyancsak főiskolás, mára országos és európai hírű rendező Zsámbéki Gáborral – úgy gondolták, hogy Szentendre főterén színházi előadásokat kellene tartani. A város zárt főtere, a térbe futó utcák torkolatai, a XVIII. századi polgárházak, mint természetes díszletek, és a hely szelleme adottak voltak, csak meg kellett találni a hozzáillő színházat, az igazán jól csak itt érvényesülő darabokat és az értő rendezőket és színészeket. A kezdeményezést több neves színházi szakember is támogatta és Békés András a Magyar Állami Operaház kiváló rendezője, és a főiskola tanára az új színházi létesítmény megvalósítási programjának élére állt. A szabadtéri játékok végleges neve is megszületett: Szentendrei Teátrum. 1969 nyarán mutatták be az emlékezetessé lett Comico-tragoedia és a még híresebb Pikko Hertzeg és Jutka Perzsi című darabokat Békés András rendezésében. A legendás hírű előadások zenei vezetője Oberfrank Géza karmester, a Magyar Állami Operaház későbbi főzeneigazgatója volt. A Pikko hertzeghez és a Szüzesség aczél tüköréhez Vujicsics Tihamér komponált zenét. A főszerepeket Sztankay István, Szabó Gyula, Mádi Szabó Gábor, Konrád Antal, Psota Irén, Básti Lajos játszotta; de az epizodisták és statiszták is olyan kiváló színészek voltak, mint Cserhalmi György, Maros Gábor, Hámori Ildikó, Székhelyi József, Szacsvay László, Valló Péter, Ascher Tamás, később Hegedűs D. Géza. Ezután egymást követték a további nagy sikerű előadások, a Botcsinálta bölcsek, a Vízkereszt, vagy amit akartok, a Tévedések vígjátéka, a La Mancha lovagja, a Dundo Maroje. Majd következtek az operák: A szerelmi bájital, a Hamupipőke, a Don Pasquale, a Figaró házassága, kiváló és közismert-közkedvelt énekművészekkel, mint Gregor József, Zempléni Mária, Sudlik Mária, és sokan mások. A Szentendrei Teátrum a Szentendrei Nyár című rendezvény keretei között várja a közönséget a három helyszínen, évente két-három új bemutatóval, zenés, prózai és táncszínházi előadásokkal, vendégelőadásokkal, vasárnap délelőttönként pedig gyerekműsorokkal június végétől augusztus végéig. (hu)
  • 1969-ben az akkor még Színház- és Filmművészeti Főiskola (ma: SzFE) hallgatói – élükön az akkor még ugyancsak főiskolás, mára országos és európai hírű rendező Zsámbéki Gáborral – úgy gondolták, hogy Szentendre főterén színházi előadásokat kellene tartani. A város zárt főtere, a térbe futó utcák torkolatai, a XVIII. századi polgárházak, mint természetes díszletek, és a hely szelleme adottak voltak, csak meg kellett találni a hozzáillő színházat, az igazán jól csak itt érvényesülő darabokat és az értő rendezőket és színészeket. A kezdeményezést több neves színházi szakember is támogatta és Békés András a Magyar Állami Operaház kiváló rendezője, és a főiskola tanára az új színházi létesítmény megvalósítási programjának élére állt. A szabadtéri játékok végleges neve is megszületett: Szentendrei Teátrum. 1969 nyarán mutatták be az emlékezetessé lett Comico-tragoedia és a még híresebb Pikko Hertzeg és Jutka Perzsi című darabokat Békés András rendezésében. A legendás hírű előadások zenei vezetője Oberfrank Géza karmester, a Magyar Állami Operaház későbbi főzeneigazgatója volt. A Pikko hertzeghez és a Szüzesség aczél tüköréhez Vujicsics Tihamér komponált zenét. A főszerepeket Sztankay István, Szabó Gyula, Mádi Szabó Gábor, Konrád Antal, Psota Irén, Básti Lajos játszotta; de az epizodisták és statiszták is olyan kiváló színészek voltak, mint Cserhalmi György, Maros Gábor, Hámori Ildikó, Székhelyi József, Szacsvay László, Valló Péter, Ascher Tamás, később Hegedűs D. Géza. Ezután egymást követték a további nagy sikerű előadások, a Botcsinálta bölcsek, a Vízkereszt, vagy amit akartok, a Tévedések vígjátéka, a La Mancha lovagja, a Dundo Maroje. Majd következtek az operák: A szerelmi bájital, a Hamupipőke, a Don Pasquale, a Figaró házassága, kiváló és közismert-közkedvelt énekművészekkel, mint Gregor József, Zempléni Mária, Sudlik Mária, és sokan mások. A Szentendrei Teátrum a Szentendrei Nyár című rendezvény keretei között várja a közönséget a három helyszínen, évente két-három új bemutatóval, zenés, prózai és táncszínházi előadásokkal, vendégelőadásokkal, vasárnap délelőttönként pedig gyerekműsorokkal június végétől augusztus végéig. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 1161821 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 4345 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23771072 (xsd:integer)
prop-hu:alapításÉve
  • 1969 (xsd:integer)
prop-hu:archd
  • 2015-01-08 (xsd:date)
prop-hu:aurl
prop-hu:cím
  • Szentendrei Kulturális Központ (hu)
  • Szentendrei Teátrum (hu)
  • Szentendrei nyár és teátrum (hu)
  • Szentendrei Kulturális Központ (hu)
  • Szentendrei Teátrum (hu)
  • Szentendrei nyár és teátrum (hu)
prop-hu:elér
  • 2015-01-09 (xsd:date)
prop-hu:url
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Szentendrei Teátrum (hu)
  • Szentendrei Teátrum (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of