| dbo:abstract
|
- A szentjobbi Boldogasszony-apátság bencés, majd pálos monostor. Szent László király alapította 1083-ban a Szent István jobbjának őrzésére, a mai Bihar megyei Szentjobb község (románul Sániob) belterületétől északra Szűz Mária tiszteletére szenteltek. A monostor felépülte után vette fel a település a Szentjobb nevet. A monostort azon a helyen építették fel, ahol Katapán fia Mercurius állítólag elrejtette István ereklyéjét, miután a szentté avatási exhumálási eljárás során – 1083-ban – titokban magához vette (ellopta) azt. Az először fából épült Szent Benedek-rendi apátságot Álmos herceg építtette át és erősíttette meg Szent László rendelkezése értelmében a bazilikával együtt, melyben a Szent Jobbot őrizték. Kálmán király a szent-jobbi apátságot eltörölte, amely pusztulásnak indult. II. Géza király visszaállíttatta régi állapotába, s összes javait is visszaadta a monostornak, mely már 1239-ben hiteles joggal bírt. A tatárjárás alatt a monostor is osztozott Várad sorsában, de a Szent Jobbot megmentették, mivel minden jel arra mutat, hogy a vész elmúltával újra itt őrizték. 1498-ban II. Ulászló a monostort a pálosokra bízta, akiknek 1501 utántól 1560-ig volt birtokában. 1563-ban világi kézre került, majd 1660-ban pedig a török foglalta el, s kezükön maradt egészen a török kiűzéséig. 1982-ben Dr Hosszú László ordinárius - Tempfli József akkor várad-olaszi plébánost nevezte ki szentjobbi apátnak.Tempfli József püspökké szentelése után is megtartotta a szentjobbi apát címét, nyugdíjba vonulása után pedig azon fáradozott, hogy a szentjobbi apátság romjain egy új épület épüljön. A monostor helyén, a község temetőjében téglatörmelékek voltak a 21. század elején. Az egykori apátság helyét a temetőben egy feltűnő halom jelzi. (hu)
- A szentjobbi Boldogasszony-apátság bencés, majd pálos monostor. Szent László király alapította 1083-ban a Szent István jobbjának őrzésére, a mai Bihar megyei Szentjobb község (románul Sániob) belterületétől északra Szűz Mária tiszteletére szenteltek. A monostor felépülte után vette fel a település a Szentjobb nevet. A monostort azon a helyen építették fel, ahol Katapán fia Mercurius állítólag elrejtette István ereklyéjét, miután a szentté avatási exhumálási eljárás során – 1083-ban – titokban magához vette (ellopta) azt. Az először fából épült Szent Benedek-rendi apátságot Álmos herceg építtette át és erősíttette meg Szent László rendelkezése értelmében a bazilikával együtt, melyben a Szent Jobbot őrizték. Kálmán király a szent-jobbi apátságot eltörölte, amely pusztulásnak indult. II. Géza király visszaállíttatta régi állapotába, s összes javait is visszaadta a monostornak, mely már 1239-ben hiteles joggal bírt. A tatárjárás alatt a monostor is osztozott Várad sorsában, de a Szent Jobbot megmentették, mivel minden jel arra mutat, hogy a vész elmúltával újra itt őrizték. 1498-ban II. Ulászló a monostort a pálosokra bízta, akiknek 1501 utántól 1560-ig volt birtokában. 1563-ban világi kézre került, majd 1660-ban pedig a török foglalta el, s kezükön maradt egészen a török kiűzéséig. 1982-ben Dr Hosszú László ordinárius - Tempfli József akkor várad-olaszi plébánost nevezte ki szentjobbi apátnak.Tempfli József püspökké szentelése után is megtartotta a szentjobbi apát címét, nyugdíjba vonulása után pedig azon fáradozott, hogy a szentjobbi apátság romjain egy új épület épüljön. A monostor helyén, a község temetőjében téglatörmelékek voltak a 21. század elején. Az egykori apátság helyét a temetőben egy feltűnő halom jelzi. (hu)
|
